Gazdaság

Ezt az adóemelést az OTP és a MOL is meg fogja érezni

Neményi Márton / 24.hu
Neményi Márton / 24.hu

A magyar kormány adócsomagot jelentett be az idei év jelentős költségvetési hiányának ellensúlyozására. A csomag a bankok, az energiaszektor és egyes multinacionális vállalatok adóit tartalmazza. Összesen 400 milliárd forintot, vagyis a GDP 0,5 százalékát kívánják beszedni az új intézkedésekkel, ezek között vannak adóemelések és egy új adó is, utóbbit a devizaügyletekre vetik ki. A legtöbb intézkedés 2024. augusztus 1-től lép hatályba – írja a Concorde közleményében.

A várható 400 milliárd forint új bevétel a következő struktúrában érkezhet szerintük:

  • deviza tranzakciós illeték (0,45%, maximum 20 000 forint/tranzakció): 160 milliárd forint,
  • egyéb banki tranzakciósadó-emelés: 100 milliárd forint,
  • energiaadó-emelés: 100 milliárd forint,
  • egyéb (beleértve a „multinacionális vállalatok” adóját, valószínűleg főleg a kiskereskedelmi szektorban): 40 milliárd forint.

Mivel a teljes adócsomag várható hatása a GDP 0,5 százaléka körüli költségvetési egyenlegjavulás, az optimális kimenet lehetővé teheti a kormány új, 2024-re kitűzött, a GDP 4,5 százalékát kitevő hiánycél elérését. Erre azonban a Concorde csak abban az esetben számít, ha az év második félévben jelentős mértékben megnövekszik a lakossági fogyasztás, ami az áfabevételt is növelné. Ennek mértékét jelentős kockázatnak tartják az éves költségvetési végeredmény szempontjából.

A devizaadó-bevételekre vonatkozó számításuknál abból indultak ki, hogy 2024 hátralévő részében változatlan lesz a tranzakciós volumen. A tényleges bevételt azonban a forgalom változása, és a forgalom struktúrájának változásai is befolyásolhatják, jegyzik meg. (A struktúra változás a 20 ezer forintos adókorlát miatt lényegese).

Az a véleményük, hogy a bejelentett intézkedéscsomag a legnagyobb magyar tőzsdei cégek esetében szemmel látható negatív hatást fog okozni. Kifejezetten a MOL szempontjából lényeges, hogy a 2024. évi többletbevételi adót jelentősen megemelték. Az eredetileg a 2022-es bevétel 1 százalékában meghatározott adókulcs most 2,8 százalékra emelkedett. Ez a változás hozzávetőleg 200 millió dollár vagy 75 milliárd forint többletadót ró a MOL-ra, ami részvényenként nagyjából 100 forintnak felel meg.

Ezen túlmenően a Brent-Ural felárat terhelő adót 2025-re kiterjesztették, ami a MOL-nak abban az évben becslések szerint 15-40 milliárd forintos többlet pénzügyi kötelezettséget jelent, amely részvényenként akár 50 forintot is elérhet.

Az OTP 2024-re az extraprofitadónál bruttó 13 milliárd forintra számított, amely az államkötvény-állomány növekedésének köszönhetően 6,5 milliárd forintra lett volna csökkenthető. Annak ellenére, hogy az éves bruttó 13 milliárd forintos adókötelezettséget egy összegben számolták el 2024 januárjában, a csökkentő hatásokat figyelembe véve mindössze 10 milliárd forintot kellett lekönyvelniük.

Emiatt az intézkedéscsomag idén már csak minimálisan, számításuk szerint 2–4 milliárd forinttal terhelheti az OTP-t ezen a soron. 2025-ben azonban az extraprofitadó az OTP-nél jelentősen emelkedhetne. Emiatt a 2024-ben esedékes durván 10-12 milliárd forint extraprofitadó 2025-ben akár 25 milliárd forintra is ugorhat, figyelembe véve az állampapír-állomány növekedéséből származó esetleges levonhatóságot is.

A pénzügyi tranzakciós illeték összege 2023-ban 98 milliárd forint volt, ami 2024-ben durván 100 milliárd forint körül alakult volna. Ennek ellenére a kormány további 85 milliárd forintot kíván beszedni 2024 hátralévő részében, amelyből az OTP várhatóan mintegy 30 százalékot fizethet be. Ez a második félévben mintegy 25 milliárd forint többletadót jelenthet, ami becslésünk szerint összesen 125 milliárd forint pénzügyi tranzakciós adót jelent.

2025-ben az adóterhek tovább emelkedhetnek a 2023-as szint másfélszeresére, 2025-ben elérve a 150 milliárd forint körüli összeget. A pénzügyi tranzakciós illeték emelése mellett október 1-től a konverzióval (valutaváltás) járó ügyletekre kiegészítő tranzakciós illetéket vezetnek be, amelyet a mindenkori tranzakciós illetéken felül kell fizetni az adott tranzakciók után. Ennek megfelelően 2024-ben 7 milliárd forint, 2025-ben 30 milliárd forint lehet a további tranzakciós illeték bevétele, ami 2024-ben nagyjából 2 milliárd forintba, 2025-ben pedig 8 milliárd forintba kerülhet az OTP-nek.

Legrosszabb forgatókönyvük alapján arra számítanak, hogy az OTP-t 2024-ben nagyjából 30 milliárd forint addicionális adóteher fogja terhelni, ami 2025-ben 48 milliárd forinttal nőhet. Ugyanakkor arra számítanak, hogy a növekvő költségek jövedelmezőségre gyakorolt hatásának jelentős részét az OTP képes lesz az üzleti folyamatai alakításával kompenzálni. Számításuk szerint részvényenként a hatás 550 forint lehet. Véleményün szerint ezt a hétfői kereskedés során nagyrészt beárazta a piac. Vételi ajánlásukat fenntartják.

Kapcsolódó
A bankok visszautasítják a vádat, hogy háborús időben extraprofiton ülnének
Összehangolt nyilatkozatot adott ki a Magyar Bankszövetség.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik