Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, hogy sajnálatosnak találják, hogy a köztársasági elnök hazai és nemzetközi szervezetek felvetése ellenére aláírta a törvényt, és nem kért előzetes normakontrollt.
Hozzátette, hogy több alkotmánybírósági állásfoglalásra hivatkozva támadják meg a törvényt a testületnél, mert az veszélyezteti a sajtó szabadságát. Úgy vélekedett, a törvény elfogadásával a kormányzat direkt és indirekt módon is valós befolyást tud gyakorolni a közmédiumok és azok műsorpolitikájának irányítására.
Karácsony Gergely, az LMP rakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy véleményük szerint a csomag sérti többi között az alkotmány 61., a sajtó- és véleményszabadságról szó paragrafusát. Más, az alkotmányt sértő pontokat is találtak a csomagban – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti szavazáskor pártja 21 módosító indítványt nyújtott be, amelyekkel az alkotmányossági problémákat akarták orvosolni, de a Ház ezek közül egyet sem fogadott el.
A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály, amely szerint új struktúrában működnek majd a közmédiumok, kedden jelent meg a Magyar Közlönyben, miután Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a törvénycsomagot.
A törvény értelmében jelenlegi formájában megszűnik a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület, összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A hatóság autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában.
