A fiatalok körében végzett egymás utáni két évben átfogó kutatást az OTP Bank arról, hogy a 16 és 30 év közötti korosztálynak milyen pénzügyi tervei és szokásai vannak. Kiderült, például, hogy nagyon is dívik a gyűjtés. A korosztályban a leginkább lakással kapcsolatos kiadásra tesznek félre pénzt (vásárlás, felújítás vagy bútorbeszerzés). Érdekesség, hogy a 16–17 évesek a legaktívabb gyűjtögetők: 68 százalékuk tesz félre valamilyen célra (főképp számítógépre, okostelefonra) pénzt.
Tájékozódásra sokan a bankok honlapjait használják, de a szülők is meghatározó szerepet kapnak az pénzügyi információk forrásaként. Segítséget nyújtanak az online kalkulátorok és a közösségi média, illetve adnak a barátok, kortársak véleményére is. Utóbbiak különösen munkába állásig fontos tanácsadók. A 16–17 és a 18 és 24 év közöttiek több mint fele (55 és 56 százalék) pénzügyekben kíváncsi a barátai, kortársai tanácsaira.
Ami a pénzügyi termékek használatát illeti, a korosztály túlnyomó többsége (közel 90 százaléka) használ bankkártyát, közel hatvan százalékának lakossági bankszámlája is van.
Nem meglepő módon a digitális fizetési megoldás használata nő a fiatalok körében. A leglátványosabban a mobiltelefonnal vagy okosórával való fizetés mértéke nőtt: 2022-ben 19 százalék, 2023-ban már 31 százalék mondta azt, hogy rendszeresen használja ezt az elektronikus fizetési módot. Egy év alatt kismértékű, de következetes változást látunk: a mobilapp és internetbank használati gyakoriságai közötti olló szélesedett a mobilapp javára. Megfigyelhető az is, hogy egy év alatt nőtt azok száma, akik csak a mobilappot használják, de továbbra is az a jellemző, hogy a többség mindkettőt, a mobilbankot és az internetbankot is rendszeresen használja.
A felmérésből kiderült, hogy már korán, átlagosan 17 évesen lesznek banki ügyfelek a fiatalok, és a bankkártyahasználat nem feltétlenül előzi meg a számlanyitást. Az első bank választásánál (a megkérdezettek 27 százaléka) a bankkártyával fizetés vágya a fő motiváció, de sokan (25 százalék) a diákmunka miatt igényelnek bankkártyát. Az első bank választásánál a szülő a legnagyobb befolyásoló erő, bár hatásuk csökken. A 2023-as adatokból ugyanis kitűnik, hogy növekszik azok aránya, akiknél nem a szülő jár utána és dönt, melyik pénzintézetnél nyisson számlát a fiatal.
Szülők a Z generáció pénzügyi szokásairól
Anna egy 16 éves lányt és egy 22 éves fiút nevel. Előbbinek nemrég lett bankkártyája, utóbbi már évek óta rendelkezik számlával is. Anna és a férje mindig nyíltan kezelték a családi kassza ügyeit, szerinte ez megalapozta a gyerekek pénzügyi ismereteit.
„Emlékszem, mindig a konyhaasztal körül ültünk és együtt számolgattunk. Volt egy nagy füzetünk, tele színes postitekkel meg filctollal. És nemcsak akkor vontuk be a gyerekeket, amikor még nagyon kicsit voltak, és számukra ez játék volt, hanem később is, amikor nagyobbakként kikértük a véleményüket néhány pénzügyi kérdésben” – emlékszik vissza az édesanya, aki hozzátette, azt sem rejtették soha véka alá, hogy volt, amit nem tudtak megengedni maguknak, így arra nem tudtak költeni, viszont mindig tettek félre. A megtakarítás fontosságát és az észszerű, megfontolt költést Anna gyerekei innen tanulták meg. Azt meséli, hogy 16 éves lánya most éppen komolyan tesz félre pénzt, de nem divatcuccokra, hanem egy leendő kutyára. „Megígértük ugyanis neki, hogy ha összegyűjt egy bizonyos összeget, és abból finanszírozza a kutya első nagyobb költségeit, akkor örökbe fogadunk egy négylábút” – mondja Anna. Fia is érdekelt a megtakarításban, bár nagy dilemmában volt: költsön egy nagyobb összeget egy kétségkívül menő, de nagyon drága cipőre, vagy inkább takarékoskodjon egy laptopra. Utóbbi mellett tette le a voksát.
Ami a bank kiválasztását illeti, Anna azt mondja, nem volt kérdés, hogy azt a pénzintézetet választják, ahol ők is vannak. „Persze, ha később váltani akarnak, akkor nem állunk ennek az útjába, de egyelőre így kényelmesebb” – mondja, és hozzáteszi, szerencsére ma már gyorsan megy a számlanyitás és a kártyaigénylés, így nem rémlik neki, hogy ebből lettek volna gondok. Mindkét gyereküknél természetes folyamat volt, hogy elindulnak a bankkártyás élet felé, bár talán a lányuk esetén kellett jobban győzködni őt erről a szülőknek. „A fiam, amikor mondtuk neki, hogy akkor esedékes lenne a számlanyitás, csak annyit mondott, hogy tök jó, már ő is épp szerette volna kérni ezt” – meséli Anna.
Annáék 16 éves lánya most fogja megkapni első okostelefonját, de még nincs kiforrott terv a mobilbankolásra, bár valószínűsítik, hogy a bátyja hatással lesz erre. A fiú ugyanis magabiztosan internetbankol, sőt a mobiljával fizet. A szülők többször is beszélgettek a fiúval arról, hogy nagyon figyeljen ezekre, mert ha nem is könnyen, de azért előfordulhat, hogy feltörik az accountját vagy csalók szerzik meg az adatait.
„Amikor ezekről beszéltünk neki, persze komolyan vette, de ő meglehetősen tájékozott, így számára minden veszélyforrás ismert volt. Az interneten is sokkal magabiztosan mozog, mint mi, szóval pontosan tudja, mire kell figyelnie és vigyáznia, de azért jó, ha át is beszéljük” – mondja Anna, aki azért is tartja fontosnak, hogy fia kellőképpen gyakorlott legyen a pénzügyekben, mert szinte biztosra veszi, hogy az egyetem után külföldre megy, ott pedig nem lesznek kéznél a szülők.
Ági és Balázs 21 éves ikerlányai a Z generáció tipikus mindennapjait élik. A lányok 16 éves koruk óta rendelkeznek bankszámlával és bankkártyával, mesélik a szülők, akik hozzátették, „nem is volt kérdés, hogy az első adandó alkalommal számlát nyitunk a gyerekeknek és elindítjuk őket a pénzügyi úton”.
Mindketten jól tanulnak az egyetemen, így magasnak számító összegű ösztöndíjat kapnak, de persze a szülők is kiegészítik a lányok kasszáit, sőt diákmunkákat is vállalnak. Ők nem igazán a megtakarítás hívei. Ha gyűjtenek, akkor két cél szokott a szemük előtt lebegni: megvásárolni a kiszemelt ruhadarabot vagy legyen elég költőpénz a fesztiválokra, ahova a belépőket természetesen mi álljuk – mondja nevetve Balázs. A szülők nem igazán tartottak a lányoknak pénzügyi nevelést, mert valahogy ösztönösen jött náluk minden.
Ez a generáció nem fél új technológiákat kipróbálni, sőt igényli is, hogy minél trendibb eszközök, appok legyenek birtokukban, és fontos számukra a kortársak véleménye, ajánlása is
– összegzi Ági.
„A bank kiválasztásánál fő szempont az volt, hogy ugyanaz legyen, amelynél mi is számlát nyitottunk, most már persze szerintük vannak »menőbb« bankok, és váltani szeretnének, de eddig sikerült őket meggyőzni, hogy tökéletes a mostani is” – mondja az édesanya.
Zsolt kislánya 13 éves, és bár még se számlája, se bankkártyája, sőt mobilja sincs, az apa folyamatosan töpreng azon a feleségével, hogy ezek hogyan és mikor legyenek bevezetve a lány életébe. Azt már tudják, hogy a számlanyitással szeretnének várni két évet, addig marad a klasszikus malacpersely, amellyel a szülők a pénz értékét próbálják megtanítani gyereküknek. „Jelenleg könyvre dobálja bele a pénzt” – mondja Zsolt, aki abban is biztos, hogy szeretné minél előbb kislánya számára elérhetővé tenni a bankkártyát is. Az apa szerint ugyanis ez sokkal biztonságosabb fizetési mód, mint a készpénzhasználat, ráadásul ma már szinte mindenhol lehet kártyával fizetni, sőt sok helyen csak azzal. A kislányának heti rendszerességgel adnak zsebpénzt, ennek egy részét beteszi a perselybe (sokszor úgy dönt, hogy a teljes összeget), egy részét pedig felhasználja. Vett már könyvet, természetesen édességet, de olyan is előfordult, hogy egy hajléktalannak adott pár száz forintot. Bár szokott jó jegyért is plusz pénzt kapni, a szülők próbálják az erőfeszítéseit is díjazni, nem csak az ötöseit. „Így, például, amikor tesiórán nem sikerült valami tornagyakorlat, de nem adta fel, és többször próbálkozott, a kitartásáért megdicsértük és megjutalmaztuk” – meséli Zsolt.
Nemcsak szülőket kérdeztünk gyerekeik pénzhasználatával kapcsolatban, hanem olyan felnőttet is, akitől arra voltunk kíváncsiak, nála hogyan és mikor zajlott az első számlanyitás. Magdi úgy emlékszik, hogy ez egyáltalán nem volt annyira magától értetődő és elterjedt, mint manapság. „Akkor még eleve sok helyen csak készpénzzel lehetett fizetni, és az emberek szerettek maguknál tartani viszonylag nagyobb pénzösszeget. Én is így voltam ezzel” – meséli a most 45 éves nő, aki 18 évesen, sikeres egyetemi felvételije után nyitotta meg juniorszámláját. Szerinte mivel akkor még nem volt ennyire meghatározó a közösségi média, nem volt okostelefon és az internet sem hálózta be ennyire a mindennapokat, a pénzzel is másképp bántak. Magdi ma már persze internetbankol, de azt mondja, a mobilját még nem szeretné fizetésre használni, ő ennyire nem érzi magát digitálisan lazának. „Bár ez változhat, de azt tapasztalom, hogy az én generációm tagjainak többsége sokkal megfontoltabban vált, mint, mondjuk, a Z generáció” – teszi hozzá.
