A Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella kedden jelezte, hogy nem akar Franciaország kormányfője lenni, ha a felméréseket jelenleg 33 százalékkal vezető pártja csak relatív többséget kap a június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós előhozott nemzetgyűlési választásokon.
Ha a franciák relatív többségi helyzetbe, azaz patthelyzetbe hoznák az országot egy olyan miniszterelnökkel, akinek nem lenne abszolút többsége, akkor nem tudnánk változtatni a dolgokon
– mondta az RN elnöke kedden a Cnews hírtévé és az Europe 1 kereskedelmi rádió közös műsorában.
„Olyan helyzetben akarok lenni, hogy cselekedni tudjak” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem tervezi, hogy Emmanuel Macron elnök munkatársa legyen, hanem a politika megváltoztatásához kér hatalmat. Kormányozni szeretnék, de nem akarom a hatalmat a hatalomért” – tette hozzá.
Marine Le Pen, az RN nemzetgyűlési frakcióvezetője, korábbi és 2027-es elnökjelöltje korábban tudatta, hogy pártja választási győzelme esetén nem fogja szorgalmazni Emmanuel Macron államfő lemondását, mert nem szeretné az intézményrendszert válságba sodorni. Le Pen nemzeti egységkormányt szeretne.
Választási programját illetően az RN az elmúlt napokban több kérdésben is visszakozott, az eddig legfőbb ígéretnek számító nyugdíjreform visszavonását és az alapvető szükségleti cikkek áfájának eltörlését egy későbbi időpontban, várhatóan 2025-ben kívánja csak az RN megvalósítani – mondta Jordan Bardella a Le Parisien című napilapnak adott interjúban. “Olyan pénzügyi helyzetet fogok örökölni, amely majdnem csődközeli. Következésképpen az lesz a feladatom, hogy az utcákon rendet tegyek, de az állam számláit is rendbe kell tennem” – mondta.
Jordan Bardella kijelentette: ha ő lesz a miniszterelnök, első intézkedésként költségvetési módosítást terjeszt a parlament elé, amelynek az energia és az üzemanyag áfájának csökkentéséhez kell vezetnie.
Több millió olyan francia van, aki már nem tud közlekedni, aki kénytelen korlátozni utazásait, és akinek az elmúlt két évben 45 százalékkal nőtt az áramszámlája
– mondta. Az RN elnöke csökkenteni kívánja Franciaországnak az Európai Unióhoz való hozzájárulását, és felülvizsgálná a nagyvállalatoknak nyújtott adókedvezményeket, amelyek szerint “a társadalmi hangulat szempontjából” nem indokoltak. Az elnöki tábor kampányát vezető Gabriel Attal jelenlegi miniszterelnök – aki öt hónapja relatív nemzetgyűlési többséggel kormányoz – azonnal reagált Jordan Bardella interjúira.
Csak nem a meghátrálására készíti fel az embereket a szélsőjobboldal? A valóság az, hogy a Nemzeti Tömörülésnél minden körülbelüli és minden lemondás
– mondta a kormányfő a France Info hírrádióban.
„Az elmúlt napokban egyre kevesebb programot és egyre több feltételt láttunk. Kezd úgy tűnni, mintha akadályoztatásra való hivatkozás miatt visszalépnének” – fogalmazott ironikusan a kormányfő.
„Az egész teljesen homályos, mert nem akarják elismerni, hogy a programjukat csak adóemeléssel lehetne finanszírozni” – mondta Gabriel Attal az RN-ről. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy hivatalba lépése óta több mint húsz jogszabályt fogadott el a parlament a pártok közötti kompromisszumoknak köszönhetően.
Gabriel Attal azzal vádolta meg az RN mellett a választásokon Új Népfront néven induló baloldali összefogást is, hogy olyan programjaik vannak, amelyek “csődbe viszik” az országot. A miniszterelnök megvédte az általa harmadik útnak nevezett, centrista elnöki tábor hiteles javaslatait és gazdasági teljesítményét a baloldal és a jobboldal “szélsőségesei” között, és emlékeztett arra, húsz éve után most a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta Franciaországban, amely Európában négy éve a legtöbb külföldi befektetést vonzó ország. Megerősítette, hogy a jelenlegi kormány továbbra sem tervez adóemeléseket.
Amióta Emmanuel Macron a pártjának a június 9-i európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után kiírta a nemzetgyűlési választásokat, több mint 400 ezren jelezték a prefektúrákon, hogy akadályoztatásuk miatt meghatalmazás útján kívánják gyakorolni választójogukat. Ez a szám hatszorosa a 2022-es nemzetgyűlési választásokat megelőző ugyanezen időszakban igényelt meghatalmazásoknak, ami alapján elemzők szerint magas részvételre lehet számítani.
A felmérések szerint ha most tartanák az első fordulót, az elnöki tábor 20 százalék körüli eredményt érne el, míg a baloldali összefogás 28 százalékos támogatottságra számíthatna. Az Új Népfront azonban egyelőre nem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet. Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője kedden azt javasolta: a baloldal győzelme esetén a megválasztott baloldali képviselőknek szavazáson kellene kijelölniük maguk közül a kormányfőt.
