Gazdaság

500 forintos euró jöhet, akár tíz éven belül

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Nem az a kérdés, hogy lesz-e 500 forint egy euró, legfeljebb csak az, hogy pontosan mikor kerülhet sor erre – röviden így foglalható össze a Privátbankár cikke. Többféle megközelítésben próbálták megbecsülni, mi lehet a kérdésre a válasz, és arra jutottak, hogy már tíz éven belül is eljöhet az 500 forintos euró.

Először abból indultak ki, hogy mennyi volt tíz éve egy euró (307,42 forint), és mennyi most (400,94 forint volt október 11-én) – ez 30,78 százalékos emelkedés, ami (kamatos kamattal) évi 2,72% gyengülést jelent tehát 10 év alatt. Ugyanilyen mértékű forintgyengüléssel számolva a jövőre nézve az jött ki nekik, hogy 2032. október 21-én délután lesz 500 forint 1 euró. 

Az eredmény függ attól, hogy hány évnyire megyünk vissza a jövőbeni árfolyam megbecsléséhez. És, persze, korántsem biztos, hogy olyan ütemű lesz a jövőbeni pénzromlás, mint a múltbéli volt – jegyzik meg. De az biztos, hogy a forint trendszerűen gyengült eddig az euróhoz képest, és ebben szerepe van annak is a cikk szerint, hogy a magyar infláció rendre magasabb ahhoz képest, mint amennyi az eurozóna vezető országaiban volt a pénzromlás. Öt-tíz év alatt nagyjából a duplája.

Számos oldalról megközelítették a kérdést, többek között beemelték Gyurcsik Attila pénzügyi vezető (CFA) véleményét is, amit a Concorde Értékpapír Zrt. blogján publikált. A szakértő úgy véli, hogy a hazai szereplők rendre túlértékelik a magyarországi politikusok, jegybankárok szerepét a forint árfolyamának rövid távú alakulásában. Hosszú távon azonban szerinte is nagy hatással lehet az árfolyamra a politika.

A forint árfolyama tízéves távon külső sokkok nélkül is 500 forint felé emelkedhet az euróval szemben

– mondja.

Ami egyáltalán nem valószínűtlen, ha azt nézzük, hogy tíz évvel ezelőtt még 300 forint körül mozgott az árfolyam. De ahhoz, hogy rövid távon is nagyot essen az árfolyam, valamilyen jelentős külső sokk kell, és szerinte van is ilyen a láthatáron – az a hosszú távú, hazai gazdaságpolitikai döntés, amellyel hazánk erőforrásait, főleg a szakképzett és olcsó munkaerőt nagyrészt német autógyárakban és akkumulátorgyárakban foglalkoztatjuk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik