ahol ünnep
Az Egyesült Államoké a legrégebbi, még ma is érvényben lévő alkotmány, 1787-ben szövegezték meg és 1789-től lépett életbe. Japánban és Norvégiában az alkotmány ünnepe állami ünnep, a szigetországban május 3-án, a norvégok pedig május 17-én tartják.
Nem példa nélküli a Fidesz törekvése, hogy betonba ágyazza az új magyar alkotmányt. Bár a törekvés – hogy egymás után két parlamenti ciklus képviselőinek kétharmada jusson konszenzusra a módosításban – eléggé „újszerű” Magyarországon, Hollandiában is hasonló a rendszer, ott is két egymást követő parlamentnek kell megerősítenie az alkotmánymódosítást.
A német alkotmány pedig még ennél is messzebbre megy, bizonyos alapjogok – így az emberi méltósághoz való jog – esetében egyenesen kimondja, hogy azt soha nem lehet megváltoztatni. Kanadában, a Wikipédia szócikke szerint az alkotmány módosításához kell a képviselőház és a szenátus hozzájárulása, a tartományi törvényhozások kétharmadának hozzájárulása, a lakosság legalább 50 százalékát képviselve (gyakorlatilag ez mindenképpen tartalmazza Québecet és Ontariot a két legnépesebb tartományt).
„Ezek a külföldi példák azonban semmit nem jelentenek a jelenlegi magyar alkotmányozás szempontjából” – figyelmeztet Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese. A politológus úgy véli, azzal még nincs probléma, hogy az új alkotmány megnehezítené az alkotmánymódosítást, hiszen a jelenleg még hatályos magyar alkotmánynak pont az az egyik nagy problémája, hogy túlságosan egyszerűen módosítható: ha egy párt kétharmados parlamenti többséget szerez, akkor – mint láthatjuk – napi politikai céljaihoz igazíthatja az alaptörvényt.
Szerinte inkább az a gond, hogy az új alkotmányt még ezen hatályos szabályok szerint fogadhatja el a Fidesz-KDNP többség. Ennek hosszabb távon az a kockázata, hogy az új alkotmányt így politikailag könnyű lesz delegitimálni, közjogilag viszont nehéz lesz megváltoztatni.
Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság kereszténydemokrata elnöke a múlt héten azt mondta: a jelenleginél kisebb alkotmányban gondolkodnak, az alkotmányos berendezkedés összes szabályát, de még csak többségét sem kell bevinni az új alaptörvénybe. Kiemelte: azt szeretnék, hogy az új magyar alaptörvényt ne lehessen könnyen változtatni.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője Salamon szavaira reagálva “hajmeresztőnek”, valamint a “cinizmus csimborasszójának” nevezte ezt az elképzelést, és azt kérdezte, miért kell nagyobb legitimáció az új alkotmány későbbi megváltoztatásához, mint annak elfogadásához.
