Új poszttal jelentkezett Dr. Karsai Dániel, aki halálos betegként küzd az életvégi döntés szabadságának jogi elismertetéséért. Mint ismert, nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította az alkotmányjogász beadványát, mivel a testület szerint nincs olyan nemzetközi jogi eszköz, amely kötelezhetné a tagállamokat az aktív eutanázia elősegítésére, illetve annak magyarországi tiltása nem sérti a betegek jogait.
Karsai a legfrissebb Facebook-posztjában az EJEB-döntéshez kapcsolódva azt elemzi, vajon igaz-e az az alaptétel, miszerint az emberi élet mindenek felett álló szentség.
Az emberi élet nem pusztán létezés. Az embert más létformáktól az értelme különbözteti meg. (De nem teszi felsőbbrendűvé.) Az emberi értelemmel szorosan összefügg az emberi méltóság. Az emberi lét akkor értelmes és méltóságteljes, ha módunkban áll – legalább valamilyen minimális szinten – alakítani. Ha ez a lehetőség elvész, akkor az a homo sapiens, aki ennek a tragédiának van kitéve, nem tud emberhez méltó és értelmes életet élni
– érvel Karsai, aki szerint ez történik a gyógyíthatatlan, halálos betegek életének legvégén. „Ekkor a fizikai és mentális szenvedés olyan mértéket ölthet, hogy amellett semmi más nem marad. Ezt a puszta szenvedésre redukálódott létezést már nem lehet emberi életnek hívni. Legalábbis filozófiai, morális és jogi értelemben olyan emberi életnek, amit mindenáron védeni kell.
Az élet jog, de nem kötelesség. A kizárólag szenvedést tartalmazó élet meg biztosan nem lehet kötelező. Mindannyian sírva jöttünk a világra. Az életben az a szép, hogy lehet belőle mosolyogva távozni. Ehhez néha segítség kell. Ezért küzdünk mi most.”
A posztja végén a focirajongó Karsai – a vasárnap esti összecsapásra utalva – üzent a skót válogatottnak és szurkolóinak:
A mélyen tisztelt skót válogatott és még mélyebben tisztelt szurkolóik figyelmét felhívom arra, hogy semmi jóra ne számítsanak. Két dudás ugyanis nem fér meg egy stadionban. Főleg akkor nem, ha az egyik skót, a másik meg magyar. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
