Az ukrán ingatlanpiac az idén jelentős átalakulásokon ment keresztül. A változásokat a háborús helyzet, a belső migráció és a gazdasági kihívások formálták, amelyek együttesen felborították a kereslet és kínálat közötti egyensúlyt, írja a Világgazdaság.
Az ukrán albérletpiac drámai áremelkedésen ment keresztül 2024-ben, ami elsősorban a belső menekültek áramlásának és a gazdasági instabilitásnak a következménye. Országos szinten az átlagos albérleti díj 2024 októberében 7148 hrivnyára (67.260 forintra) emelkedett, ami 8,2 százalékos növekedés a 2023. decemberi 6605 hrivnyás (62.150 forintos) átlaghoz képest.
Kárpátalján az egyszobás lakás bérleti díja elérte a 11.822 hrivnyát (111.240 forintot), míg Lemberg megyében 10.659 hrivnyára (100.300 forintra), Kijev városában pedig 9580 hrivnyára (90.140 forintra) emelkedett. Ezekben a régiókban a lakások iránti kereslet továbbra is magas, elsősorban a biztonságos környezet miatt. Ezzel szemben a frontvonalak közelében lévő régiók, mint Herszon (27.550 forint),
Szumi (34.800 forint) és Harkiv (36.480 forint), alacsony bérleti díjakat mutatnak.
A háború következtében milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, ami lényegesen megváltoztatta az ingatlanpiacot. A belső menekültek a biztonságosabb régiókban próbálnak új életet kezdeni, ami jelentős nyomást gyakorol ezeknek a területeknek a lakáspiacára. Ezekben a régiókban a lakások gyorsan bérlőre találnak: Kijevben például egy lakás átlagosan öt nap, de egyes esetekben akár egy nap alatt kiadható, szemben a 2024 januárjában még 11 napos átlagos bérbeadási idővel. Ez a magas kereslet tovább növeli az albérleti díjakat, miközben a kínálat mindezzel nem tud lépést tartani.
A nyár végi és ősz eleji élénkülés, amelyet általában a diákok és szezonális munkások migrációja okoz, tovább erősödött, és a kereslet egész évben magas maradt. Az elemzések szerint az albérletárak az elmúlt évhez képest átlagosan 25 százalékkal emelkedtek, különösen a kisebb méretű, egy- vagy kétszobás lakások esetében, olvasható a cikkben.
