A lap által megkérdezett bankvezetők arról számoltak be, hogy nem vesznek ki több pénzt az ügyfelek, és nem „menekítik” külföldre vagyonukat, de a burgenlandi pénzintézetek mégis magyar nyelvű, a betétek biztonságát hangsúlyozó hirdetésekkel igyekeznek felhívni magukra a figyelmet.
“A tartományi bankok mindig is lelkes betétgyűjtők voltak, és a terület Magyarországgal való történelmi és földrajzi kapcsolata miatt számítanak a magyar ügyfelekre is. Mivel a kamatokban nem tudnak versenyezni, a burgenlandi bankok már tíz évvel ezelőtt is azzal igyekeztek magukhoz csábítani a magyar ügyfeleket, hogy azt hangsúlyozták, az osztrák gazdaság és bankrendszer stabilabb, mint a magyar, ezért az ügyfelek pénze náluk nagyobb biztonságban van” – mondta egy bankvezér.
Arról is lehet tudni, hogy ezek a bankok korábban hirdettek jelzáloghitelt aktív BAR-listásoknak is, tehát olyanoknak, akik korábbi adósságuk miatt biztosan nem számíthattak hitelre itthon. A válság miatt azonban ezzel már leálltak, mert a kockázatok mára számukra is vállalhatatlanul magasak lettek ebben az ügyfélkörben.
Más a helyzet azonban az ügyfélszámot tekintve telített, ám az elmúlt években sokat fejlődött privátbanki piacon. “Ebben a szegmensben már komoly esély van arra, hogy jövőre a kezelt vagyonok szinten tartásáért, mintsem a növeléséért kell megdolgozni” – véli Karagich István, a Blochamps Capital vezetője. Szerinte hiába kacérkodott korábban a „közép-európai pénzügyi központ” víziójával az ország és a politikai vezetés, ez mára ábránddá vált.
Szerinte nem jön szóba, hogy külföldi privát tőkét vonzzunk hazánkba és a “nem kellően előkészített adóamnesztia, tehát az offshore vagyonok hazahozását elősegítő törvénytervezet, a magánnyugdíjpénztárakban tartott megtakarítások elvonásának módja és a banktitok kezelése mind olyan tényezők”, melyek a hazai magánbefektetőket arra késztetik, hogy külföldön keressenek lehetőségeket.
Vizsgálatok szerint a jövőben, a kisebb megtakarításokkal rendelkező ügyfelek komoly gazdasági hatású tömegként jelennek meg, és akár évi 40–50 milliárd forinttal növelhetik a vagyonkiáramlást.
