Az idén kezdődött és 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások 700 millió forint támogatáshoz jutnak az energiarendszereik javítására. Ehhez társul még a szén-dioxid-kvóta eladásából származó évi 10 milliárd forint. A kettő együtt a hétszerese az előző időszak ilyen célú támogatásának – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy nemrég tartott energetikai fórumon.
Az ötéves bankbetét kamata jelenleg 4,1 százalék, az ilyen futamidejű állampapír hozama pedig 4,7-5 százalék. Egy jól megválasztott alternatív – zöld – energetikai beruházás pedig már akár két és fél év alatt megtérül – tette hozzá.
Az államtitkár példaként hozta fel a Coca-Cola zalaszentgróti üzemét, ahol a földből kinyert 32 fokos, később palackozott víz hűtése során keletkezett hőt mosásra, fűtésre és a szomszédos fürdő vízének a melegítésére is fel tudják használni. A hőszivattyús rendszer beruházásának a megtérülési ideje 2,5 év lesz. Ehhez kapcsolódva Ádám Béla, a Nemzeti Megújuló Energia Platform elnökségi tagja hozzátette: előnyös lenne, ha a termálfürdőknek előírnák az elfolyó melegvíz hőtartalmának kötelező hasznosítását.
Magyarország energiafüggősége
Kőolajból 90, gázból 80, míg áramból 30 százalék az import. Ez utóbbi oka az, hogy bár van elég beépített termelő kapacitás, az részben elavult, drágán termel, így olcsóbb az import. A beépített áramtermelő kapacitás 9 ezer megawatt, ami 2025-re 10 ezer megawattra nő. Ezen belül az 1940 megawatt atomerőművi kapacitás változatlan marad. A lehetséges új kapacitás 5 ezer megawatt lehet, ebből 1500 a megújuló energia, 700 a gáz, 400 a szén és 2400 megawatt az atomerőművi kapacitás – olvasható az MTI összefoglalójában.
Glattfelder Béla kitért arra is, hogy a Magyarország által vállalt 20 százalékos megújuló energia részarányt abból el lehetne érni, ha a biomasszát jó hatásfokkal tüzelnék el az erőművekben és a háztartásokban. A hagyományos vegyes tüzelésű háztartási kazánok hatásfoka ugyanis csak 50 százalék, míg egy modern pellet tüzelésű kazáné eléri a 90 százalékot.
Az épületek energiahatékonyságáról Borsi László ingatlanpiaci szakértő kiemelte: ha a lakások építésénél, felújításnál a megújuló energia hasznosítására is költenek például napelemek, napkollektorok és biomassza kazánok beépítésével, akkor jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek. Ezt segítheti az állami támogatás, de például a lakástakarék-pénztári szerződések is.
