“A kétharmados hatalom fölöttébb akarja az alkotmányozást. Nem csupán kommunikációjában beszél a nyugati tömegdemokráciákban gyakori módon valamilyen új kezdetről, hanem ténylegesen új rendszerváltást kíván. (…) Így az indoklásával együtt 173 oldalas médiaszabályozás után most az
összesen 11 oldalas alkotmánykoncepció vitája következhet az
Országgyűlésben” – mondta az elemző.
A tervezet tipikus mondatának tartja a következőt: „Az Alkotmány védi a sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való szabadságot, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza.” Tehát az úgynevezett magalkotmány ötletével élve a Fidesz csupán kurta deklarációkat tenne a jogállami eszmékről, miközben a valóságos szabályozást részletező kétharmados és normál törvények sokasága végezné el.
„A jó alkotmány rövid és homályos”
Tölgyessy idézte Autun egykori püspökét, Franciaország hat különböző rendszerének vezető diplomatáját, Talleyrand-t, aki azt mondta: „a jó alkotmány rövid és homályos”, mert szerinte az új magyar alaptörvény ilyennek készül.
“A Fidesz nem akarja, hogy az alkotmány mondatai korlátozzák kormányzása jótéteményeit, ezért az igazán tartalmi normaalkotást valójában kivenné az alaptörvényből. Ám a végletesen elvontan megfogalmazott alkotmány minden korábbinál nagyobb teret hagyna az alkotmánybírósági jogértelmezésnek, és akár az alkotmánybírósági jogalkotásnak. Amit a Fidesz bizonyosan nagyon nem kívánhat” – véli Tölgyessy.
Állami jelképek katalógusa
“A tervezet többnyire a jobboldal hagyományos értékrendjét kívánja az alaptörvénybe emelni, azonban jelenlegi megfogalmazása nem eleve elfogadhatatlan a baloldali magyarok számára sem” – teszi hozzá.
“A nagy nyugati nemzetek alkotmánya rendszerint egyetlen vagy alig néhány mondatnyi ünnepélyes bevezetéssel indul. A szorongó, létezésükben bizonytalan országok foglalkoznak sokat alaptörvényük elején viszontagságos történelmük hőstetteivel, nemzeti szimbólumaik, ünnepeik akkurátus felsorolásával. A Fidesz tervezete most a világ egyik legrészletezőbb katalógusát adná az állami jelképeknek” – számol be Tölgyessy.
Határozatlan jogfogalmak
A jogász arról is beszámolt, hogy a javaslat tartalmazza a jelenlegi alkotmányba foglalt valamennyi alapvető emberi jogot. Viszont mások jó hírneve vagy alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében ezek a jogok korlátozhatók. Ez azt jelenti, hogy általuk szinte bármilyen megszorítás megindokolható.
“A tervezet a sérthetetlen emberi élet védelmét a fogantatástól kezdve rendeli el, ami nem jelenti feltétlenül a teljes abortusztilalmat. A koncepció elhagyja a mostani alaptörvény állam és egyház szétválasztásáról szóló rendelkezését. A hazai nagy egyházak ezt a szabályt érthetően kommunista elnyomásuk jelképének tartják. De ettől még tény: a közhatalom és az egyházak elkülönülése az Egyesült Államokban a nyugati világ legélőbb hitéletét hozta. A tervezet, mint megannyi más ügyben is, külön törvényre bízza a határon túl élő magyar állampolgárok választójogának eldöntését” – mondja Tölgyessy.
Marad a parlamentáris kormányzás
“A javaslat a baloldal félelmeivel szemben kitart az évszázados magyar parlamentáris kormányzás mellett. Nem kíván Orbán Viktornak elnöki köztársaságot alapítani. Már csak azért sem, mert ez felesleges kockázatot jelentene a kétharmados többség számára” – magyarázza az elemző.
Emellett megszűnik a konstruktív bizalmatlansági indítvány, a javaslat B változata szerint kivételes esetben a támogatottságát vesztett Országgyűlést feloszlathatja az államfő. “Csakhogy a magyar választási rendszer mellett eddig is csekély volt a jelentősége a bizalmatlansági indítvány módjának: az eddigi hat választási ciklusban mindegyik kormánynak végig megvolt a parlamenti többsége. A tervezet szerint a mostani egyötöd helyet eztán csupán a parlament egyharmada nyújthat be bizalmatlansági indítványt, így ebben a ciklusban az ellenzék még csak szimbolikusan sem vetheti fel a bizalmi kérdést” – hívja fel a figyelmet Tölgyessy.
A régi alkotmány bajaihoz is ragaszkodnak
Arról is beszámol, hogy a tervezet nem oldja fel a mostani alaptörvény ismert gondjait sem. A negatív tapasztalatok után is marad a bíróságok felügyeletének korporatív rendszere. Az ügyészség elvileg minden korábbinál inkább önálló hatalmi tényező lesz. A gazdasági alkotmányosság, a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra sem kap igazán kemény alkotmányos garanciákat. Marad a népszavazások vitatható szabályozása. Nincs rendelkezés az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről.
Az Alkotmánybírósággal foglalkozó, módszeresen homályosan fogalmazott hét sorból nem derül ki, eztán mik lesznek az alkotmányellenesség tényleges jogkövetkezményei. Az sem, hogy milyen körben marad meg az Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítő hatásköre.
Az új alaptörvényt meglehetősen képtelenül, kivételt sem engedve, csak két egymást követő Országgyűlés módosíthatna kétharmados többséggel. A koncepció viszont csaknem minden harmadik mondatában felhatalmazást ad további törvényhozásra. “Megalkotója láthatóan nem hisz a világos garanciák tömegével övezett modern nyugatos alkotmányosság értelmében. Helyette a népképviselet elvi szuverenitását, valójában azonban a kormánytöbbség keleties részletező jogalkotását, és az elvileg önálló hatalmi ágak tartós személyi függőségét akarja” – fogalmaz Tölgyessy.
A Fidesz alaptörvénye
“Hatályos alkotmányunk alapján történelmünkben először erőszak nélkül megszabadulhatott az ország nem kívánt kormányaitól, végre tartósan működhetett a parlamenti váltógazdaság. A ’89-es alaptörvényt azonban nem igazolta az ország gazdasági sikere. Szabályait nem szerette, de mégis elfogadta a politizáló közvélemény csaknem egésze. Az újabb alkotmányozásból azonban máris kivonult az ellenzék összes pártja. Minden afelé tart, hogy az új alkotmány egyedül a Fidesz alaptörvénye lesz, amelyet a baloldal kifejezetten elutasít” – összegez az elemző.
“Az ország ellenzéki fele egyre biztosabban a Fidesz-Magyarország tagadására építi fel a maga identitását, ebben pedig mind lényegesebb lehet a nem ajándékul kapott, hanem a valóságosan kiharcolt alkotmányosság gondolata. A köztársaság újraalapításának alkotmánya országunk bajainak tényleges megoldása nélkül csak újabb és újabb rendszerváltoztató igényeket kelthet. Az új alaptörvény így nem a közvélemény megnyugvását, hanem inkább a minden közös értéken átlépő belső háborúság újabb fordulóit hozhatja” – zárja szavait Tölgyessy Péter.
