Ukrán főparancsnok: 1000 négyzetkilométernyi orosz területet tartunk ellenőrzésünk alatt

Ukrajna cselekvése védekező jellegű, reagált Donald Tusk lengyel kormányfő keddi varsói sajtóértekezletén az oroszországi Kurszki régióban múlt hét óta folytatott ukrán támadásra vonatkozó újságírói kérdésre.

Tusktól a sajtókonferencián azt kérdezték, nem zavarja-e a NATO tagállamait, hogy az Ukrajnának védelem céljából szállított nyugati fegyvert oroszországi támadásra használják fel.

Nagyon óvatos lennék az ilyen megfogalmazással

–válaszolt Tusk. „Ukrajna cselekvése védekező jellegű” – tette hozzá. Úgy ítélte meg: népírtás jeleit viseli az, „amit az orosz hadsereg, az orosz légierő Ukrajna területén művel”, ezért Kijevnek „teljes joga van úgy folytatni a háborút, hogy lehető leghatékonyabban megbénítsa Oroszország agresszív szándékait”.

Ukrajna „jól tudja, hogy a nyugati szövetségesektől kapott fegyverek egyes nemeinek mi a rendeltetése”, az ukrán fél nem él vissza a lengyel, amerikai, európai támogatói bizalmával, hangsúlyozta Tusk.

A kormányfő azt mondta, hogy nem lepte meg „a szokatlan, és egyesek számára váratlan változás a fronton”. Aláhúzta egyúttal: folyamatos politikai szintű kapcsolattartás ellenére Kijev nem egyeztet vele katonai tervei részleteiről.

Hangsúlyozta: az ukrajnai háborúról változatlan Lengyelország álláspontja. Mint mondta:

Támogatjuk Ukrajnát ebben a háborúban, ez egy védelmi háború. Lengyelország és Európa számára a legnagyobb kockázatot Ukrajna leverése jelentené.

(MTI)

Ukrajna nem érdekelt abban, hogy Oroszország kurszki régiójában területet foglaljon el, pusztán saját állampolgárainak életét védi, mivel az ott elindított hadművelettel akadályozza újabb orosz egységek átcsoportosítását a donyecki régióba, és nehezíti az Ukrajnában harcoló orosz erők fegyver-, lőszer- és üzemanyag-utánpótlását – jelentette ki Heorhij Tihij külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.

„Az ukrán hadsereg civilizált európai haderő, amely teljes mértékben tisztában van a hadviselés szabályaival és szokásaival, valamint a nemzetközi humanitárius joggal. Az ukrán fegyveres erők céljai kizárólag katonaiak. A hadművelet célja, hogy megóvjuk népünk életét és megvédjük Ukrajna területét az Oroszországi Föderáció támadásaitól” – szögezte le a szóvivő. Kijelentette, hogy minél előbb beleegyezik Moszkva az igazságos béke helyreállításába, annál hamarabb leállnak az ukrán védelmi erők rajtaütései az Oroszországi Föderáció területén. Tihij rámutatott arra, hogy a kurszki régióból csak nyár eleje óta több mint kétezer ellenséges csapást hajtottak végre az ukrajnai Szumi megye ellen, 255 irányított bombát és több mint száz rakétát bevetve. „Sajnos Ukrajnának nincs elegendő képessége nagy hatótávolságú csapások végrehajtására, amelyekkel megvédhetné magát az orosz terrortól” – mondta, majd megismételte, hogy önvédelemből indított Ukrajna hadműveletet Oroszország területén.

Tihij egyúttal figyelmeztetett is, miszerint alapos a gyanú, hogy Oroszország provokációkat is végrehajthat saját területén orosz katonák ukrán egyenruhába öltöztetésével, hogy utána az ukrán erőket vádolja a nemzetközi humanitárius jog megsértésével. „Figyelmeztetjük partnereinket, hogy készüljenek fel az események ilyen alakulására, és ha az Oroszországi Föderáció ilyen kísérleteket tesz, akkor legyenek éberek, és ne dőljenek be az orosz propagandának” –mondta a szóvivő.

Roman Kosztenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ezredese az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában kifejtette, hogy a kurszki művelet alaposan meglepte Moszkvát. Szerinte fontos volt, hogy az ukrán fél aszimmetrikus lépést tegyen és emelje a hadsereg morálját. Helyeselte, hogy az ukrán politikai és katonai vezetés keveset fed fel a műveletről, mert volt rá példa, hogy „sokat beszéltek, de kevés sikert értek el”.

„Amit elmondhatok: fegyveres erőink rajtaütést hajtottak végre az ellenséges területen, több mint húsz települést foglaltak el, és jelenleg is tartják őket. Az előrenyomulás folytatódik. Előtte orosz területen kisebb akcióink voltak, amelyekben orosz önkéntesek vettek részt. Most harci dandárjaink vesznek részt a műveletben” – mondta el a képviselő.

Az ukrán vezérkar közölte a Telegramon, hogy mozgáskorlátozást vezettek be minden állampolgár számára az északkeleti Szumi megye orosz határmenti húsz kilométeres övezetében elsősorban a lakosságnak az orosz támadásoktól való védelme érdekében. A vezérkar közölte, hogy erre a területre csakis azok az ukrán állampolgárok mehetnek be, akiknek ott van a lakhelye, és ezt bejegyeztették személyi igazolványukba is. Olekszandr Borgyijan, az ukrán hadsereg 32. gépesített dandárjának szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy a Donyeck megyei Torcknél továbbra is ádáz harcok dúlnak, a városba orosz diverzánscsoportok hatoltak be. A szomszédos Harkiv megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy hétfő délután az orosz erők észak-koreai rakétákkal mértek csapást Bohoduhiv településre és környékére, négy gyerek sebesült meg a támadásban.

Az ukán vezérkar helyzetjelentése szerint az elmúlt nap alatt 134 katonai összecsapás volt a front mentén, a legtöbb a Donyeck megyei Pokrovszknál. A katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 593 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 36 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 19 drónt.

(MTI)

Ukrajnának a nemzetközi jogrend szerint joga van az orosz támadás ellen Oroszország területén is védekezni, jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter kedden Prágában.

A nemzetközi jogrend lehetővé teszi Ukrajnának, hogy az agresszor területén is védekezhessen. Oroszország Ukrajna elleni agressziója 2014 óta az ártatlan emberek millióinak az életét lehetetlenítette el. Amennyiben igazságos békét akarunk, és nem csak a béke illúzióját akarjuk elérni, akkor a megoldást az az állapot jelenti, miszerint minden hadsereg visszatér a nemzetközileg elismert határok közé

– írta a cseh külügyek irányítója az X-en megjelent bejegyzésében.

(MTI)

Oroszországban mintegy 400 ideiglenes szállásközpontot hoztak létre, ahol mintegy 30 ezer kitelepített lakost helyeztek el – számolt be az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma. Mintegy 200 kurszki lakos érkezik Moszkvába is – az orosz főváros mintegy 526 kilométerre fekszik Kurszktól.

Az evakuálások azóta tartanak, hogy Kijev katonákat vezényelt a nyugat-oroszországi régióba és egyre nagyobb területeket foglal el a térségben.

Az ukrán légierő kedd hajnalban az egész országra kiterjedő további légitámadásokra figyelmeztetett, miután közölte, hogy Oroszország az éjszaka folyamán 38 drónnal és két Iszkander-M ballisztikus rakétával indított támadást ukrán területek ellen. Az orosz védelmi minisztérium közben az orosz határtérség közelében 14 ukrán drón megsemmisítéséről tett jelentést.

Az orosz erők drónjai közül harmincat több ukrán régió fölött semmisítettek meg – írta az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson. Azt azonban nem tisztázták, hogy a többi fegyverrel mi történt. A légierő egy külön Telegram-üzenetben közölte, hogy kedden hajnalban Ukrajna egész területén légiriadót jelentettek be újabb légitámadások veszélye miatt. Az orosz légvédelem keddi jelentése szerint az éjszaka folyamán 14, Ukrajnából indított drónt semmisítettek meg, amelyek a Kurszk, Voronyezs és Belgorod régiót támadták. Tizenkét drónt a kurszki határtérség fölött lőttek le, egyet-egyet pedig Voronyezs és Belgorod fölött – írta az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva a RIA orosz hírügynökség.

A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közel 829 milliárd forintnyi dollár- és euróbankjegyeket szállítottak Oroszországba azóta, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió 2022 márciusában megtiltotta a valutáik exportját az országba a teljes körű orosz-ukrán háború kitörése után.

Az adatok szerint a több mint 2 milliárd dollárnyi készpénz többek között az Egyesült Arab Emírségekből és Törökországból érkezett, amelyek nem vezettek be erre vonatkozó korlátozásokat Oroszországgal szemben. A nyilvántartásokban a teljes összeg több mint felének származási országát nem tüntették fel.

Az amerikai kormány decemberben büntetéseket lebegtetett be a pénzintézetek felé, amelyek segítenek az oroszoknak kijátszani a szankciókat. Az USA 2023-ban és 2024-ben is rendelt el szankciókat ezért harmadik országbeli vállalatokkal szemben.

Habár a számok alapján Moszkva bizonyos fokig ki tudja játszani a szankciókat, azt mindenesetre elérték, hogy a kínai jüan lett a legkeresettebb deviza a dollár helyett Oroszországban. A kínai pénzt viszont inkább a cégek használják, a magánszemélyek továbbra is inkább a dollárt részesítik előnyben. A gazdagabb oroszoknak azért van szüksége dollárra és euróra, mert továbbra is utaznának vagy vásárolnának külföldről, vagy pedig megtakarításhoz használnák a valutát.

Az Orosz Nemzeti Bank európai devizatartalékaiból megközelítőleg 300 milliárd dollárt fagyasztottak be a háború kitörése után. Ezzel párhuzamosan a központi bank korlátozni kezdte a magánszemélyek devizában történő készpénzfelvételét. Az adatbázisok szerint a háború kitörése és 2023 vége között nagyságrendekkel kevesebb deviza hagyta el Oroszországot, mint amennyi oda érkezett.

Ukrajna főparancsnoka szerint a kijevi erők 1000 négyzetkilométernyi orosz területet tartanak ellenőrzésük alatt, miközben a két és fél éve tartó teljes körű háború legnagyobb határon átnyúló behatolását hajtják végre – írja a BBC.

Olekszandr Szirszkij parancsnok elmondta, hogy Ukrajna hét nappal a kezdete után is folytatja a Kurszk térségében folytatott támadó műveletet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszország háborút hozott másoknak, és a háború most visszatér Oroszországba. Vlagyimir Putyin orosz vezető súlyos provokációnak minősítette az offenzívát, és utasította az orosz erőket, hogy szorítsák ki az ellenséget a területükről.

A nyugat-oroszországi régióból közben egyre több embert evakuálnak, további 59 000 embert szólítottak fel a távozásra. A helyi kormányzó szerint a térségben mintegy 28 falu került az ukrán erők kezére, 12 civil meghalt.

Az ukrán csapatok múlt kedden indították meglepetésszerű támadásukat, és 30 kilométerre (18 mérföldre) nyomultak be Oroszország területére. Az offenzíva állítólag növelte a morált az ukrán oldalon, de elemzők szerint a stratégia újabb veszélyeket rejt Ukrajna számára. Egy magas rangú, neve elhallgatását kérő brit katonai forrás a BBC-nek azt mondta, fennáll a veszélye, hogy Moszkvát annyira feldühíti ez a behatolás, hogy megduplázza az ukrán civil lakosság és infrastruktúra elleni támadásait.