Annak felismerése, hogy a bélbaktériumok milyen szerepet játszanak az egészségünkben, sőt a személyiségünkben, talán az elmúlt 50 év egyik legfontosabb felfedezése. A kutatók jelenleg is vizsgálják milyen kommunikáció zajlik a bél és az agy között, az eredmény pedig nem csak a betegségek kialakulásának megértését segítheti, de új terápiák alapja is lehet.
Miről árulkodik a has
A bélben élő mikrobák hasznos társaink, feladatuk van a bélfal egészségének megőrzésében, a gyulladások kivédésében, a bélben lévő immunsejtek működésében, a tápanyagok lebontásában, felszívódásában és a vércukorszint szabályozásában. Mindenki észlelte már magán, hogy stressz hatására bélpanasz akár hasmenés jelentkezik, vagy emésztési probléma, puffadás miatt feszült, szorongó lesz. Nemcsak a psziché hathat az emésztésre, de a bélrendszer is befolyásolja az ember hangulatát. Az agy és az emésztőrendszer között kétirányú folyamatos biokémiai és idegi információcsere zajlik, ami sokféleképpen hat ránk. A kommunikáció különböző csatornákon zajlik, a bolygóidegen és érzékelő neuronokon, a bélmikrobákon, hormonokon, hírvívő anyagokon keresztül.
Az érzelmekre és az immunrendszerre gyakorolt hatás
A bél és az agy nemcsak kommunikálni, de befolyásolni is tudja egymást: a bélbaktériumok hatnak az érzelmeinkre és kognitív képességeinkre. Például egyes baktériumok növelik a szervezetünkben termeldő hormon, az oxitocin felszabadulását, így segítve elő a fokozott szociális viselkedést, míg más baktériumok pedig olyan anyagokat termelnek, amelyek depresszió és szorongás tüneteit okozzák. Ha csak belegondolunk olyan kifejezések hátterébe, mint a „Tisztára be van tojva” „Gyomorforgatóan viselkedik.”, ma már tudjuk, tulajdonképpen honnan eredhetnek. A bélrendszerünkben található, “második agyként” is emlegetett enterális idegrendszer olyannyira komplex, hogy képes akár az agyunktól függetlenül is működni.
A depressziótól az autizmusig
Az állatkísérletekkel már ki is mutatták a bél és a psziché közötti kapcsolatot. A székletet szorongó egerekből csíramentes egerekbe vitték át, amelyek nem rendelkeztek mikrobiommal, de ennek eredményeként kifejlesztettek egy szorongó fenotípust. Ugyanez volt tapasztalható a depressziószerű viselkedésű vagy túlsúlyos egereknél. Az is megállapításra került, hogy az anyagcserezavarokkal, pszichiátriai rendellenességekkel vagy neurológiai betegségekkel küzdő emberek mikrobiomjuk összetételében és működésében is különböznek az egészséges alanyokétól. Sőt az ép mikrobiom fontos szerepet játszhat az agy egészséges öregedésében valamint a kognitív hanyatlás lelassításában.
Az ok-okozati összefüggés még mindig tisztázatlan
A kutatók számára nehéz megmondani, hogy a mikrobiom valójában milyen mértékben okozhat mentális rendellenességeket vagy járul hozzá a mentális és idegrendszeri betegségek kialakulásához vagy fenntartásához. Ahogy az sem világos, hogy az állatkísérletek eredményei milyen mértékben vihetők át a humán vizsgálatokra. De például az irritábilis bél szindróma esetében már ismert, hogy a bél-agy tengely zavart. Sok kutató szerint az “egészségtelen” mikrobiom önmagában nem okozhat betegséget, de kevésbé ellenállóvá teheti az embereket például a genetikai kockázatokkal, az egészségtelen életmóddal vagy az érzelmi és fizikai stresszel szemben.
Probiotikumtól a széklettranszplantációig
A bél-agy tengelyre vonatkozó megállapítások kezdeti megközelítéseket kínálnak a terápiákhoz, például a probiotikumok felhasználhatóságát a különböző rendellenességek kezelésére. Már vannak kezdeti adatok erről, de a szakemberek szerint még nagyon az út elején járunk. Már azt is kutatják, hogy az egészséges emberek székletével történő mikrobiom átültetés milyen mértékben segíthet. Széklet-transzplantáció során hasonlóan élő, táplálkozó, elsősorban rokontól nyert és kórokozókra szűrt székletet juttatnak a beteg ember vastagbelébe. Ezt egyelőre a diagnosztizált Clostridium fertőzés okozta hasmenéses betegség súlyos és ismétlődő formájának kezelésére végzik.
A bél és az agy beszélgetnek? Igen.
A mikrobiom nem csak nagyon egyedi, de folyamatosan változik. Például, ha valaki intenzív szellemi munkát végez, ahol az agy vérellátása fontos, a szervezet utasítást küld a bélrendszerbe, hogy csökkentse annak vérellátását, mert arra máshol van most szükség. Ez történik sportoláskor is. A folyamat pedig visszafelé is működik. Ez magyarázza azt, hogy bélbetegeknél gyakoribb a depresszió előfordulása, sőt a migrén is. A bél és agy tengely kutatása során egyre nyilvánvalóbb, hogy az egyensúlyban lévő bélflóra szerepe egészségünk megőrzésében nagyobb, mint eddig gondoltuk.
Bár tovább folytatódnak a vizsgálatok, kutatások arról, hogy a bélflóra megváltoztatásával, széklettranszplantációval, vagy különböző diétával miként lehet befolyásolni a neurológiai betegségek lefolyását illetve kialakulásának megakadályozását, addig is tehetünk magunkért azzal, hogy odafigyelünk a táplálkozásunkra, coping stratégiákkal felvesszük a harcot a minket érő stressz ellen, valamint erjesztett ételekkel és gyógyszertárban kapható probiotikummokal védjük magunkat.
Írta: Balla Réka Katalin gyógyszertári szakasszisztens, okl. rekreációs szakember
