Kevesebb mint 10 év alatt, 2015 és 2023 között a lakásárak átlagosan 47 százalékkal nőttek az Európai Unióban.
Mint írták, a dráguláshoz hozzájáruló fő okok
- a magasabb építési költségek
- és jelzáloghitel-kamatlábak,
- az építkezések csökkenése, amely korlátozta a kínálatot,
- valamint az ingatlanok befektetési céllal történő megvásárlásának növekedése a további jövedelemszerzés érdekében.
Magyarországon egyébként kevés külföldi dönt az ingatlanvásárlás mellett, piaci részesedésük a három százalékot sem érte el 2024-ben. Az Otthon Centrum elemzése szerint a kínaiak csak Budapest belvárosára fókuszálnak és a magyar átlag másfélszeresét fizetik ki, míg a németek Somogy vármegyét kedvelik, ezért tűnhet úgy, hogy sokkal visszafogottabban költenek.
A külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagértéke 51,1 millió forint, amely 2,2 millió forinttal magasabb a magyar vevők által vásárolt ingatlanok átlagértékénél. A külföldiek kilencven százaléka a határ menti térségekben és a főváros, valamint közvetlen környezetében vásároltak. A két térségen kívül csak eseti vásárlások fordultak elő. A legtöbb, általuk bonyolított adásvétel Budapest VIII. kerülethez köthető. Ebben a kerületben a legaktívabbak a nyugat-európai és amerikai vásárlók mellett az ukránok voltak.
Az ingatlanárak növekedése jövőre is folytatódhat.
