2010. május 14-én, a parlament alakuló ülésén még fészkelődtek a frissen megválasztott képviselők a padsorokban, amikor egy fiatal nő állt meg a pulpitus előtt és jelnyelven kezdett tolmácsolni. Bár a parlamenti munkát már régóta nyomon követhetik a siketek is, a tévében látható tolmácsok nem az ülésteremben vannak.
Mit mond Orbán? (Fotó: MTI)
Az áprilisi kétharmad nyomán viszont bekerült a parlamentbe egy hallássérült képviselő is, a Fidesz színeiben politizáló Tapolczai Gergely, és jelezte, szeretne értesülni az országgyűlés munkájáról. Mivel a halló képviselők közül sem mindenkinél merül fel ez az igény, így a hivatal meglepetten reagált. Először azt javasolták, hogy kapjon nagyobb monitort a képviselő, így majd látja a parlamenti közvetítésben dolgozó jeltolmácsokat.
A javaslat átgondolatlanságára elég legyen két ok: a tévé nem közvetíti végig az üléseket, valamint az sem elhanyagolható probléma, hogy így nincs, aki tolmácsolná Tapolczai képviselő szavait.
Húszperces váltásban
Végül az a megoldás született, hogy a Fidesz-frakció – saját büdzséből – biztosít tolmácsokat. „Egy tolmácsot fizetnek, napi hat órában, ami a gyakorlatban két embert jelent, akik húszpercenként váltják egymást” – mondta el az fn.hu-nak Csernyánszki Boglárka, a Siketek és Nagyothallók (SINOSZ) Pest megyei tolmácsszolgálatának vezetője.
Korábban a Pest megyei SINOSZ küldött tolmácsokat a parlamenti közvetítésekbe is, ám a megjelenés technikai elégtelensége miatt az információ csak mérsékelten vagy egyáltalán nem jutott el a nézőkhöz. A tolmácsok azt szerették volna, ha a képernyő egyharmadát megkaphatják, hogy jobban látszódjon a jelelés. Ám a parlamenti felelősök szerint a képernyőből megmaradó kétharmadon csak kevés képviselő látszana, ezért mostanában már egy magáncég emberei jelelnek, a képernyő sarkában.
Bizalmi kérdés
Nem megkerülhető tény, hogy Tapolczai képviselő korábban a SINOSZ ügyvezető igazgatója volt és – mivel a siketeknek joguk van a szabad tolmácsválasztáshoz – így az általa megismert tolmácsokból állította fel a vele dolgozó fordítócsapatot.
A bizalom elengedhetetlen ennél a munkánál, mert a tolmácsok nemcsak az ülésterem nyilvánossága előtt, de a legbelső frakcióülésen is kísérik a képviselőt. „Tolmácsként robotmódba váltunk, sokszor húsz perc után már semmire nem emlékszem abból, amit fordítottam. Ki nem jut semmi, általános etikai szabály köt, hogy a munkám során szerzett információt mindig bizalmasan kell kezelnem” – hárítja el érdeklődésünket Boglárka, mikor a Fidesz-frakció intim pillanatairól érdeklődnénk.
Fideszes flört
Így maradnak az emlékezetes üléstermi pillanatok, mert egy-két képviselő nehezen fogta fel, hogy mi végre kerültek fiatal nők közéjük. Volt, aki meg is próbálkozott egy laza udvarlással, majd meglepődött, amikor a tolmácsnő szó szerint fordította tovább a szép szavakat az élénken figyelő siket képviselőtársnak. Aztán meg nem győzött mentegetőzni és elnézést kérni a „lovag”, hogy ő nem a képviselő úr körül akart legyeskedni, csak a hölgyhöz beszélt.
Persze akadt, aki sajnálattal próbálta magát észrevetetni és odaszólt a tolmácsnak, hogy „úgy sajnálom magát, hogy ott kalimpál a sarokban”. Nehéz helyzet, mert munka közben a fordító nem állhat le, ennél a mondatnál azonban a tolmács engedélyt kért Tapolczaitól, hogy megálljon és kikérje magának a kalimpálást.
„Szerencsére az elmúlt fél évben teljesen megszokták, elfogadták a munkánkat” – teszi hozzá Boglárka, aki a vele dolgozó tolmácsokkal együtt nemcsak a parlamentben dolgozik és nemcsak Tapolczai képviselő mellett. „Nehéz lelkileg átállni, amikor délelőtt egy szülésnél segítünk a siket kismamának, majd délután felszólalunk egy parlamenti bizottságban vagy fordítunk mondjuk egy földhivatali ügyintézésnél” – mondja a tolmácsszolgálat vezetője.
Hadarós jobbikos
Ráadásul ahány helyzet, annyiféle embert kell megérteni – szavakat és stílust egyaránt. A korábbi parlamenti ciklus jeltolmácsait az ex-MDF-es Pettkó András motyogása és Szili Katalin házelnöki hadarása kergette az őrületbe, míg a mostaniak közül a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás pörgős nyelve okoz nehéz perceket az őt fordítóknak, de a szocialista Gurmai Zita európai parlamenti felszólalásait – és kapkodó gondolatait – is bajos követni – mondják.
A jeltolmácsoknak viszont végig kell fordítaniuk a gyakran éjszakába nyúló parlamenti ülésnapokat, még akkor is, ha az őket figyelő képviselő épp a laptopján nézelődik vagy újságot olvas. Még szerencse, hogy kevés dolog marad meg utána bennük az elhangzottakból.
Kósa Ádám, fideszes EP-képviselőnek is jeleltek (Fotó: MTI)
Talán a „robotmód” tette, hogy létrejöhetett az utóbbi évek legkínosabb jeltolmácsi félrefordítása, amikor a tévéközvetítésben dolgozó tolmács nem kapcsolt Herényi Károly nevénél, és ahelyett, hogy lebetűzte volna a nevet, hüvelyk és mutatóujjával a hímivarszervet jelelte.
Erre már nagyon vigyáznak a tolmácsok, a képviselők többségénél inkább lebetűzik az illető nevét, bár Orbán Viktor említésénél elég egy nagy V, míg Gyurcsány Ferencet néhány fordító görbített ujjal jelöli, utalva a volt kormányfő feltűnő orrára, a házelnök, Kövér László pedig a bajusz jelével ismert a hazai siketek és nagyothallók között.
jelnyelv
Becslések szerint Magyarországon 300 ezer siket vagy nagyothalló él. Az általuk használt jelnyelv nem nemzetközi, hanem az adott ország szókincsére alapozott, bár vannak olyan képi jelek, amelyeket nemzetközi szinten is alkalmaznak. Magyarországon hét nyelvjárás (váci, budapesti, egri, debreceni, szegedi, kaposvári és soproni dialektus) van. A jelnyelvnek sajátos hangtana, alaktana és mondattana van, a kézmozdulatok érzelmet és ritmust is kifejeznek. Vannak fogalmi jelek, de lehet jelelni az ABC szerint is.
