Belföld

Vannak bírók, akik vérplazmázásra kényszerülnek az alacsony fizetés miatt

Krizsán Csaba / MTI
Krizsán Csaba / MTI
Harmadik éve nem nőttek az illetmények a bíróságokon a rekordinfláció ellenére, másodállást pedig nem vállalhatnak a bírók.

Az elmaradt illetményemelések és a rekordmagas infláció miatt olyan rossznak érzik a helyzetüket az igazságszolgáltatásban dolgozók, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) ülésein hónapok óta állandó napirendi pontként szerepel a bírók és igazságügyi alkalmazottak javadalmazásának kérdése. Hogy milyen súlyos a helyzet már a bírói karban is – annak is az alsóbb szintjein –, arra Kovács Gergely, a Győri Járásbíróság elnökhelyettesének felszólalása világított rá az OBT május 22-ei ülésén, aki a járásbíróságon dolgozó egyik bíró felszólalását idézte a megyei összbírói értekezlet jegyzőkönyvéből.

Vannak olyan bírók az országban, akik jövedelmük kiegészítése és létfenntartásuk biztosítása érdekében vérplazmát adnak heti rendszerességgel

– jelentette ki a győri járásbíró, hozzátéve: nem engedhetik meg maguknak, hogy a családjukkal étterembe, színházba járjanak, nyaralni kizárólag a SZÉP-kártyájuk terhére tudnak menni, a gyerekeik iskolai kiadásait is nehézséggel, sokszor részletfizetést kérve képesek csak finanszírozni. „A sor folytatható, elkeserítő, megalázó és méltatlan. Mi bírók tartunk itt, nem a harmad-, negyedannyi pénzből megélni kénytelen igazságügyi alkalmazottjaink” – hívta fel a figyelmet.

Kovács Gergely a 24.hu kérdésére annyit mondott: fontosnak tartotta, hogy a kollégája által a megyei összbírói értekezleten elmondottakat szélesebb szakmai nyilvánosság elé tárja, de ő maga nem nyilatkozhat az ügyben.

Vérplazma

Egy plazmaadásért 10–20 ezer forint közötti összeget fizetnek a szolgáltatók, és elméletileg akár háromnaponta is lehet vérplazmát adni az arra alkalmas személyeknek. A sűrű plazmaadásnak azonban megvannak a kockázatai is: rosszullét, szédülés, hányinger, ájulás, erős fejfájás, az immunrendszer gyengülése, sőt a vér besűrűsödése miatt akár trombózis is kialakulhat. A folyamat körülbelül 45 percet vesz igénybe.

„Korábban igazságügyi alkalmazottakról hallottam, hogy vérplazmaadás révén jutnak plusz pénzhez, sajnos erre már egyre több bíró rákényszerülhet, mivel lassan három éve nem történt nálunk illetményemelés” – mondta a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnöke, Boros Katalin, aki állandó meghívottként vett részt az OBT ülésén.

A bírói kar fele járásbíró, nekik meg kell gondolniuk, hogy mit vásároljanak a boltban, az értelmiségi élet alapelemeiről, mint például színház vagy koncert, le kell mondaniuk, nem tudnak elmenni nyaralni, és vissza kell fogniuk a fogyasztásukat. A bírók a szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt (a művészeti, tudományos és oktatás területen kívül) másodállást sem vállalhatnak, ezért lehet, hogy valaki vérplazmaadásra kényszerülhet

– jelentette ki.

A járásbírók kezdő illetménye jelenleg bruttó 821 ezer forint, ami nettó 534 ezer forintnak felel meg, a bírói átlagfizetés nettó 650–700 ezer forint lehet Boros Katalin szerint, az igazságügyi alkalmazottak pedig még rosszabbul keresnek, egyharmaduk csak a garantált bérminimumot kapja (mert a bértáblájuk alapján még annyi sem járna nekik), de sokan nem keresnek többet nettó 300 ezer forintnál.

„A tényleges javadalmazás mértéke immár tartósan nem felel meg a bírói hivatás méltóságának, és messze nem arányos az igazságügyi alkalmazottak felelősségével sem. A kialakult helyzet az Országos Bírói Tanács megítélése szerint a bíróságok működését veszélyezteti” – mondta Kovács Ildikó, az OBT szóvivője, aki szerint hiába tett ígéretet áprilisban Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára, hogy legalább az igazságügyi alkalmazottak bérét rendezhetik egy 8–10 milliárd forintos átcsoportosítással, a kormány egyelőre nem is tárgyalta a kérdést, amit maga Répássy ismert el az OBT szerdai ülésén.

 

Kerestük az igazságügyi tárcát az igazságügyi alkalmazottak bérrendezésével kapcsolatban – ezt korábban az államtitkár helyezte kilátásba –, illetve a bírói illetmények miatt is, de nem reagáltak.

Azt az ígéretet kaptuk, hogy a kormány június 12-i ülésén napirendre kerülhet a bírósági dolgozók bérhelyzete, ám nem is foglalkoztak a kérdéssel. Azonban több minisztérium is komoly plusz pénzeket kapott a személyi juttatásokra

– mondta lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó bírósági vezető.

Amint többször is beszámoltunk róla, a bírói szervezetek hónapok óta kongatják a vészharangot, az Országos Bírói Hivatal elnöke, Senyei György akutnak nevezte a helyzetet, az alacsonyabb keresetűeknél pedig egyenesen hiperakutnak, amit Répássy Róbert is elismert. A Mabie főtitkára, Szabó Sándor pedig arról panaszkodott lapunknak, hogy egy 20 éves vagyonőrt magasabb órabérrel vehet csak fel a bíróságra, mint egy kezdő bírót, és a bérhelyzet miatt a működésképtelenség határán állnak a bíróságok.

Kapcsolódó
„Egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam” – kifakadtak a bírák a „kivéreztetésük” miatt
Sorra távoznak a bírósági dolgozók, mert már második éve nem kapnak béremelést. Az igazságügyi tárca szerint ezért a bírósági hivatal a felelős.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik