Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte arról Földi Judit (DK), hogy miért akarja a kormány tönkretenni az önkormányzatokat a helyi iparűzési adó (hipa) rendszerének átalakításával.
Az iparűzési adó bevételének központosítása és onnan történő visszaosztása lehetetlenné teszi, hogy az önkormányzatok saját maguk döntsenek bevételeik felhasználásáról.
A képviselő szerint emiatt jelentős beruházások maradhatnak el Székesfehérváron, miközben a városnak idén már 8,1 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie. A DK politikusa arról kérdezte Orbán Viktort, hogy
- miért a helyi önkormányzatokkal, az ott élőkkel akarja megfizettetni hibás gazdaságpolitikája következményeit?
- Miért bünteti Székesfehérvárt a kormány?
Egy nappal azt követően, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a városok iparűzésiadó-bevételének egy részét jövőre a járásokhoz irányítják, a Pénzügyminisztérium államtitkára, Tállai András kedden közölte, hogy az önkormányzatok helyi iparűzésiadó-bevétele dinamikusan nő, 2010 óta közel megháromszorozódott és ez a tendencia folytatódik.
Bár az iparűzési adóval kapcsolatban számtalan észrevétel, felvetés, igény fogalmazódott meg az elmúlt években, átalakításról nem született döntés.
Mindez azért érdekes, mert amikor Navracsics Tibor hétfőn bejelentette, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete kerül be a területfejlesztési alapba és válhat „visszapályázhatóvá” a járások által, akkor azt is jelezte, hogy a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint ez a forrás 65 milliárd forint lesz. A településvezetők egyébként már azóta tartanak az iparűzési adó elvonásától, megkurtításától, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter a nyáron a hipa reformjáról beszélt.
A Népszava forrásai szerint ugyanakkor Orbán Viktor adta ki az ukázt a júniusi önkormányzati választások után, hogy tovább kell szűkíteni az önkormányzatok mozgásterét iparűzésiadó-bevételük megvágásával. A lapnak Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere azt mondta: nekik 300–500 millió körül kell befizetniük a járási fejlesztési alapba, ám a pénz hiányozni fog a költségvetésből, mert a kiadások mindig jobban nőnek, mint a bevételek. A közétkeztetés az elmúlt néhány évben, például, 2,5-szörösére drágult, mivel pedig az állami finanszírozás nem követte az árakat, az iparűzési adóból oldották meg – tette hozzá.
Kiss Ambrus abban bízik, hogy a fővárosi önkormányzatot nem érinti a Versenyképes Járások Program. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója 5 százalékos iparűzésiadó-növekménnyel számol, ami 28 milliárdot jelent. Kiss Ambrus szerint mivel a Pénzügyminisztérium az összes többletet 65 milliárdra teszi, aránytalan lenne a fővárosi növekmény elvonása, miközben a teljes GDP 38 százaléka termelődik Budapesten.
A Dellában Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke jelezte: a kormány a helyhatóságok legfontosabb adóbevételéből több mint 300 milliárdot már elvont – szolidaritási adó címén – az iparral rendelkező településektől, hogy aztán csak kevesek által ismert módon osszák azt vissza más önkormányzatoknak. A gödöllői polgármester szerint a kormány célja, hogy térségi fejlesztési feladatokat finanszíroztassanak központi akaratra, figyelembe véve az önkormányzati adóztatásra vonatkozó jogszabályi kötöttségeket.
Székesfehérvár fideszes polgármestere, Facebook-oldalán, a Navracsics-féle programról azt írta, még várja a pontos részleteket, sosem könnyű forrásokról lemondani, de meggyőződése, hogy ez a fajta regionális, agglomerációs gondolkodás a helyes irány. Cser-Palkovics András szerint Székesfehérvár és minden nagyváros érdeke, hogy közvetlen környéke is fejlődjön, mert ezzel csökken a nagyvárosok terhelése. Abban bízik, hogy a programot a nagyvárosok önkormányzatai is támogatni fogják.
