A Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) négy év után visszaszerezte vezető szerepét az önkormányzatokban, a Fidesz szövetségesének számító Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a magyar pártokra adott szavazatok 94 százalékát sikerült összeszednie. A Romániában szintén június 9-én tartott önkormányzati választások végeredményeit az óvások elbírálása után pénteken tették közzé a román központi választási bizottság (BEC) oldalán, írja az MTI.
Az Európai Parlamentben a Néppárthoz tartózó RMDSZ képviselői „erkölcsi és politikai okokból kifolyólag” nem támogatták Magyar Péter felvételét a frakcióba nemrég.
Az országos pártok eredményei
A legutóbbi, 2020-as helyhatósági választásokon a PSD a megyei pártlistákra leadott voksok alig 23 százalékát kapta az európai néppárti tagsággal rendelkező, közel 30 százalékos Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögött. Idén a PSD visszaelőzte a kormányban a koalíciós partnereként működő PNL-t: a szociáldemokraták megyei pártlistái 35,6 százalékot kaptak, a liberálisok 29,2 százalékával szemben.
A harmadik helyen a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) végzett az megyei pártlistákra leadott szavazatok 9,7 százalékával, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által létrehozott Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) 8,8 százalék kapta.
Az ellenzéki USR megőrizte ugyan négy évvel korábbi súlyát a megyei önkormányzatokban, de a tisztségeken most két kisebb szövetségesével osztozik. Érzékeny veszteséget szenvedett el azáltal is, hogy tisztségben lévő jelöltjei néhány száz szavazat különbséggel alulmaradtak a küzdelemben a PSD-PNL kormánykoalíció jelöltjeivel szemben olyan nagy településeken mint Brassó, valamint Bukarest első és második kerülete, amelyek mindegyikében megközelíti vagy meg is haladja a negyedmilliót a lakosok száma.
Az eredmények véglegesítését egyébként éppen az hátráltatta, hogy az USR választási csalással, a jegyzőkönyvek utólagos meghamisításával vádolta kormánypárti ellenfeleit, óvások és bűnvádi feljelentések sorával próbálta megfordítani az eredményt.
A BEC azonban elutasította a szavazatok újraszámolására, illetve a választás megismétlésére irányuló USR-beadványokat, mert a testület úgy ítélte, a jelzett apró szabálytalanságok nem befolyásolták a választás kimenetelét.
Ami a romániai magyarokat illeti
Az RMDSZ megyei listáira összesen 506 659-en szavaztak, ez a több mint 19 millió fős lakosságú országban leadott (és a bukaresti fővárosi tanácsra adott szavazatokat nem tartalmazó) csaknem 7 millió 882 ezer érvényes voks 6,43 százaléka, ami 104 mandátumot jelent. Ez 12-vel több képviselői hely számukra, mint 2020-ban, amikor a megyei pártlistákra adott voksok 5,28 százalékát kapták.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megyei jelöltlistáira 16 693-an szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,21 százaléka, és két megyei tanácsosi mandátumot jelent. A Magyar Polgári Erő (MPE) megyei jelöltlistáira 1750-en szavaztak (0,02 százalék), így a párt képviselet nélkül maradt a megyei tanácsokban.
Valamivel jobb eredményt ért el a két kisebb magyar párt a települési önkormányzatok szintjén, ahol az EMSZ 30 442 (0,35 százalék), az MPE 4793 (0,06 százalék) szavazatot kapott. Az EMSZ-nek így 172 képviselője lesz a települési önkormányzatokban, az MPE-nek 26. A 2020-as választásokon az erdélyi magyar “ellenzéki pártok” még együttesen 312 képviselőt juttattak az önkormányzatokba.
A magyar pártok települési tanácsosi listáira adott szavazatok csaknem 93 százalékát, 471 588 voksot (országosan 5,42 százalék) az RMDSZ kapta, amelynek így 2525 képviselője lesz az önkormányzatokban, 165-tel több, mint az idén véget érő választási ciklusban.
Az RMDSZ négy megyei önkormányzat elnöki tisztségét megőrizte:
- Kovászna megyében Tamás Sándort csaknem 70;
- a román többségű Szatmár megyében Pataki Csabát több mint 44;
- a szintén román többségű Maros megyében Péter Ferencet közel 37 százalékkal választották újra;
- míg Hargita megyében az RMDSZ jelöltjeként induló Bíró Barna-Botondnak a választók több mint 79 százaléka szavazott bizalmat.
míg az EMSZ a magyar pártokra adott voksok 5,02 százalékát, a MPE 0,65 százalékát, a kizárólag városi szinten jelölteket állító Székelyudvarhelyért Párt pedig a romániai magyarok szavazatainak 0,33 százalékát nyerte el.
A magyar pártok települési tanácsosi jelöltlistái által összesen kapott csaknem 509 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,8 százalékát teszi ki. A legutóbbi népszámláláson Románia állandó lakosságának 6 százaléka vallotta magát magyarnak.
