Kevesebb mint 10 év alatt, 2015 és 2023 között a lakásárak átlagosan 47 százalékkal nőttek az Európai Unióban.
Mint írták, a dráguláshoz hozzájáruló fő okok
- a magasabb építési költségek
- és jelzáloghitel-kamatlábak,
- az építkezések csökkenése, amely korlátozta a kínálatot,
- valamint az ingatlanok befektetési céllal történő megvásárlásának növekedése a további jövedelemszerzés érdekében.
Magyarországon egyébként kevés külföldi dönt az ingatlanvásárlás mellett, piaci részesedésük a három százalékot sem érte el 2024-ben. Az Otthon Centrum elemzése szerint a kínaiak csak Budapest belvárosára fókuszálnak és a magyar átlag másfélszeresét fizetik ki, míg a németek Somogy vármegyét kedvelik, ezért tűnhet úgy, hogy sokkal visszafogottabban költenek.
A külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagértéke 51,1 millió forint, amely 2,2 millió forinttal magasabb a magyar vevők által vásárolt ingatlanok átlagértékénél. A külföldiek kilencven százaléka a határ menti térségekben és a főváros, valamint közvetlen környezetében vásároltak. A két térségen kívül csak eseti vásárlások fordultak elő. A legtöbb, általuk bonyolított adásvétel Budapest VIII. kerülethez köthető. Ebben a kerületben a legaktívabbak a nyugat-európai és amerikai vásárlók mellett az ukránok voltak.
Az ingatlanárak növekedése jövőre is folytatódhat.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép friss kiadásából az derül ki, hogy a forgalom növekedése idén várhatóan kompenzálja a tavalyi visszaesést, az árak pedig 10-12 százalékkal emelkednek. Jövőre számos olyan intézkedés befolyásolja a keresletet és a kínálatot, melyek segíthetik a piac további élénkülését, s így a forgalom ismét megközelítheti a 2022-es megtorpanás előtti szintet.
Mint írják, 2025 első felében tovább fűthetik a keresletet az inflációkövető állampapírokból felszabaduló, s befektetési célt kereső százmilliárdok. Ehhez társulhat januártól azoknak a külföldi befektetőknek a pénze, akik az uniós szabad mozgást kínáló „aranyvízumot” nagy összegű lakásvásárlással kívánják megszolgálni.
További friss forrást jelenthet, hogy bizonyos keretek között az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból, a SZÉP-kártyákról, s cafeteriából is lehet majd költeni különböző lakáscélokra. A kedvezményes hitellehetőségek bővítése, s a felvételük könnyítése főleg a fiatalokat, az energiahatékony ingatlanok vásárlását, illetve a felújításokat kívánja kedvezményezni. Megjelennek bizonyos könnyítések a CSOK Plusz, a Falusi CSOK és a Babaváró feltételei között is. Indul továbbá tavasszal egy öt éves állami lakásépítésiprogram is, melynek keretében 200 milliárddal segítik az ingatlanalapokat új otthonok, kollégiumok és bérlakások létrehozásában. Közölték azt is, ugyancsak a kínálat megőrzését-növelését szolgálja az Airbnb-típusú lakáshasználat 2025-26-os bővítését akadályozó tilalom a fővárosban.
Az Európai Parlament arra is kitért, hogy részben a rövid távú bérleti díjak növekedése miatt, aminek következtében a házak és lakások kikerültek a piacról.
Budapesten már 250 ezer forintba kerül egy átlagos albérlet, ha ehhez hozzáadjuk a rezsiköltségeket, akkor a lakhatási költségek bőven meghaladhatják a magyar átlagkereset 50 százalékát is, ugyanis idén 423 800 forint volt a nettó átlagkereset. Habár a KSH adatai szerint 2015 és 2023 között az átlagkereset nagyobb mértékben nőtt, mint az ingatlanárak, az átlagkeresetet összehasonlítva az albérletárakkal vagy a banki hiteltörlesztőkkel az látszik, hogy utóbbi kettő bőven meghaladhatja a 40 százalékát a keresetnek.
Az EP adataiból az is kiderült, hogy
- az európaiak több mint kétharmada saját tulajdonú otthonában él.
- Alig több mint az emberek fele lakik házban.
- Egy főre átlagosan 1,6 szoba jut.
- Egy háztartásban átlagosan 2,3 fő él.
- Az európaiak 17 százalékának olyan otthona van, amely nem nyújt megfelelő teret (legalább egy szoba felnőtt páronként, egyedülálló felnőttként, 12 és 17 év közötti testvérpárok esetében, 12 év feletti gyermek vagy 12 év alatti gyermekek esetében).
- Az európaiak 34 százalékának otthonában több hely van, mint amennyit megfelelőnek tart.
- Az európai fiatalok átlagosan 26,3 évesen hagyják el szüleik otthonát. Ez a szám azonban nagyon eltérő a tagállamok között, a finnországi 21,4 évtől a horvátországi 31,84 évig.
