Eddig Harris és Trump is hozza a kötelezőt – elnököt választ az Egyesült Államok

Az amerikai választásokba vetett bizalom csökkentését célzó orosz félretájékoztatás kapott némi segítséget Kínától – olvasható az Atlantic Council jelentésében.

A kutatók több olyan, Oroszországhoz köthető videót azonosítottak, amelyek hamis állításokat tettek a szavazással kapcsolatban. A videók némelyike valós amerikai hírügynökségeket utánoz, és hamis hangfelvételeket tett közzé tisztviselőkről, akik állítólag elismerték a széles körben elterjedt szavazói csalást.

A jelentés szerint a videókat a Kínából származó hamis közösségimédia-fiókok hálózata is terjesztette. Ezek a profilok a múltban Kína-barát propagandát terjesztettek, és csak a közelmúltban jelentek meg náluk az amerikai választással kapcsolatos tartalmak.

(AP)

Nincs meglepetés: Trump megnyerte Texast, az Egyesült Államok második legnépesebb államát, ami 40 elektori szavazatot ért.

A szavazatok bő 60 százalékos feldolgozottságnál magabiztos Trump előnyt jeleznek: a republikánus elnökjelöltnek, aki az elmúlt két választáson is hozta az államot, a voksok 54 százalékát sikerült megszereznie, miközben Harrisre 45 százaléknyian szavaztak. Négy éve Trump 5,5 százalékkal verte Bident Texasban, ahol legutóbb Jimmy Carter tudott demokrataként győzni, immár 48 éve.

Az államban fontos szenátusi versenyt tartanak: egyelőre Ted Cruz öt százalékkal vezet demokrata kihívója, Colin Allred előtt.

Lousiana nem meglepő, Ohio viszont érdekes. Trump harmadszorra nyer az államban. Republikánus elnök a modern emlékezetben nem került a Fehér Házba Ohio megnyerése nélkül, és Joe Biden nagyon régóta az első elnök volt, aki Ohio elvesztése után is nyerni tudott.

Magyar idő szerint hajnali háromkor újabb államokban zárul a szavazás:

• Arizona
• Colorado
• Iowa
• Kansas
• Louisiana
• Michigan
• Minnesota
• Nebraska
• New Mexico
• New York
• North Dakota
• South Dakota
• Texas
• Wisconsin
• Wyoming

És közben eldőlt a verseny az AP szerint több másik államban is:

• Harris nyert New Yorkban
• Trump pedig a két Dakotában és Nebraska állami győzelemért kiosztott két elektori szavazatát is

Donald Trump az első republikánus elnökjelölt, aki 1988 óta megnyerte Florida Miami-Dade megyéjét. Legutóbb 36 éve, George H. W. Bushnak sikerült mindez.

A Miami városát is magában foglaló megye egykor demokrata fellegvárnak számított. Hillary Clinton 2016-ban 30 százalékpontos előnnyel tudott itt nyerni, de 2020-ban Joe Biden is hét százalékponttal verte Trumpot az állam legnépesebb megyéjében. A szavazatok 95 százalékának beérkezésekor Trump a Miami-Dade-i szavazatok 55 százalékát szerezte meg, szemben Harris 44 százalékával.

(The New York Times)

Nem fogják alkotmányban rögzíteni az abortuszhoz való jogot Floridában. Ehhez 60 százalékos részvételi arányra lett volna szükség, amit nem sikerült megugrani.

Floridában hathetes abortusztilalom van érvényben azóta, hogy a konzervatív többségű szövetségi legfelsőbb bíróság 2022-ben felülírta a művi terhességmegszakításhoz való alkotmányos jogot, így a döntés visszaszállt az államokra.

A hathetes tilalom életbe lépését követő első hónapban a Guttmacher Intézet adatai szerint Floridában nagyjából 30 százalékkal csökkent az abortuszok száma.

Florida mellett kilenc másik államban is szavaznak a kérdésről.

(The Guardian)

Delaware-t és Illinois-t húzta be az AP Harrisnek. Joe Biden elnök számára keserédes nap lehet az, Delaware az ő állama, oda tervez nyugdíjba menni is.

A várakozásoknak megfelelően Josh Stein 56,1 százalékkal megnyerte a kormányzóválasztást a republikánus Mark Robinson előtt, aki 39,7 százalékot szerzett.

Ahogy megírtuk, Robinson szeptember végén komoly botrány közepén találta magát, miután kiderült, hogy hosszú éveken át posztolt húzós dolgokat pornóoldalakra, többek között fekete nácinak nevezve magát, és kifejezte vonzódását a transzpornó iránt.

• Arkansasban és Dél-Karolinában Trump nyert: előbbiért 6, utóbbiért 9 elektori szavazat jár neki.
• New Jersey 14 elektori szavazatát Harris szerezte meg.
• Eközben Ohióban váratlanul szoros verseny alakul: 40 százalékos feldolgozottságnál Trump átvette az előnyt, de mindössze pár tízezer szavazat az előnye.

(AP)

Florida néhány évtizede még billegő állam volt, mostanra stabilan republikánus lett. Ennek része az, hogy sok gazdag republikánus költözött az államba, de az is, hogy a latino lakosság egyre konzervatívabb lett. Trump minden egyes választáson jobban szerepelt itt, most is jobban áll, mint 2020-ban végzett. Persze az utoljára összeszámolt szavazatok itt is a nagyvárosokból és a külvárosokból jönnek majd, ez szűkülhet a végére.

Hasonló a helyzet Georgiában, ahol Trump vezet ugyan, de egyelőre nem kezdtek el szavazatszámokat lejelenteni a legnagyobb külvárosokból, ahol a demokraták masszív többségben lehetnek majd. Érdemes lesz kivárni a végét.

Az elmúlt két évben a Demokrata Pártnak két fős többsége volt a szenátusban, de ez most megváltozhat, ami eléggé megnehezíteni egy demokrata elnök munkáját. Jelenleg így áll a helyzet, bár hozzá kell tenni, hogy egy-egy választás során csak a szenátori helyek egy részét érinti a voksolás:

Trump magabiztosan hozta Floridát, az Egyesült Államok harmadik legnagyobb államát, és ezzel 30 elektori szavazatot szerzett.

Trump minden választási ciklusban növelni tudta az előnyét Floridában: 2016-ban 1,2 százalékponttal, 2020-ban 3,2 százalékponttal nyerte meg az államot. Idén ennél is sokkal nagyobb különbséggel fog nyerni: 79 százalékos feldolgozottságnál

11 százalékponttal veri Harrist. Az idős fehér szavazókból, diplomával nem rendelkező választókból, köztük a jobbra tolódott latinókból álló választási koalíciója következetesen mellette szavaz.

(The New York Times)

Továbbra sincs nagy meglepetés:

• Mississippi, Tennessee, Oklahoma és Alabama Trumphoz megy,
• Maryland, Connecticut, Massachusetts és Rhode Island Harrishez megy.

Az AP egyébként egy VoteCast nevű rendszert üzemeltet, ahol 50 ezer segítő nézi a helyi számlálásokat, és azokat az államokat adják oda, ahol 15 százalék felett vezet egy jelölt.

A 17 elektori szavazatot érő Ohióban, ahol az elmúlt két választást Trump nyerte, Kamala Harris vezet: 15 százalékos feldolgozottságnál a demokrata jelölt a voksok 56 százalékát szerezte meg, míg Trump 43 százalékon áll. Trump alelnökjelöltje, JD Vance ennek az államnak a szenátora. Ohio azután került a kampány középpontjába, hogy Trump az elnökjelölti vitán arról beszélt, hogy egy állambeli kisvárosban, Springfieldben a haiti bevándorlók macskákat és kutyákat esznek. Ezeket a vádakat azóta sem sikerült igazolni.

Virginiában, ahol a demokraták számítanak esélyesnek, szintén Harris áll az élen: 22 százalékos feldolgozottságnál 54,6 százalékon áll, Trump pedig 43,4 százalékon. A győztes 13 elektori szavazattal lesz gazdagabb.

(Reuters)

Jim Justice, Nyugat-Virginia népszerű republikánus kormányzója az Associated Press szerint könnyedén nyerte az állami szenátusi választást.

A 73 éves Justice a független Joe Manchin helyére ül be, aki nemrégiben kilépett a Demokrata Pártból, miután Joe Biden számos gazdasági javaslatának tett keresztbe. Miután Justice beszállt a versenybe, Manchin úgy döntött, nem indul újra.

Justice Glenn Elliottot, Wheeling korábbi demokrata polgármesterét győzte le. Nyugat-Virginia következő kormányzója Patrick Morrisey republikánus főügyész lesz.

Az AP szerint Phil Scott, Vermont republikánus kormányzója is marad a székében.

(The New York Times)

Itt a várakozásoknak megfelelően a republikánus jelölt győzött, ami 4 elektori szavazatot ért. Az államot a CNN, a Reuters és az AP is neki adta.

Meglepő adat, hogy a korai exit pollok szerint a „demokrácia helyzete” körülbelül ugyanannyi szavazó számára volt a legfontosabb kérdés, mint a gazdaság. A gazdaság szinte mindig az első helyen szerepel. A demokrácia kérdése azonban egyelőre megelőzi az abortuszt, amely a demokraták számára kulcskérdés, és a bevándorlást is, amely a republikánusok egyik fő kampánytémája volt.

Az egyelőre nem világos, hogy a választás kimenetelére mindez milyen hatással lesz. A Capitolium 2021. január 6-ai ostroma óta jellemzően a demokraták tűzik a zászlajukra a demokrácia kérdését, de különböző okokból a republikánusok is fontos kérdésként szokták megjelölni.

(Washington Post)

Floridában, amely most már Trump otthona, a volt elnök 53,7 százalékon áll 53 százalékos feldolgozottságnál, Harris pedig 45,4 százalékon. Itt egy demokrata győzelem nagy meglepetés lenne.

Ennél jóval érdekesebb Georgia, amely az egyik billegő állam. Ott mindössze 3 százaléknál tart a feldolgozottság, Trump 51 százalékon áll, Harris pedig 48,5 százalékon. Ez tükrözi azt a rendkívül szoros eredményt, amely a választást megelőző közvélemény-kutatások során is jellemző volt.

Bernie Sanders, aki korábban kétszer is megpályázta a demokrata elnökjelöltséget, megnyerte az államában megrendezett szenátorválasztást. Sanders függetlenként szokott indulni (és nyerni) Vermontban, de a szenátusban a demokrata frakcióban ül. A testületnek 2006 óta tagja.

Vermont három elektori szavazatát Kamala Harris húzta be.

Indiana a várakozásoknak megfelelően republikánus szenátort és kormányzót is választott, Jim Banks és Mike Braun személyében.

Az állam 11 elektori szavazatát Donald Trump nyerte.

(AP)

Az Associated Press három államot odaítélt:

• Kentucky-t és Indianat Trumpnak,
• Vermontot pedig Harrisnek.

Ebben eddig semmi meglepetés nincs.

Phil Scott, Vermont republikánus kormányzója újságírói kérdésre elmondta, hogy Harrisre szavazott a pártja jelöltje helyett.

Scott a szavazóhelyiség előtt azt mondta, hogy „nem volt a pártom jelöltje ellen szavazni”, de arra a következtetésre jutott, hogy „az országot a párt fölé kell helyezni”.

Scott már 2020-ban is a demokrata jelölt, Joe Biden mellett tette le a voksát.

(AP)

Fel kellett függeszteni a szavazást a georgiai DeKalb megye öt szavazókörében, mert bombafenyegetést kaptak. A CNN azt írja, hogy további két intézményhez is érkezett ilyen fenyegetés, de ott nem zajlik voksolás.

A rendőrség megvizsgálja a helyzetet, a választási iroda pedig kérvényezni fogja a szavazási határidő meghosszabbítását.

Ahogy arról beszámoltunk, napközben is több szavazókör kapott hamis bombafenyegetést, az FBI pedig megállapította, hogy a fenyegető emailek orosz címekről érkeztek.

A Harris-kampánystáb amiatt aggódik, hogy az olyan stratégiailag fontos államokban és szavazókörökben, mint a georgiaiak, a választás felfüggesztése befolyásolhatja az eredményt is, mert nem biztos, hogy a hazaküldött emberek később visszatérnek.

Trump azt írta a közösségi oldalán, a Truth Social-ön, hogy hatalmas csalásról beszélnek a pennsylvaniai Philadelphiában, amihez a büntetés végrehajtást is riasztották. A philadelphiai rendőrség a CNN-nek elmondta: nem tudják, mire utalt Trump, ahogy olyan szavazással kapcsolatos problémáról sem értesültek, amely rendőri intézkedést igényelt volna.

From colleague @holmeslybrand: The Philadelphia Police Department told CNN they were not aware what Trump was referring to and did not know of any issues with voting that required a law enforcement response. pic.twitter.com/X4iZD96teT

— Daniel Dale (@ddale8) November 5, 2024

Indianában eddig a szavazatok 5 százalékát számolták meg, ez körülbelül 160 ezer szavazatot jelent. Trump ott jelenleg 62,2 százalékon áll, Harris pedig 36,5 százalékon.

Kentuckyban a szavazólapok 2,2 százalékát dolgozták fel eddig (kb. 46 ezer szavazat), Trump ott 66,1 százalékon áll, Harris pedig 32,8 százalékon.

Fontos megjegyezni, hogy áltálalában a szavazatok elsőként a vidéki, ritkábban lakott régiókból érkeznek be, amelyek alapvetően inkább republikánusnak számítanak, míg a városias, sűrűbben lakott részek a demokraták felé húznak.