Gazdaság

„Kipcsak testvéreknél” terjeszkedik a magyar sikercég – bemutatjuk a takarmányozás művészetét

Szajki Bálint / 24.hu
Az UBM takarmánygyártó cég gyárának bejárása az erdélyi Marosvásárhely melletti Kerelőszentpálon.
Szajki Bálint / 24.hu
Az UBM takarmánygyártó cég gyárának bejárása az erdélyi Marosvásárhely melletti Kerelőszentpálon.

„Kipcsak testvéreknél” terjeszkedik a magyar sikercég – bemutatjuk a takarmányozás művészetét

Már az agrárélelmiszer-iparban is büszkélkedhet Magyarország egy regionális multival. De miként tudott az UBM Nyrt. – változatlan nagytulajdonosi szerkezettel – független maradni, miközben az elmúlt harminc évben óriási koncentráció történt az ágazatban? A cég vezetői – az erdélyi Kerelőszentpálon található takarmánygyáruk bemutatásakor – egyebek közt arról is meséltek, milyen „pepecs” munkát, napi szintű kihívást jelent a talpon maradás a takarmányiparban, valamint beszámoltak a bővítési terveikről, amelyekben már nem hazánk az elsőszámú célpiac.

Ez az iparág nem egy pénznyomda, amelybe, ha az ember beszáll, utána csak a profitot számolhatja. Itt nem elegendő az, ha valaki európai uniós vagy állami forrásokból akar megélni. Ehhez a tevékenységhez érteni kell, ez aprómunkával jár, ami napi szintű tenderrészvételt, napi receptúrázást, napi alapanyag-beszerzést jelent. Ha nincs meg a megfelelő menedzsment és szakembergárda, akkor ez az üzlet nem fog menni

– magyarázza Horváth Péter, az UBM Holding Nyrt. vezérigazgatója, egyben az egyik tulajdonosa.

Lapunk arról érdeklődött a cégvezetőtől, miként lehetséges, hogy az agrármogulok és az óriási mezőgazdasági integrációk által dominált hazai agrár- és élelmiszeripari piacon egy vállalkozás közel három évtizednyi rendületlen növekedés után piaci éllovasként sem vált felvásárlási célponttá. „A felvásárlást érintő hazai és nemzetközi megkeresések folyamatosak, már csak a cég méretéből adódóan is. Egyelőre nem történt semmilyen változás ezen a téren” – fogalmazott.

Szajki Bálint / 24.hu

Az 1996-ban alapított UBM mára Magyarország legnagyobb takarmánygyártójává és az egyik vezető takarmányalapanyag-kereskedő cégévé nőtte ki magát. A társaság immár régiós multinak tekinthető, hiszen négy hazai termelőüzeme mellett takarmánygyárral rendelkezik Szlovákiában és Romániában, a Marosvásárhely melletti Kerelőszentpálon. Bérgyártással foglalkoznak Szerbiában, és kereskedelmi irodáikkal több nyugat-európai országban is jelen vannak. Az UBM árbevételének immár közel 55 százalékát exportból szerzi. Mi több, a társaság a további terjeszkedést szem előtt tartva egyebek közt Kazahsztánt is célba vette.

A vállalatot két magánszemély, Uzsoki András és Botos Andor alapította, akik jelenleg is tulajdonosok a cégben. (Az UBM-név az ő vezetéknevük kezdőbetűjét tartalmazza, míg az M-betű a merchants szót takarja, amely a terménykereskedelemre utal.) Rajtuk kívül további hét magánszemély – köztük Horváth Péter – volt az, aki már a kezdeti évek alatt ott bábáskodott a cég körül.

Jelen pillanatban is ők kilencen a legnagyobb tulajdonosok. 

A UBM bővüléséről számokban:

  • 1996-ban a még kizárólag kereskedelemmel foglalkozó kisvállalat árbevétele 23 millió forintot tett ki.
  • Ezzel szemben a 2022/23-as üzleti évben már 231,6 milliárdos rekordforgalomról adtak számot – igaz a legutóbbi üzleti évben a bevétel 14 százalékkal visszaesett, főként a szemesterményárak drasztikus csökkenése miatt.

Az UBM részvényei 2016 óta forognak a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).

„Mi gyakorlatilag a szabadpiacból tartjuk fent magunkat, ahol a konkurenseink elsősorban külföldi multinacionális cégek. A bővülésünk titka, hogy képesek vagyunk mindenkivel üzletelni.

Szükség van egy semleges hozzáállásra, mert, ha mindig elköteleződnénk egyetlen szereplő felé, az azt jelentené, hogy azonnal kizárnánk magunkat a piac egy másik szeletéből

– értékelt Horváth.

Szajki Bálint / 24.hu Horváth Péter

„A mi érdekünk akkor érvényesülhet, amennyiben harmonizálni tud a partnereink érdekeivel. Amikor a cég csak kereskedéssel foglalkozott, a szójadarát nagyon sokan vásárolták tőlünk, amit sok partner a saját takarmányozásában is felhasznált. Mikor 2008-ban beléptünk a takarmánygyártó szegmensbe, tulajdonképpen azoknak kellett volna szóját szállítani, akiknek mi a konkurensei lettünk. Az UBM-nek ezt a helyzetet sikerült viszonylag kis sérülésekkel kihasználnia. Mi tudtuk a legrugalmasabb módon leszállítani a szóját, miközben nem romboltuk le szükségtelenül azoknak a piacát, akik a takarmánygyártásban már jelen voltak. Egyebek közt a legnagyobb hazai agrárcégek beszállítói vagyunk, s az egymással konkuráló piacvezetők egyaránt vásárolnak takarmányt az UBM-től. Ez pont azért van így, mert mindkét szereplő igényeire külön-külön tudjuk optimalizálni a működésünket, s a két tevékenységet élesen el tudjuk választani egymástól” – magyarázta.

Nagy baj lehet, ha a birkáknak csirketápot adnak, és fordítva

Miből áll a takarmány, amely az élelmiszeripar derékhadát adó háziállatok mindennapi eledele? Ennek egyik legfontosabb összetevője a szemestermény – vagyis a búza és a kukorica –, amely a termék nagy tömegét adja. A másik fontos összetevő a fehérjehordozó, ami alapvetően a szójadara. A harmadik komponens pedig az adalékanyag, vagyis a premix, az előkeverék, a vitamin, a toxinkötő és más egyéb mikrokomponens, amiket azért raknak bele, hogy magas legyen a beltartalom, és az állat táplálkozása optimális legyen.

Csak kukoricán felnevelni egy csirkét olyan, mintha mi, emberek csak szárazkenyeret kapnánk enni. A jószágnak ugyanúgy szüksége van vitaminra, ásványi anyagra, fehérjére, és energiára

– emelte ki Varga Imre, az UBM Csoport egyik tulajdonosa.

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu

A premix a takarmány szíve-lelke: ebben vannak azok a vitaminok, ásványianyag-keverékek, amik az adott állatfajnak specifikusan kellenek. Ezer kilogramm takarmány átlagosan 0,5–1 kilogramm premixet tartalmaz, ezt a drága alapanyagot a gyártónak homogén módon kell elkevernie a termékben. A folyamat nem egyszerű, egy kicsi keverőben vagy házilag nem is lehet végigvinni. A fő szabály, hogy egy nagyüzemi telepen minden állatnak, vagyis akár a tízezerből minden egyes jószágnak ugyanazt a beltartalmú tápot kell elfogyasztania. Kulcskérdés tehát a homogenitás – vagyis az, hogy az állatok egyenletesen kapják meg a tápot, és ne legyenek „szétnövések”, ami azt jelenti, hogy az egyik állat még csak 2 kilós, miközben a mellette lévő már 2 és fél.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik