Irán minden járatot törölt az éjszakára, Izrael Libanont, Gázát és Ciszjordániát bombázta

Izraelben országszerte megemlékezéseket tartanak hétfőn, a Hamász október 7-i terrorakciójának első évfordulóján. Az egy éve történtek az 1200 halálos áldozattal, és a 250 túszul ejtett emberrel a valaha volt legnagyobb vérveszteséggel járó támadás a zsidó állam történetében.

Eközben az erre válaszul indított háború két fronton eszkalálódik egyszerre, az izraeli hadsereg (IDF) Libanonban és a Gázai övezetben kiterjedt bombatámadásokat hajtott végre, tömegével adtak ki evakuálási parancsokat adtak ki az ott élőknek, és egyre nagyobb a valószínűsége egy Irán elleni megtorló légicsapásnak. Az IDF civileket sem kímélő offenzívájában mára közel 42 ezer ember vesztette életét csak a Gázai-övezetben.

Izraelben a hatóságok közölték, hogy kiemelt készültségben vannak az évfordulóra időzített támadásokra tekintettel, írja a Guardian. Vasárnap egy izraeli beduin fegyveres tüzet nyitott a gyalogosokra a Negev-sivatag egyik városának központi buszpályaudvarán, megölve egy és megsebesítve tíz embert. Az  elmúlt héten ez volt a második ilyen támadás.

Iránban a repülőterek bejelentették, hogy este 9 órától reggel 6 óráig minden járatot törölnek. Ez arra utal, hogy a teheráni számítások szerint Izrael csapást mérhet akár a hadseregre, az olajtermelésre vagy akár a nukleáris infrastruktúrára is.

Benjamin Netanjahu ígéretet tett rá, hogy a megfelelő időben és helyen megtorolja az Irán által a hét elején Izrael ellen végrehajtott rakétatámadást. Washington próbálja meggyőzni az izraeli kormányt arról, hogy ne lépjenek át további vörös vonalakat, ami a régiót még mélyebbre sodorhatja a háborúban.

A Fehér Ház és a Pentagon magas rangú tisztviselői tárgyaltak Izraellel a várható megtorló csapásról. Joe Biden arra sürgette Netanjahut, hogy ne vegye célba az iráni nukleáris- vagy olajtermelést, ami cserébe megtorló támadásokat válthat ki Irán részéről az izraeli kritikus infrastruktúra ellen.

Egyre kevésbé tűnik úgy azonban, hogy az USA képes volna korlátozni Izraelt az Irán, vagy az az által támogatott gázai és libanoni milíciák elleni harcában.

Benjamin Netanjahu meglátogatta a Libanon határán állomásozó izraeli csapatokat vasárnap délután. A közel-keleti háború kirobbanásának holnap lesz az évfordulója, miután a Hamász 1200 izraelivel végzett az ország déli részén tavaly október 7-én.

Az izraeli miniszterelnök szerint országa megváltoztatja az eddigi viszonyokat fellépésével, írja a Guardian.

Az egész világ ámulattal figyeli a csapásokat, amelyeket az ellenségeinkre mérünk (…)  Együtt küzdünk, együtt fogunk győzni

– mondta a katonáknak.

Az Egyesült Államok Netanjahu magabiztos szavai ellenére korábban közölte, hogy nem támogatja az iráni nukleáris létesítmények elleni csapásokat. Az Egyesült Királyság is csak arányos választ támogat Iránnal szemben, miután Teherán a hét elején közel 200 rakétát lőtt ki a zsidó államra.

Az iráni légi irányítás „működési korlátozásokra” hivatkozva bejelentette az ország repülőterein közlekedő járatok törlését.

Az iráni polgári szervezet közölte, hogy az ország egyes repülőterein vasárnap este 21 órától (18:30 magyar idő szerint) október 7. reggel 6 óráig törlik a járatokat – közölte az IRNA állami hírügynökség.

Irán kedden is vezetett be repülési korlátozásokat a légterében, amikor ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre. Izrael azóta válaszcsapást ígért a támadásra.

(Guardian)

Libanon az Izrael és a Hezbollah síita milícia összecsapásai miatt november 4-re halasztotta a tanévkezdést, közölte Abbász al-Halábi, az ország oktatási minisztere vasárnap.

A tárcavezető azt mondta, hogy nem akarják vállalni a tanárokra, illetve diákokra leselkedő veszélyből fakadó felelősséget. Így a helyi nyári szünetet követő októberi iskolakezdést novemberre halasztják.

Az izraeli hadsereg néhány hete kezdett Libanonban sok áldozattal járó intenzív légitámadásokat végrehajtani, majd szárazföldi csapatokat is küldött az ország déli részére. A hivatalos közlés szerint az offenzíva célja az, hogy izraeliek tízezrei térhessenek vissza a Hezbollah által egy éve rakétázott észak-izraeli térségbe.

A libanoni hatóságok szerint szeptember óta több mint kétezren haltak meg az izraeli műveletekben. Az áldozatok közül sok a civil. Közlésük szerint mintegy 1,2 millió ember menekült el otthonából, közülük 374 ezren Szíriába.

(MTI)

Egy 25 éves nőt lelőtt és nyolc embert megsebesített az izraeli Beér-Seván, a központi buszpályaudvaron egy beduin merénylő vasárnap kora délután – közölte az izraeli mentőszolgálat vasárnap.

A buszpályaudvar több részén lövöldözött a fegyveres, egy gyorsétteremnél, egy kávéház mellett és az épület előtt. A mentők közleménye szerint két embert súlyos, négyet közepes, többeket pedig könnyű sérülésekkel szállítottak kórházba. A merénylőt a helyszínen lelőtték.

Arije Doron, a rendőrség szóvivője elmondta, hogy még folyik a terep felmérése és az esetleges bűntársak keresése.

A merényletet az izraeli katonai rádió szerint egy 29 éves, büntetett előéletű beduin férfi követte el, a Negev sivatag egyik beduin településének izraeli állampolgár lakója.

Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök csaknem egy évvel a Hamász Izrael elleni támadása után azt mondta, országa már hét fronton áll harcban – írja a CNN.

Izrael ma hét fronton védekezik a civilizáció ellenségei ellen

– mondta egy szombati videóüzenetében.

Felsorolta, ezek közé tartozik az Irán által támogatott Hezbollah északon, a Hamasz Gázában, a hutik Jemenben, a „terroristák” Ciszjordániában, valamint a síita milíciák Irakban és Szíriában.

És Irán ellen harcolunk, amely a múlt héten több mint 200 ballisztikus rakétát lőtt ki közvetlenül Izraelre, és amely az Izrael elleni hétfrontos háború mögött áll

– mondta Netanjáhu.

Azt mondta, betartja ígéretét, hogy megváltoztatja az erőviszonyokat északon Izrael és Libanon között.

Gázára utalva Netanjáhu kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, és nem felejti el a 101 túszt, „akiket fogva tart a Hamász, és minden erőnkkel elkötelezettek vagyunk, hogy hazahozzuk őket”. A gázai egészségügyi minisztérium szerint tavaly október 7-e óta legalább 41 825 embert öltek meg Gázában.

Netanjáhu kijelentette: „szégyellje magát” Emmanuel Macron francia elnök és más országok, amelyek fegyverembargót követelnek Izraellel szemben.

Az biztos, hogy Izrael addig fog harcolni, amíg a csatát meg nem nyerjük – saját, valamint a világ békéje és biztonsága érdekében

– tette hozzá.

A Wafa palesztin hírügynökség riporterei orvosi forrásokból úgy értesültek, hogy a gázai övezet 38 kórháza közül 23 már nem üzemel az izraeli légicsapások következtében – írja a Guardian.

A helyi egészségügyi hatóságok arról számoltak be, hogy a háború alatt 986 egészségügyi dolgozó vesztette életét, az izraeli támadások pedig állítólag 130 mentőautót tettek működésképtelenné.

Vasárnap reggel az izraeli hadsereg azt közölte, hogy két evakuációs útvonalat nyitottak meg Gáza északi részéből, hogy a lakosok a déli „humanitárius övezetbe” vonulhassanak – írja a Guardian.

A hadsereg szóvivője azt üzente a lakosoknak, hogy a Hamász „terrorista infrastruktúrát épített ki a régióban, emberi pajzsként használva a lakosságot, a menedékhelyeket és az egészségügyi létesítményeke. Egyben arra utasította az embereket, hogy induljanak dél felé az izraeli hadműveletek folytatása előtt.

Az izraeli hadsereg szombaton újabb szárazföldi hadműveletbe kezdett a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalíjában – közölte a hadsereg a CNN tudósítása szerint.

A hadsereg tudomása szerint a térségben azon dolgozik a Hamász, hogy újra felépítsék a szervezetet. A haderő úgy véli, hogy Dzsabalijában fegyverraktárjai és alagútjai is vannak a szervezetnek, ezekre csaptak le. Közleményük szerint a művelet addig folytatódik, amíg szükséges, miközben szisztematikusan csapást mérnek a térség terrorista infrastruktúrájára és teljesen megsemmisítik azt.

Egy a környéken tartózkodó újságíró a CNN-nek elmondta, hogy az izraeli csapások körülbelül 90 percig tartottak, és Dzsabalíjában és a közeli Gáza városban összpontosultak.

A Palesztinai Vörös Félhold Társaság mentősei pedig azt mondták, hogy két ember meghalt, többeket pedig kórházba szállítottak, miután a menekülttáborban az UNRWA klinika közelében lévő épületben egy lakást ért találat.

Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint szombaton 145 amerikai állampolgárt és családtagjaikat evakuálták Libanonból.

A Guardian tudósítása szerint a kimenekítettek két járattal utaztak Isztambulba. Mindkét járat 300 utast tudott felvenni. Összesen több mint 600 embernek segítettek elhagyni Libanont a kormány által szervezett járatokon, továbbá 2600 helyet szereztek a rászorulóknak kereskedelmi járatokon.

Az amerikai külügy már szeptember vége óta azt tanácsolta az amerikaiaknak, hogy hagyják el Libanont, amíg a kereskedelmi légitársaságok közlekednek, és figyelmeztette azokat, akik maradnak, készüljenek fel a helyben maradásra, ha a helyzet tovább romlik.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a Gázai övezetben és Ciszjordániában is folytatták a légicsapásokat – erről a Reuters írt. A tudósítás szerint egy gázai mecset és egy iskola elleni bombázásban legalább két tucat ember meghalt. A mecseteket hírek alapján menedékként használták azok, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat. Az izraeli légierő azt közölte, hogy a mecsetet a Hamász parancsnoki központként használta, és hogy igyekeztek minimalizálni annak esélyét, hogy civilek is megsérüljenek a támadásban.

Szombat késő estétől vasárnap hajnalig több légicsapást is mért Bejrútra az izraeli légierő. Libanon szerint négy jelentős csapást mértek a város déli részére. Az AFP és a CNN tudósítói is robbanásokról, füstről és tűzről számoltak be.

Az izraeli hadsereg állítása szerint a Hezbollah bejrúti lakóházak alá rejtett fegyver és hadianyag raktárait célozza a légicsapásokkal. A helyi média a konfliktus eddigi legsúlyosabb csapásaiként jellemezte a támadást.

A Times of Israel cikke szerint a légicsapások előtt az izraeli hadsereg figyelmeztette a lakosságot, és jelezte, nem fognak leállni a légicsapásokkal.