A Földközi-tenger napjainkban mintegy 2,5 millió négyzetkilométeren terül el, és több kontinens számára is rendkívül fontos közlekedési és szállítmányozási útvonalat jelent. Bolygónk változásai azonban erre a területre is hatással vannak, és csakúgy, mint néhány millió évvel ezelőtt, hamarosan ismét kiszáradhat – írja az IFLScience.
Nagyjából 6 millió évvel ezelőtt, a miocén kor végén kiszáradt az ősi Földközi-tenger medencéje, amely eseményt napjainkban messinai sókrízisként ismerhetünk. Ennek oka a mediterrán medence elzáródása volt az Atlanti-óceántól. A Gibraltári-szoros elzáródása a tektonikus lemezek mozgásának következménye volt, a jelenség pedig napjainkban is zajlik, még ha emberi léptékben szinte láthatatlan mértékben is.
Egyes kutatások szerint, amennyiben a Gibraltári-szoros valamilyen okból ismét elzáródna, akár emberi beavatkozás, akár természetes folyamatok miatt, a Földközi-tenger pár ezer év alatt újra eltűnhetne. A tektonikai lemezek mozgásának komplexitása miatt azonban nehéz a jövőbeli szuperkontinensek konfigurációjának előrejelzése.
Amennyiben a Földközi-tenger ismét kiszáradna, annak nemcsak földrajzi, hanem ökológiai következményei is drámaiak lennének. A tenger part menti ökoszisztémái, melyek milliónyi élőlény számára jelentenek otthont, teljesen eltűnnének.
Emellett természetesen az emberi civilizációkra is hatással lenne egy ehhez hasonló esemény: a régió gazdasági, mezőgazdasági és turisztikai infrastruktúrája alapjaiban változna meg. Különböző becslések szerint azonban még évmilliókig nem kell attól tartani, hogy a tenger kiszáradna, vagy egy tektonikai esemény hatására teljesen eltűnne.
