A Kreml nem tud róla, hogy Oroszország részvételével készülnének a következő békecsúcsra

A román védelmi minisztérium cáfolta pénteken, hogy megkezdődött volna ukrán pilóták kiképzése a tavaly novemberben felavatott fetesti-i Európai F-16-os Kiképzőközpontban (EFTC).

A védelmi tárca az álhírek leleplezése érdekében létrehozott Inforadar nevű honlapján hamisítványnak minősítette azt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson terjesztetett, a román hivatalos közlöny „hitelesítő” pecsétjével ellátott „jelentést”, amely látszólag “az ukrán pilóták 2024-es (romániai) kiképzésének” eredményeit ismerteti.

A védelmi tárca tájékoztatása szerint a hamisítvány készítői a minisztérium interneten elérhető egyik 2023-as nyilvános tevékenységi jelentéséből másoltak össze néhány bekezdést, és azt egészítették ki olyan „felületesen szerkesztett, hibás, vélhetően egy másik nyelvből gépi fordítással átvett” szövegrészekkel, amelyek azt sugallják, hogy az EFTC-ben már megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése.

A román védelmi tárca emlékeztetett, hogy az Európai F-16-os Kiképzőközpontot a NATO-szövetséges, illetve partner országok – köztük Ukrajna – is igénybe veheti majd pilótáinak felkészítése érdekében, de eddig ilyenre nem került sor.

(MTI)

Egy texasi katonai kórházba vitték egészségi felülvizsgálatra a fogolycsere révén Oroszországból kiszabadult amerikaiakat pénteken.

A három amerikai állampolgár és egy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz-brit állampolgár helyi idő szerint csütörtök éjszaka érkezett vissza az Egyesült Államokba, és a Maryland állambeli Andrews katonai támaszpont repülőterén lépett újra amerikai földre.

A korábbi foglyokat Joe Biden elnök köszöntötte, és egyben ismét elismerését hangoztatta azon országok felé, amelyek segítettek a fogolycsere-megállapodás megkötésének létrejöttében. Úgy fogalmazott, hogy ezek az országok „nehéz dolgokba” egyeztek bele, amelyek saját érdekeikkel is ellentétesek voltak.

Az elnök reagált a kritikákra, miszerint az Oroszországgal elért egyezség példája felbátorítja az Egyesült Államok nemzetközi ellenfeleit, hogy politikai céljaik elérése érdekében amerikaiakat tartóztassanak le. Joe Biden erre válaszul azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy embereket hagyjanak börtönben sínylődni csak azért, mert másokat elfoghatnak.

A foglyok kiszabadulásának körülményeiről többek mellett Donald Trump is megfogalmazott bírálatot. A volt elnök pénteken a Fox News hírtelevízióban sugárzott interjúban azt mondta, hogy a foglyok hazatérését nem kérdőjelezi meg, de kiszabadulásuk módját „Putyin győzelmének” nevezte, megjegyezve, hogy egy nagyon összetett megállapodásról van szó, és utalt arra, hogy a részletek mutathatják meg azt, hogy az Egyesült Államok számára rossz egyezség született.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója csütörtökön újságírók előtt tagadta, hogy a megállapodás keretében, a foglyok kiszabadulása érdekében az Egyesült Államok kormánya fizetett volna, vagy a szankciók enyhítése felmerült volna.

A kiszabadult amerikai állampolgárok között van Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal 2023 márciusában letartóztatott újságírója, akit júliusban ítéltek 16 év börtönre kémkedésért. kiszabadult Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos, aki egy magánvállalat biztonsági embereként tartózkodott Oroszországban, és akit 2019-ben szintén kémkedésért ítéltek börtönre. Visszanyerte szabadságát az amerikai állampolgárságú Alsu Kurmasheva, valamint az állandó amerikai tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz-brit állampolgárságú újságíró, Vladimír Kara-Murza.

A hazájukba visszaérkezett amerikaiakat családtagjaik fogadták, az újságírók előtt egyelőre nem tettek nyilatkozatot. Paul Whelan oroszországi bebörtönzését annyival kommentálta, hogy azt „teljes nonszensznek” nevezte.

A széleskörű fogolycsere révén az Egyesült Államokba visszajutott négy emberen kívül németek, és 8 bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista is kiszabadult, összesen 16 ember, akikért cserében 8, Oroszország által kért, nyugaton elítélt orosz állampolgárt engedtek el, köztük hírszerzőket, és az orosz biztonsági erők tagját.

(MTI)

A következő, második nemzetközi ukrajnai békekonferenciát a „Globális Dél” egyik országában fogják megtartani, hogy kifejezze a “világ egységét” az orosz invázióval szemben – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában.

Az interjúban, amely csütörtökön jelent meg, és amelyből a The Kyiv Independent című angol nyelvű hírportál pénteken idézett részleteket, az elnöki hivatal vezetője kijelentette: a legfontosabb várakozás a találkozóval kapcsolatosan az, hogy teremtse meg a főbb előfeltételeket az ellenségeskedések leállításához. „Meg kell állítanunk ezt a háborút, és igazságos békét kell kötnünk” – tette hozzá Jermak.

A tanácskozás időpontját még nem határozták meg, de ukrán kormányilletékesek elmondták, hogy a második ukrajnai békekonferenciát a 2024 novemberében esedékes elnökválasztás előtt szeretnék összehívni. A tanácskozás helyét szintén nem közölték.

Az Ukrajna által kezdeményezett első nemzetközi békekonferenciát júniusban tartották meg Svájcban, 87 ország és nemzetközi szervezet részvételével. A tanácskozáson, amelyen számos országot állam- vagy kormányfő képviselt, közös közleményt fogadtak el. A közlemény egyebek mellett felszólította Oroszországot, hogy helyezze vissza Ukrajna teljeskörű ellenőrzése alá a zaporizzsjai atomerőművet, biztosítsa a zavartalan élelmiszergyártást és szállítást Ukrajnában, biztosítson maradéktalan hozzáférést fekete-tengeri és az Azovi-tengeri ukrán kikötőkhöz, engedje szabadon az ukrán hadifoglyokat és szállítson vissza Ukrajnába minden elhurcolt gyermeket. A nyilatkozatot egyebek mellett India, Örményország, Szaúd-Arábia, Líbia, Indonézia, Bahrein, Kolumbia, a Dél-afrikai Köztársaság, Thaiföld, Mexikó és az Egyesült Államok nem írta alá.

Annak ellenére, hogy Oroszország nem kapott meghívót az első tanácskozásra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 31-én kijelentette: ahhoz, hogy a második békekonferenciának legyen esélye a sikerre, Oroszországnak részt kell vennie rajta. „Úgy vélem – akárcsak a legtöbb ország – a novemberi második béke-csúcstalálkozón Oroszország képviselőinek is jelen kell lenniük, különben nem fogunk megvalósítható eredményeket elérni” – mondta Zelenszkij. „Ha az egész világ azt szeretné, hogy ők is üljenek le a tárgyalóasztalhoz, akkor ezt mi nem ellenezhetjük” – tette hozzá.

Oroszország korábban már közölte, hogy nem vesz részt egy második békecsúcson.

Kétszázötven katonája holttestét kapta vissza Ukrajna Oroszországtól az elesett katonák kicserélése révén – jelentette be pénteken az üggyel foglalkozó ukrán koordinációs testület szóvivője.

Petro Jacsenko elmondta, hogy az ukrajnai háború kezdete óta lebonyolított egyik legjelentősebb csere keretében olyan katonák földi maradványait kapták vissza, akik a kelet-ukrajnai Bahmut és Avgyijivka, valamint a keleti Luhanszk, illetve a déli herszoni és zaporizzsjai régió megtartásáért folytatott, több hónapon át elhúzódó harcokban vesztették életüket.

Hozzátette, hogy a holttestek egy része a háború elején csaknem teljesen elpusztult Mariupol városból, illetve orosz halottasházakból került elő.

A holttesteket DNS-vizsgálat, valamint halottvizsgáló és vöröskeresztes szakemberek segítségével fogják azonosítani. A tanács becslése szerint ez a munka legalább néhány hetet, de akár több hónapot is igénybe vehet. A holttesteket ezután adják majd át a családjuknak, hogy eltemethessék őket.

A szóvivő elmondása szerint az elesett katonák földi maradványainak kölcsönös átadása a genfi konvenció követelményeinek a betartásával zajlik; így Kijev is visszaszolgáltatta Oroszországnak az általa ellenőrzött területeken elesett orosz katonák holttesteit, de erről további részleteket nem közölt.

A katonák kicserélésének helyét a tanács nem hozta nyilvánosságra. A 2022 februárjában kirobbant ukrajnai háború kezdete óta Ukrajna hivatalosan 31 ezer katonája elvesztését ismerte el. Oroszország egyáltalán nem közöl ilyen számadatokat.

(MTI)

A háborúpártiak óriási támadást indítottak Orbán Viktor miniszterelnök ellen a békemisszió miatt – mondta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalára pénteken feltöltött videóban.

Látható, hogy a háborúpártiak óriási támadást indítottak Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen a békemisszió miatt

– mondta Menczer.

Szerinte a kritikusok például azt mondták: Orbán Viktor visszaél azzal, hogy az unió soros elnöki posztját Magyarország tölti be, kihasználja azt. Úgy tesznek mintha Orbán Viktor egy rossz célért küzdene, pedig a békéért küzd – emelte ki.

A béke mióta rossz? Én nem tudtam, hogy a béke rossz. Én úgy tudtam, hogy a béke jó. Most ehhez képest minden lehetséges módon támadják Orbán Viktort, aki a békéért küzd. Azonban, mint általában Orbán Viktor most is legalább 4-5 lépéssel derék európai politikustársai előtt jár

– mondta Menczer Tamás.

Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor az Európa Tanácsnak készített jelentésében azt javasolta, hogy tárgyalni kell az oroszokkal, Kínával és a „világ déli felével”. Azóta pedig az történt, hogy tárgyalt az amerikai és az orosz védelmi miniszter, tárgyalt a kínai és az amerikai külügyminiszter, a kínai és az orosz külügyminiszter, a svájci és az orosz külügyminiszter, „Trump elnök” tárgyalt Zelenszkij elnökkel – sorolta.

Szóval látszik, hogy Orbán Viktor 4-5 lépéssel megint előrébb jár, békére van szükségünk, és a békéért fogunk dolgozni a továbbiakban is minden háborúpárti nyomásgyakorlás ellenére

– fogalmazott Menczer Tamás.

Jelenleg nincs előkészítés alatt semmilyen békecsúcs Oroszország részvételével

– állította Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Komszomolszkaja Pravda rádiónak adott interjújában pénteken.

Peszkov elmondta azt is, hogy Oroszország az ukrajnai háború befejezése érdekében nyitott a béketárgyalásokra, de nem bízik az ukrán vezetésben. A szóvivő szerint a béketárgyalásokra tett felhívások mögött nincsenek konkrétumok.

Csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az egész világ, beleértve Ukrajnát is, azt szeretné, ha Oroszország részt venne a következő, novemberi békecsúcson.

A világ többsége most azt mondja, hogy Oroszországnak képviseltetnie kell magát a második csúcstalálkozón, különben nem érünk el lényegi eredményeket. Mivel az egész világ azt akarja, hogy ott legyenek az asztalnál, mi nem tiltakozunk ellene

– mondta.

Június közepén Ukrajna mintegy száz ország részvételével békecsúcsot szervezett Svájcban, főként szövetséges országokkal, de erről Oroszországot kizárták, a moszkvai vezetéshez közel álló Kína pedig nem akart részt venni a találkozón. Ukrajna vállalta, hogy novemberig kidolgoz egy tervet, amely egy jövőbeli csúcstalálkozó alapjául szolgálhat, és amelyre a Kreml is meghívást kap. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban a tárgyalások feltételéül szabta, hogy Kijev elhagyja az orosz hadsereg által megszállt területeket, és lemondjon a NATO-csatlakozásról. Ezek a követeléseket az ukránok és a Nyugat elfogadhatatlannak tartották. Ukrajna ragaszkodik területi integritásának tiszteletben tartásához, míg Moszkva magának követeli a 2022 óta annektált négy régiót a 2014-ben annektált Krím-félszigeten felül.

(The Kyiv Independent)