Az Európai Űrügynökség (ESA) Proba-3 műholdpárja december 5-én már pályára állt, de az üzembe helyezés még nem fejeződött be. Az egyik űreszköz célja az, hogy mesterséges napfogyatkozásokat hozzon létre társa számára – írja az IFLScience.
Amellett, hogy a napfogyatkozások a laikusok számára is emlékezetes élményt nyújtanak, tudományos szempontból is értékesek, segítenek csillagunk vizsgálatában. Mivel teljes napfogyatkozások csak 18 havonta fordulnak elő, és legfeljebb 7 percig tartanak, emellett pedig ki vannak téve a légköri jelenségek szeszélyeinek, tanulmányozásuk nem egyszerű.
Ahhoz, hogy a Földön idézzenek elő mesterséges napfogyatkozást, meglehetősen nagy objektumra lenne szükség, az ESA-nál ezért úgy döntöttek, hogy a jelenséget egy másik űreszköz számára teszik észlelhetővé.
Noha koronagráfnak nevezett, a napfényt blokkoló műszerekkel már korábban is előidéztek napfogyatkozásszerű jelenségeket, a páros lesz az első, amelyben egy egész műhold képez árnyékot. Az egyik űreszköz, az Occulter pályája közel egyharmadán keresztül takarja majd a napot társa, a Coronagraph elől, amely így megvizsgálhatja csillagunk koronáját.
A korábbi technológiákkal a diffrakció miatt a korona alsó rétegének tanulmányozására nem volt lehetőség, pedig a régióval kapcsolatban sok a kérdőjel. A takaró korong és a műszer közötti távolság növelésével csökkenthető a diffrakció, ezért az Occulter és a Coronagraph korábban nem látható részleteket is megfigyelhet.
A misszió céljai között szerepel többek között annak kiderítése, hogy miért sokkal forróbb a korona magánál a csillagnál. A műholdak 2025 elején válnak szét egymástól, a rendszerek tesztelése pedig csak ezután kezdődik, az első tudományos adatgyűjtésekre ezért még hónapokat kell várni.
