Az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett hivatali visszaélés és hamis vád miatt a Partizán Youtube csatornáján 2024. november 27. napján „Kitálal a kormányfőtanácsos… ” címmel közzétett műsorban megjelentekkel összefüggésben – közölték pénteken.
Bátonyi Péter kormányfőtanácsost és műemléki referenst a felvétel vasárnap megjelent rövid beharangozója után egy nappal már ki is rúgták, miután elmondta, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentést tett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Lánszki Regő építészeti államtitkár, illetve országos főépítész ellen.
A még aktív kormánytisztviselőként kamera elé álló Bátonyi az anyagban három konkrét műemlékről beszél hosszabban: a Kossuth téri Agrárminisztérium tömbjéről, a Nagykörút és az Üllői út sarkán álló Kilián- (Mária Terézia-) laktanyáról, illetve az attól néhány lépésnyire álló Heinrich-udvarról, jól rávilágítva a kormány, illetve a kormányközeli vállalkozók és milliárdosok eddig nyilvánosan sosem látható összefonódásainak hátterére.
Lázár János minisztériuma szerint
a műsorban látható felvételek alapján feltételezhető, hogy állami szervektől belső felhasználásra szánt dokumentumokat tulajdonítottak el. Ezen dokumentumok részleteit később szövegkörnyezetükből kiragadva, manipulatív módon tárták a nyilvánosság elé. Mindez alkalmas volt arra, hogy a Minisztérium törvényes működésébe vetett közbizalmat súlyosan rombolja.
A tárca úgy véli, hogy az ismeretlen elkövető vagy elkövetők megvalósították a hivatali visszaélés bűntettét, majd azt írják, hogy a „a manipulatív módon bemutatott dokumentumok felhasználásával büntetőeljárást kezdeményeztek tárcánk egyik államtitkárával szemben”. Állításuk szerint a minisztérium és annak munkatársai mindenkor a jogszabályokat legmesszebbmenőkig betartva látják el feladataikat, a felhozott vádaknak pedig semmilyen alapját nem látják, ezért a hamis vád miatt szintén feljelentést tettek.
Lánszki visszautasította a vádakat
Lánszki Regő visszautasította a Kilián-laktanya műemlékvédelmével kapcsolatban elhangzott hamis vádakat a közösségi oldalán pénteken megjelent bejegyzésében, amelyet az MTI szemlézett.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a Hamis vádak és valódi előrelépés a műemlékvédelemben címmel megjelent bejegyzésében úgy fogalmazott: „Határozottan visszautasítom a korábbi műemléki referens részéről több médiumban tett, a műemlékvédelmet és személyemet érintő hamis vádakat. A szükséges jogi lépéseket megteszem.”
Kijelentette: hazugság, hogy az egykori Kilián-laktanya műemléki védelme sérült volna, vagy hogy bárki az épület bontását akárcsak kezdeményezte volna. „A tény ezzel szemben az, hogy nincs semmilyen engedély vagy elfogadott terv az épülettel kapcsolatban, így sem átépíteni, sem semmilyen munkálatot elindítani nem lehet.”
Cáfolta azt is, hogy testvére tervét segítette volna. „A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt években készült tervekből az Országos Építészeti Tervtanács egyet sem fogadott el, így testvérem koncepciótervét sem. Testvérem nem tervezője az épületnek” – tette hozzá.
Ha valaki csak a Partizán videóját látta, azt hihetné, hogy az egykori Kilián-laktanya vagy annak egy része eltűnt. Nem, nem nyúlt hozzá érdemben évtizedek óta senki, pedig szükség lenne rá
Lánszki Regő szerint az épület műemléki védelme megmaradt és megerősödött. „A korábbi Kilián-laktanya továbbra is műemlék. A 27/2024. (VIII. 15.) ÉKM rendelet pontosan meghatározza, hogy mely Hild Józsefhez köthető értékei élveznek védelmet” – rögzítette.
Az államtitkár felsorolta az épületegyüttes védett elemeit. Ezek:
- az 1845–1848 között egy periódusban épült monumentális klasszicista középület épületszárnyakból és belső udvarokból álló összetett tömegformálása, tetőzete, tagolása és aránya,
- a klasszicista, szimmetrikus homlokzatai, nyílásrendje, architektúrája, építéskori szerkezetei, falai és boltozatai, klasszicista lépcsőházai, vörösmészkő burkolatai, 19. századi és 20. század eleji ablakszerkezetei, bejárati kapui és kovácsoltvas lunettái,
- valamint eszmei értékként Hild József életművének legnagyobb világi rendeltetésű épülete.
- Továbbá az országban megépült laktanyák korai példájaként a hazai laktanyaépítészet kimagasló jelentőségű épülete.
Ezeket most már nem lehet megváltoztatni – szögezte le.
Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi, állítólagos „teljes védelem” alatt jelentős, az eredeti értéket valóban romboló átalakításokra került sor. Ilyen volt szerinte a belső végigfutó nyitott közlekedők beépítése, száznál is több szükséglakás kialakítása, strukturális változások végrehajtásával, melegbár és diszkó létrehozása, valamint a metróépítéskor a sarki árkád kiépítése, ami mára „hajléktalan WC” lett.
Utalt arra is, hogy az átalakítására több koncepció is született, de egyiket sem engedélyezték. „Az elmúlt években öt különböző terv készült az épületre. Egyik sem került engedélyezésre.”
A testvérem tervét nem segítettem, nem is tárgyaltam, nem is tárgyalhattam. Informálisan sem segítettem. Az Országos Tervtanács – mint független testület – kétszer is kritikailag elutasította azt. Így az általa tervezett ötlet nem valósult és nem valósulhat meg
fogalmazott az államtitkár. „A testület tagjai – Kós-, Kossuth-, Ybl-, Pro Architectura-díjas, világnézetileg és szakmailag is sokszínű, független szakemberek – kollektív munkáját megkérdőjelezni nem egyéb, mint rágalmazás” – jelentette ki.
Lánszki Regő a jelenlegi állapotot elfogadhatatlannak minősítve leszögezte: „A széles körű védelemmel együtt a volt Kilián-laktanya hasznosítását meg kell oldani, hiszen évtizedek óta lepusztult állapotban van. A tömbrehabilitációban megújult környék és a Nagykörút látványos szégyenfoltja. Kár, hogy valaki azért küzd, hogy ez az állapot így maradjon, és nem azért, hogy megváltozzon.”
„Tettünk, teszünk és tenni fogunk az épített örökségért” – fogalmazott. Magyarországon 15 000 műemlék áll védelem alatt, de ezek több mint 60 százaléka romos állapotban van. „Az elmúlt évtizedekben a műemléki értékek akár 20 százaléka is megsemmisülhetett” – tette hozzá.
„Lehet valaki büszke erre és erre a szemléletre, ami ide vezetett. Lehet valaki büszke arra, hogy megakadályozta, hogy ezeknek az épületeknek megfelelő funkciót találjanak, és megőrizzék őket. Lehet büszkén mondogatni, hogy »inkább omoljon össze, de nem hagyom, hogy hozzányúljanak«. Lehet büszke valaki arra is, hogy az Opera felújítását is majdnem megakadályozta” – írta. „De én nem ilyen vagyok. Én soha nem fogom elfogadni, hogy lassú pusztulásra ítéljék műemlékeinket” – rögzítette.
„Könnyebb egy irodában ülve mindenre nemet mondani és konferenciákon mellveregetve bizonygatni, hogy milyen kemények vagyunk, aztán sajnálkozni, hogy összeomlott a műemlék. A műemlékvédelem passzív hatósági szemlélete helyett aktívan kell segíteni a műemlékek megújulását. Természetesen ez több munkával jár, amit nem mindenki vállal szívesen” – fejtette ki az államtitkár.
A magyar építészetről szóló, 2023 decemberében elfogadott törvény értelmében egyértelművé és átláthatóvá vált a helyzet. „Egy kategória létezik, amelybe minden műemlék beletartozik. Ez előírja, hogy a műemléki értékek részletes leírását a közhiteles nyilvántartás részévé kell tenni. Így látható, hogy egy műemlék kapcsán mit lehet megtenni és mit nem” – írta.
„Én továbbra is ezen elvek mentén fogok dolgozni a magyar épített örökség megőrzéséért. Nem hátrálunk!” – zárta bejegyzését Lánszki Regő.
