„Halaszthatatlan a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének rendezése!” – ezzel a címmel adott ki közleményt kedden a Fővárosi Törvényszék (FT) sajtóosztálya arról a háttérbeszélgetésről, amelyet 2024. október 14-én tartottak, Budapesten. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók.
A közlemény szerint Dr. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke a bevezetőjében elmondta: az idei év első félévében több mint 173 ezer ügy érkezett hozzájuk, ez az országos ügyérkezés 28,4 százaléka, miközben a magyar bírói kar 25 százaléka (678 fő) dolgozik a fővárosban. Törvényszéki szinten és első fokon Budapesten indul a legtöbb ügy: az országos érkezés 42,7 százalékát intézik a fővárosban, s itt a legnagyobb egy-egy bíró leterheltsége is. Ez utóbbi állítását alátámasztandó az FT elnöke a következő példát hozta: míg a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén, járásbírósági szinten, büntető ügyszakban az 1 bíróra eső, folyamatban lévő, peres ügyek száma 76,2, addig van olyan törvényszék, ahol ez az érték 16,6!
A Büntető Kollégium vezetője, dr. Szabó Judit a beszédében egyebek mellett a jövőt alakító, új kihívások közül kiemelte a Digitális Állampolgárság Program bíróságra rótt feladatait, az azok ellátásához szükséges kompetenciák megszerzésének szükségességét. Szabó Judit a jegyzőkönyvvezetők hiánya okozta probléma időleges megoldását az úgynevezett teamrendszerben látja, amely módszert az FT más kollégiumai már sikerrel alkalmazzák. A teamrendszer lényege, hogy az igazságügyi alkalmazottak magasan kvalifikált és tapasztalt munkatársakból álló csoportjai a saját csoportjuk létszámánál nagyobb számú bírói kör adminisztrációs feladatait is el tudják látni. A kollégiumvezető újságírói kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a jegyzőkönyvvezetés önálló felelősséggel járó tevékenység, amely az egyes ügyszakokban más-más személyiséget igényel. Kiemelte, hogy a jegyzőhiány okán bekövetkezett jogszabályi változás után immár nem kötelező a tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető jelenléte, ám a hanganyag feldolgozása vagy a diktálás jelentősen lassítja az eljárás menetét.
Dr. Németh Andrea, az FT Polgári Kollégiumának vezetője azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az új polgári perrendtartás (Pp.) bevezetését követően tapasztalható ügyszámcsökkenés ma már megállt, az ügyérkezés stabil, állandó számokat mutat. A (Pp.) körében is születtek elsősorban gyorsító jellegű, új szabályok, bizonyos esetekben – például a kiskorú gyermekekkel kapcsolatos személyállapotú perekben vagy az információszabadsággal kapcsolatos ügyekben – rövidültek a határidők.
Dr. Tatár-Kis Péter felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az igazságügyi alkalmazotti létszám 2022 januárja óta több mint 9 százalékkal csökkent. A legnagyobb számban a középfokú végzettséggel rendelkező munkatársak hagyták el a bírósági szervezetet, de igen jelentős a bírósági ügyintézők és bírósági titkárok elvándorlása is. A kreatív megoldások a munkafolyamatok folyamatos átszervezésével jönnek létre, ezek azonban csupán átmeneti könnyebbséget jelentenek. Az elvándorlás okozta nehézségek kapcsán a háttérbeszélgetés összes résztvevője hangsúlyozta, hogy amely egyben a fiatalok számára is vonzóvá teszi e hivatásrendet, ezzel is biztosítva mind a bírák, mind az igazságügyi alkalmazottak megfelelő színvonalú utánpótlását. Nem mellesleg: a már most a bíróságokon dolgozó, kvalifikált humánerőforrás megtartása is csak egy jelentős mértékű bérrendezéssel lenne elérhető. A törvényszék valamennyi vezetője átérzi a helyzet tarthatatlanságát, és megtesz minden olyan lépést, amely a mielőbbi megoldáshoz vezethet! – olvasható a közleményben.
