Legkorábban jövő tavasszal dönthet az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó legfőbb ügyészi indítványról – írja a Népszava. A lap meg nem nevezett forrásból úgy értesült, hogy az EP jogi bizottsága előtt fekvő dosszié felelősét november közepén vagy december elején fogják megnevezni a szaktestületben képviselt politikai pártok szóvivői.
Polt Péter legfőbb ügyész szeptember végén kezdeményezte, hogy az EP függessze fel Magyar Péter mentelmi jogát, miután lopás miatt eljárást indítottak ellene.
Roberta Metsola EP-elnök október 10-én jelentette be, hogy a képviselő-testület jogi bizottsága elé utalta a Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet. A frakcióknak a szaktestületben ülő szóvivői várhatóan november 18-án vagy egy-két héttel később fogják megnevezni azt a EP-képviselőt, aki a kérvényre adott parlamenti ajánlást fogja kidolgozni.
A szabályok szerint egy-egy mentelmi ügy előadóját, vagyis jelentéstevőjét a pártcsoportok rotációs rendszerben választják ki, de a megbízott nem lehet ugyanannak a frakciónak a tagja és nem érkezhet ugyanabból a tagállamból, mint az a képviselő, akinek a mentelmi ügyét tárgyalják. Magyar Péter esetében tehát nem lehet magyar és nem tartozhat az Európai Néppárthoz (EPP), amelyben a politikus helyet foglal.
Mivel a rotációs rendszerben most az EPP mentelmi jogban jártas állandó jelentéstevője következne, de az előírások miatt nem vállalhatja el a Tisza Párt elnökének az ügyét, így nagy valószínűséggel a sorrendben utána következő politikai csoport, a Szocialisták és Demokraták adhatják az előadót a lengyel Új Baloldalhoz tartozó és jogi végzettségű Krzysztof Śmiszek személyében.
A szabályok szerint a mentelmi jogra vonatkozó kérelem vizsgálatával megbízott EP-képviselő először ismerteti az ügyet a jogi bizottságban, ahol szükség esetén meghallgatják az érintett politikust és begyűjtik, lefordíttatják a szükséges dokumentumokat. Ezután az előadó elkészíti a jelentését, amelyben javasolja a mentelmi jog felfüggesztését vagy fenntartását. A végig zárt ajtók mögött zajló eljárás végén a szaktestület szavaz az ajánlást tartalmazó állásfoglalásról, amelynek jóváhagyásához a jelenlévő képviselők többsége kell. Ezután kerül a szöveg a parlament plenáris ülése elé, ahol szintén egyszerű többségnek kell megerősítenie vagy elutasítania, bár ez utóbbira alig van példa.
Az ügy hátterében Magyar Péter úgynevezett „diszkóbotránya” áll. Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője nevezete így azt az esetet, amikor az ellenzéki politikus a nyár elején szórakozás közben szóváltásba keveredett egy személlyel, akinek a mobiltelefonja később a Dunában kötött ki. Ide kapcsolódik az a büntetőügy, amelyet a magyar hatóságok indítottak az ellenzéki pártvezető ellen lopás bűncselekmény gyanúja miatt.
Az ügyészség korábban azt írta erről szóló közleményében, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután Magyar és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele. A vita során Magyar hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és azt zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra és a telefont szándékosan a Dunába ejtette – tették hozzá.
Miután Polt Péter a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére, a Tisza Párt elnöke úgy reagált, hogy önként lemond a mentelmi jogáról, amint Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
