Az elérhető 25 pontból 23-at szerzett meg doktori disszertációjának keddi védésén az ELTE jogi kari doktori iskolájában Orbán Balázs. A védés értékelése így 92 százalékos, ami summa cum laude minősítésnek felel meg. A máskülönben visszafogott érdeklődésre számot tartó tudományos esemény azért váltott ki kíváncsiságot, mert a dolgozattal szemben plágiumvád fogalmazódott meg, ezt azonban az opponensek és a bírálóbizottság nem találta megalapozottnak. A bírálóbizottság álláspontja alapján elfogadható, hogy a dolgozat egy része korábban egy társszerzővel közös tanulmányban megjelent, és bár nem megszokott, az is elfogadható, hogy ez hivatkozásként nem, csak az irodalomjegyzékben szerepel. A dolgozatot ezen túlmenően színvonalasnak, relevánsnak tartották.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tanácstermébe csak a tudományos fokozattal, valamint a jog- és társadalomtudományok területén oktatói vagy kutatói jogviszonnyal rendelkezőket engedték be a védésre, a vita nyilvánossága így igen korlátozottan érvényesült: az érdeklődőket – köztük az újságírókat és a kar hallgatóit – az Egyetem tér helyett (ahol több száz fős előadók is rendelkezésre álltak volna a védések megszokott helyszínének számító apró kari tanácsterem helyett) a Kecskeméti utcai B épületének egyik termébe terelték, ott nézhették a közvetítést. Kép- és hangfelvételt pedig egyik helyszínen sem lehetett készíteni a védésről.
Orbán Balázs A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései című PhD-értekezése (amelynek tézisei itt olvashatók) azután került be a hírekbe, hogy a 444.hu megírta: ez volt az egyetlen az ELTE jogi karán az idén, melyet a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangúlag bocsátott a doktori eljárás megindítására, hanem 5 igen és 2 nem szavazat mellett egy tartózkodással. A lap úgy tudja, a dolgozat a szakmai szempontok alapján megfelelt – a nemmel szavazók a szerintük fennálló összeférhetetlenség miatt döntöttek így, mondván, az ELTE állami egyetemként kiszolgáltatott helyzetben van egy kormánytaggal szemben.
Orbán Balázs a keddi védésen a dolgozata ismertetését viccelődve azzal kezdte, örül, hogy ilyen nagy az érdeklődés a parlamenti jog és a szabad mandátum elve iránt. Elmondta, hogy kevéssé kutatott témáról van szó, és általában a frakciófegyelem felől közelítik a kérdést a szakirodalomban. Állítása szerint a szabad mandátum elve (vagyis, hogy a képviselő nem utasítható) ma is vizsgálandó tudományos értelemben. Két hipotézist állított fel.
- Az egyik, hogy a képviselői mandátum szabadsága összefügg a nemzeti szuverenitással, szerves egységet alkotnak, kölcsönösen feltételezik egymást.
- A másik hipotézis azt bizonyítja, hogy a nem a nemzeti szuverenitásra építő képviseleti rendszerekben óhatatlanul előkerül a kötött mandátum elve. Erre példa az ENSZ mint transznacionális szervezet éppúgy, mint a tartományi alapon szerveződő Bundesrat, a német parlament felsőháza, ahol szintén a kötött mandátum az irányadó.
Az opponensek közül Unger Anna elmondta: a dolgozat formai és tartalmi szempontból is megfelelő, releváns, jó minőségű. A plágiumkereső szoftver nem jelzett plágiumot, a szerző a műhelyvitán elhangzottakkal kiegészítette a dolgozatát. Így, amennyiben a jelölt minden egyéb feltételnek megfelel, a disszertáció védésre és fokozatszerzésre alkalmas. Fő kritikája az volt, hogy Orbán az EU tanácsának szerepét nem vizsgálta a szabad mandátum szempontjából.
A másik bíráló, Szentgáli-Tóth Boldizsár szóvá tette, számára zavaró volt, hogy a szerző többes szám első személyben fogalmaz. Ugyanakkor minden szempontból a doktori fokozatszerzésre alkalmasnak találta a dolgozatot, bár hiányolta például a frakciófegyelem jelentőségének kifejtését a képviselők döntési szabadságának korlátozásában.
A dolgozathoz számos írásbeli vélemény érkezett, ezeket felolvasták. A véleményezők között volt a disszertáció szerzőjét korábban plágiummal vádoló Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója is, aki felhívta a bizottság figyelmét a megállapítására, miszerint a dolgozat hivatkozás nélkül idéz hosszabb részeket Orbán Árpási Botonddal közös tavalyi tanulmányából. Véleménye szerint ez a társszerző okán még csak nem is önplágium – és így az is kétséges, hogy önálló tudományos eredménynek tekinthető-e a dolgozat, ami a fokozatszerzés feltétele.
Ugyanakkor számos támogató véleményt is ismertettek: Varga Zs. András Kúria-elnök, Szabó Marcel alkotmánybíró, Trócsányi László volt alkotmánybíró és igazságügyi miniszter, Koltay András médiahatósági elnök is támogatta az írásban elküldött véleményében a disszertáció vitára bocsátását, egyúttal méltatta annak erényeit. Az önplágium ügyében Varga Zs. természetesnek nevezte a véleményében, hogy a dolgozat részeredményei korábban megjelentek, ilyen esetekben szerinte az önhivatkozás is korlátozott követelmény.
Orbán Balázs a bírálatokra adott válaszában hangsúlyozta: témavezetőjével, Kukorelli Istvánnal egyeztetett arról, hogy a kézirat egy részét egy fiatal kollégájával közösen korábban publikálja, mivel az önállóan is megállja a helyét, és a felhasznált irodalom között szerepel is ez az írás, ha lábjegyzetként nem is.
Összeférhetetlenség?
Mint ismert, Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára korábban úgy nyilatkozott: „Kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD fokozatot”.
Az ELTE ÁJK Doktori Iskola válaszul közleményt adott ki, kiemelve: a tudományos műveket kizárólag azok minősége és nem a szerző személye alapján ítélik meg.
Orbán Balázs esetében nincs olyan jogszabály vagy szabályzati rendelkezés, amely alapján összeférhetetlen lenne doktori fokozatszerzése
– hangsúlyozták azzal együtt, hogy nem utasíthatják el annak a jelentkezését a fokozatszerzési eljárásra, aki az intézményben szerezte meg az abszolutóriumát.
Orbán Balázs még 2009-ben nyert felvételt doktori iskolába A képviselők jogállása (parlamenti jog) témában, amelynek része a szabad mandátum és a szuverenitás vizsgálata, tehát nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát – reagált a Doktori Iskola arra, hogy Rácz András szóvá tette, nagyfokú jóindulat kell az ELTE részéről ahhoz, hogy a politikus 12 évvel az abszolutórium után szerezhessen doktori fokozatot, ráadásul a témáját is megváltoztatva.
„Az ELTE Doktori Szabályzata szerint minden 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgató 2026. augusztus 31-ig kezdeményezheti a doktori eljárás megindítását. Kormányrendelet rögzíti, hogy azon doktorjelöltek doktori eljárását, akik doktorjelölti jogviszonyukat a 2016/2017-es tanévet megelőzően létesítették, a 2016-ig érvényes szabályok szerint kell lefolytatni. 2012-ben két, témába tartozó publikáció kellett az abszolutóriumhoz és az eljárás indításához, aminek Orbán Balázs publikációs teljesítménye megfelel” – közölte az ELTE.
Plágiumgyanú
Amint fentebb is írtuk, Rácz András több kifogást is megfogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatójának dolgozatával szemben, melyek miatt szerinte az nem érdemli meg a doktori fokozatot. Ezek lényege, hogy
- a disszertáció két hipotéziséből az egyik nem Orbán Balázs önálló eredménye, az Árpási Botonddal közös cikkükből származik, mint ahogy a disszertációban elemzett öt esettanulmányból kettő;
- a disszertációban legalább kilencoldalnyi szöveg szó szerinti vagy átfogalmazott átvétel ebből a közös cikkből, amelyre azonban a dolgozat nem hivatkozik a lábjegyzetek és a felhasznált szakirodalom között – Rácz szerint ez így durva plágium, és még csak nem is önplágium, mivel Orbán csak szerzőtársa a cikknek;
- a tézisfüzet a fájl metaadatai szerint legalább részben Árpási számítógépén készült.
Az egyetem erre már csak annyit közölt, hogy a doktori eljárás során minden esetben a jelölt által beadott dokumentumok tartalmát értékeli, az elektronikus file-ok metaadatait nem vizsgálják. Ez a szempont a keddi védésen sem került elő. „A doktori eljárás fontos célja, hogy a bírálóbizottság meggyőződjön a jelölt felkészültségéről, a doktori dolgozat témájában való jártasságáról, és ennek során arról is, hogy a disszertáció a jelölt saját szellemi terméke. Az egyetem minden doktori dolgozat eredetiségét nemzetközileg elismert plágiumkereső szoftverrel ellenőrzi; Orbán Balázs dolgozatában a szoftver nem talált gyanúra okot adó szövegrészt” – írták.
Amint említettük, Orbán Balázs témavezetője Kukorelli István alkotmányjogász, korábbi alkotmánybíró volt. A bírálóbizottság elnöke Hoffman István egyetemi tanár, közigazgatási jogász, az MTA doktora (ELTE ÁJK), tagjai pedig Szalayné Sándor Erzsébet és Tilk Péter (mindketten a Pécsi Tudományegyetemről). A disszertáció hivatalos bírálói közül Unger Anna egyetemi docens az ELTE TÁTK-n, Szentgáli-Tóth Boldizsár pedig a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A politikai igazgató
Orbán Balázs az előző ciklusban a Miniszterelnökség miniszterhelyettese volt, a tűzhöz akkor került igazán közel, amikor Orbán Viktor kinevezte a politikai igazgatójává, a miniszterelnök megbízta az újabban gazdasági semlegességként is emlegetett konnektivitás stratégiájának kidolgozásával, emellett fontos szerepe van az amerikai Republikánus Párttal való kormányzati kapcsolattartásban is. A legnagyobb ismertséget mégis az hozta neki, amikor szeptemberben arról beszélt: „’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt. Mert felelőtlenség, mert […] belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Azért, mert ’56-ban az lett, ami lett”.
Kijelentéseit hibának nevezte a kormányfő, Orbán Balázs pedig elnézést kért, amiért „félreérthetően fogalmazott”.
Orbán Balázs egyébként 2016-tól tanársegéd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, majd 2018-tól az Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke. 2016-tól óraadó a Mathias Corvinus Collegiumban, amelynek 2020 óta kuratóriumi elnöke – ami a politikai mellett jelentősnek mondható tudományos karrier úgy, hogy a doktori védéséhez most, a 39. évében jutott el.
A politikai igazgató a keddi döntéssel hivatalosan még nem vált doktorrá, a bírálóbizottság ugyanis csak javaslatot tesz erre, a PhD-fokozat odaítélésénél a komplex vizsga eredményét is figyelembe veszik.
Orbán Balázs politikai nyomásgyakorlásról beszélt
Orbán Balázs a védés után arról beszélt újságíróknak: ez nem politikai vagy szimpátia alapú, hanem tudományos eljárás volt, a tudományos ügyekről a tudomány képviselői dönthetnek, és hálás azoknak, akik részt vettek a vitában, illetve amiért a tudományos közösség befogadta. Szerinte a politikai diszkriminációt sürgető nyomásgyakorlás, ami az elmúlt heteket jellemezte néhányak részéről, méltatlan volt. Azzal kapcsolatban, hogy miért az állami fenntartású ELTE-t választotta, úgy fogalmazott:
Magyarországon csak az ELTE-re tudtam volna jönni. Nem csak azért, mert ez az alma materem (…), hanem azért is, mert ha elmentem volna egy egyházi vagy egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemre, vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, aminek a fenntartói testületének én vagyok a vezetője, nem azt szegeznék nekem, hogy miért megyek olyan helyre, ahol az összeférhetetlenség felmerül?
Mint mondta, az ELTE biztosította azt, hogy a bírálók, az opponensek és a szigorlati bizottság tagjai között sem volt senki, akivel kapcsolatban összeférhetetlen helyzetben lenne.
Arra a kérdésre, hogy a tézisfüzete Árpási Botond számítógépén készült-e, egyrészt azt mondta, hogy a munkába bevont egy fiatal kutatót, és a hivatkozási gyakorlatát megfelelőnek találta a bírálóbizottság. Másrészt hibás feltételezésnek nevezte, hogy valaki a húszas évei elején két és fél óra alatt magyarul és angolul is elkészítse egy doktori disszertáció tézisfüzetét, amint azt Rácz András a fájl adatai alapján állította. Árpási a szakirodalom gyűjtésében, a lábjegyzetek és a hivatkozások rendszerében segített neki, illetve a tézisfüzet formába öntésében, ezt lehet elvégezni két óra alatt – mondta egy újabb kérdésre.
