Tudomány

Átmenetinek indult hazánk szovjet megszállása, végül 47 évig tartott

Szigetváry Zsolt / Fortepan
A Szovjet Déli Hadseregcsoport harckocsizó gárda hadosztálya elhagyja Esztergomot.
Szigetváry Zsolt / Fortepan
A Szovjet Déli Hadseregcsoport harckocsizó gárda hadosztálya elhagyja Esztergomot.
Az első szovjet csapatok 1944. szeptember 23-án léptek Magyarország területére, az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy pedig 1991. június 19-én távozott.

A trianoni Magyarország területére 1944. szeptember 23-án léptek először szovjet csapatok, innentől a következő év tavaszáig a háború végigpusztította Magyarországot. A harcok hivatalosan április 4-én értek véget, a szovjet csapatok viszont maradtak, és mindenben segítették a Magyar Kommunista Párt hatalomra jutását, 1949-ben, a Szovjetunió 1936-os alkotmányának gyakorlatilag szóról szóra történő átvételével megszületett a Magyar Népköztársaság, hazánk hivatalosan is a keleti szuperhatalom csatlósállamává vált – írja a Múlt-kor.hu.

Ausztriából kivonultak

A szovjet csapatok jelen voltak ekkoriban például a szomszédos Ausztriában is, itt azonban Moszkva befolyását ellensúlyozták a szintén jelen lévő brit és amerikai egységek. A fordulópontot 1953. március 5., Sztálin halála jelentette: a helyére lépő Hruscsov ekkor még az enyhülés politikáját képviselte. Ausztriából 1955-ben minden idegen katonai erő kivonult, az ország vállalta az örök semlegességet. Ez nagy mértékben fellelkesítette a magyar közéletet is, mivel Magyarország megszállva tartásának addigi névleges oka az volt, hogy

az Ausztriában állomásozó szovjet csapatokkal való közvetlen logisztikai kapcsolat fenntartásához szükséges.

Magyarország „elvesztésével” ugyanakkor Ukrajna délnyugati határánál nem maradt volna a Szovjetunióval szövetséges ütközőállam., a szovjet vezetés úgy döntött, saját szövetséget alapít: május 14-én Varsóban a „Barátság, Együttműködés és Kölcsönös Segítségnyújtás Szerződése” aláírásával megalakult a Varsói Szerződés néven ismert katonai tömb. Magyarország innentől a többi kommunista országhoz hasonlóan szerves részévé vált a szovjet védelmi stratégiának.

Ideiglenesen

Az 1956-os forradalmi események hatására a látszólagos kivonulási intézkedések dacára valójában több szovjet alakulat érkezett Magyarországra mind légi, mind szárazföldi úton. A forradalmat a november 4-én kezdődő Forgószél hadművelet keretében vérbe fojtották. A Kádár János vezette Magyarországon 1957 elején létrejött a közvetlenül a szovjet védelmi minisztérium irányítása alatt álló Déli Hadseregcsoport, ami a Magyarországon állomásozó csapatokat fogta össze, májusban pedig államközi szerződésben rögzítették

a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét.

Katonai tekintetben lényegi változás nem történt az 1980-as évekig – a szovjet csapatok Magyarországon való „ideiglenes” tartózkodása a hétköznapok részévé vált, a jogosságát megkérdőjelezőkre pedig a Kádár-rendszer a legnagyobb ellenségeiként tekintett – a szovjet csapatok jelenléte volt kezdettől fogva stabilitásának záloga.

Nagy Gyula / Fortepan Szent István körút a Falk Miksa (Néphadsereg) utca felől a Honvéd utca felé nézve. A szovjet csapatok ideiglenes kivonulása 1956. október 31-én.

Az utolsó katona

A történelmi események következtében hivatalosan 1986 áprilisában megindult a szovjet fegyverzetcsökkentés hivatalosan 1986 áprilisában indult meg, Mihail Gorbacsov kölcsönös csapatlétszám- és fegyverzetcsökkentést irányzott elő Európában. Két évvel később bejelentette a Brezsnyev-doktrínával való szakítást is, és 1991-ig előirányozta a csapatlétszám jelentős csökkentését a térségben.

Eközben itthon is egyre szabadabbá vált a légkör, a szovjet megszállás megszüntetése ismét a legerősebb követelések közé emelkedett. A tényleges kivonásról 1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szerződést a felek, eszerint 1991. június 30-ig kellett befejeződnie a szovjet katonák és eszközök kivonásának.

A különböző források eltérnek, de 44-49 000 szovjet katona, összesen 100 000-nél is több szovjet állampolgár hagyta el hazánkat ebben az időszakban, a technikai eszközöket (csaknem 900 harckocsit, 600 önjáró löveget, összesen több mint 27 000 különböző járművet) mintegy 35 000 vasúti kocsin szállították el. Az utolsó vonat 55 vagonnal 1991. június 16-án lépte át a magyar-szovjet határt, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport utolsó parancsnoka pedig 19-én, 15:01-kor hajtott át a Tisza felett. A kivonulást a megbeszélt határidő előtt 11 nappal sikerült teljesíteni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik