Oroszország: az Ukrajnába érkező francia katonai kiképzők legitim célpontok

Oroszország hadműveleteinek 2014-es kezdete óta több mint 800 gyereket ölt meg Ukrajnában, ebből 551-et a 2022-es teljes körű invázió kezdete óta, továbbá legalább 1368-at megsebesített a támadásaival, közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész szerdán a Telegramon. Ezzel együtt még nem ismerjük az orosz bűncselekmények valódi mértékét – tette hozzá. Jelenleg 3800 büntetőeljárásban folyik nyomozás, és 31 embert már elítéltek gyermekek elleni háborús bűnök miatt.

Az ukrán gyermekek Oroszországba hurcolásának ügyében az ukrán főügyészség napi együttműködést folytat, bizonyítékokat és információkat cserél a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatalával, amely tavaly irodát nyitott Kijevben.

Az ukrán hatóságok nyomozásai következtében

hét gyanúsítottat azonosítottak ukrán gyerekek jogellenes elhurcolásával kapcsolatban, köztük van egy orosz parlamenti képviselő és egy, az Igazságos Oroszország párt vezetőjéhez közel álló személy is,

mondta Kosztyin, viszont nem nevezte meg az említetteket.

(mti)

Az Ukrajnát támadó orosz erők négy irányban is igyekeznek előretörni az ország keleti részén, de van esély rá, hogy az ukrán hadsereg a maga javára tudja fordítani ezt a helyzetet – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerdán a közösségi médiában.

A főparancsnok, újabb látogatást tett a keleti fronton, Harkiv megyében.

Az ellenség továbbra is támadó hadműveleteket hajt végre a régióban, leginkább a kurahovei, a pokrovszki és a kupjanszki irányokba, valamint a megyeszékhely, Harkiv irányára összpontosítva. Emellett aktívan folytat rohamműveleteket Vovcsanszk és Csasziv Jar városok térségében, hogy elfoglalja és átvegye az irányítást e két település felett

– írta.

Szirszkij szerint az orosz csapatok más irányokban is hajtanak végre támadásokat azzal a céllal, hogy „hosszabbra nyújtsák” a front „aktív vonalát”, és ezáltal más területeken kössék le az ukrán erőket. Kiemelte, hogy az orosz csapatok Harkiv irányába is megpróbálnak előrenyomulni, de ott az utóbbi időben jelentős veszteségeket szenvedtek és nem értek el sikereket.

Vovcsanszkban a főparancsnok szerint az ukrán erők fő feladata a támadók megfékezése, maximális veszteségek okozása és fokozatos előrehaladás. Hozzátette, hogy az ukrán csapatok Kupjanszk térségében is védekezésre próbálják kényszeríteni az oroszokat.

Az ukrán katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták, hogy a főcsoportfőnökség kiberspecialistái számos oroszországi kormányzati szerv és magáncég számítógépeit bénították meg egy nagyszabású DDoS támadással. A szerda délelőtt végrehajtott támadással elérhetetlenné tették mások mellett az orosz védelmi tárca, valamint a pénzügyminisztérium, a belügyminisztérium, az igazságügyi, az ipari és energiaügyi minisztérium, továbbá az adóhivatal és a vámszolgálat honlapjait és szolgáltatásait.

Filip Pronyin, a közép-ukrajnai Poltava megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy orosz drónok csapást mértek egy ipari létesítményre a régióban, a támadásban egy ember megsebesült.

Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy az éjjel Ukrajnát támadó 27 Sahid típusú orosz csapásmérő drónból 22-őt megsemmisítettek.

(MTI)

Ittas vezetőktől elkobzott járműveket küld Lettország Ukrajnába, hogy ilyen módon is segítse Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban, írja az MTI,

A lett rendőrség által lefoglalt járműveket felújítják és átfestik, ezt követően pedig az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátják. Minden hétvégén 30-40 autót juttatnak el Ukrajnába a lett kormány által is jóváhagyott projekt keretében

– mondta el Reinis Poznaks, a szállítmányokat koordináló Agendum szervezet alapítója.

Lettországban 2022 vége előtt az ittas vezetés csak pénzbírságot vont maga után, de azóta szigorították a vonatkozó jogszabályokat, és már börtönbüntetéssel is sújtható az, aki alkoholfogyasztás után ül volán mögé, és a hatóságok az ittas vezető járművét is elkobozzák.

Az Agendum aktivistái által Ukrajnába szállított járművek nagyjából fele ittas vezetőktől elkobzott autó, más járműveket pedig az ukrán üggyel szimpatizáló adományozók vagy cégek ajánlottak fel. Eddig a szervezet 1500 elkobzott jármű átadását biztosította.

Orosz légi és tüzérségi csapások semmisítettek meg az ukrán Horticja hadműveleti-stratégiai csoporthoz és az idegenlégióhoz tartozó fegyver- és hadfelszerelés-raktárokat, közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük hetet Harkiv megyében.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1600 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet, köztük egy amerikai Strykert, két amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy német Panzerhaubitze 2000-es önjáró, valamint négy amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők tíz rakétáját, két francia HAMMER irányított légibombát, két Patriot légvédelmi rakétát, továbbá 55 drónt.

(MTI)

Kínába látogatott szerdán Ukrajna első külügyminiszter-helyettese, aki azt kérte Pekingben, hogy Kína is menesszen küldöttséget a júniusi bákecsúcsra Svájcba.

Oroszországot nem hívták meg a június 15-16-ra tervezett találkozóra. Peking eddig azon az állásponton volt, hogy távol marad a békecsúcstól, mivel egy érdemi békekonferencia megtartásához mindkét harcoló fél részvételét előfeltételnek tekinti.

Az ukrán fél reményei szerint Kína részvétele az eseményen jó lehetőség, hogy a gyakorlatban járuljon hozzá az igazságos és tartós béke eléréséhez Ukrajnában

– olvasható az ukrán külügyminisztérium közleményében, amelyet Andrij Szibiha első külügyminiszter-helyettes és Szun Vejdong kínai külügyminiszter-helyettes pekingi találkozója után adtak ki.

Ukrajna közölte: több mint 100 ország fogadta el meghívását a csúcstalálkozóra, hogy áttekintsék a Volodimir Zelenszkij elnök által felvázolt béketerv rendelkezéseit. Ennek célja a harmadik éve tartó teljes körű orosz invázió lezárása.

A Kreml értelmetlennek nevezte a részvétele nélküli csúcstalálkozót, Ukrajna pedig azzal vádolta Moszkvát, hogy próbálja megzavarni a konferenciát.

Kína „határok nélküli” partnerséget hirdetett Oroszországgal néhány nappal azelőtt, hogy utóbbi megkezdte volna az inváziót 2022 februárjában. A távol-keleti ország ezzel együtt a konfliktusban semlegesnek mutatja magát.

Kína korábban egy 12 pontból álló dokumentumot terjesztett elő, amely általános elveket fogalmazott meg a háború befejezése érdekében. Ezt mindkét szembenálló fél üdvözölte. Kína és Brazília a múlt héten olyan közös nyilatkozatot írt alá, amelyben az orosz-ukrán béketárgyalásokat szorgalmazzák.

(Reuters)

Emmanuel Macron francia elnök Normandia partjainál fogadja Joe Biden amerikai elnököt, III. Károly brit királyt és Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt a normandiai partraszállás csütörtöki évfordulója alkalmából – számolt be a francia AFP hírügynökség.

Az eseményre várják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és mintegy 200 túlélő háborús veteránt is.

A harmadik éve tartó háború miatt a francia elnöki palota ugyanakkor eltekintett Vlagyimir Putyin illetve kormánya képviselőinek meghívásától.

Az AFP tudósítása szerint sok orosz disszidens egyetért azzal, hogy a Moszkva hivatalosan ne képviselje magát, de sérelmezte, hogy a Kreml-ellenes orosz ellenzéki emigráció tagjai sem kaptak meghívást az ünnepségre.

„Annak az Oroszországnak a képviselői vagyunk, amely legyőzte a hitlerizmust, már csak azért is, mert szembeszálltunk Putyin fasizmusával” – mondta az AFP-nek a Franciaországban élő 82 éves veterán jogvédő, Lev Ponomarjov, aki a Nobel-békedíjas Memorial csoport egyik alapítója.

A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt 1944. június 6-án, amelynek révén a szövetséges csapatok hídfőállásokat foglaltak el a Német Birodalom által megszállt Franciaország normandiai partszakaszán.

Az Egyesült Államok nem tervez amerikai katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója még kedden a Reuters szerint.

A magunk részéről nem tervezünk kiképzőmissziót Ukrajnában

– idézték a nemzetbiztonsági tanácsadó szavait, aki szerint Ukrajnának inkább van szüksége több légvédelmi eszközre és folyamatos fegyverszállításra, amire ígéretet is tett.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5092-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4532-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Alaposan megszigorította az ukrán állampolgárok mozgásszabadságát Ukrajna – írja a Meduza. Az Állami Határszolgálat június 4-én bejelentette, a más országokban letelepedési engedéllyel rendelkező, ám a 18–60 éves korcsoportba tartozó ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot. A hatóságok emellett visszavonták a külföldön élő kettős állampolgárságú személyek utazási engedélyeit is.

Erre válaszul az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége kedden tett közzé a honlapján egy üzenetet az ukrán állampolgársággal is rendelkező amerikai állampolgárok számára, miszerint június 1-je óta a 18 és 60 év közötti, ukrán–amerikai kettős állampolgárságú férfiak, köztük az USA-ban élők sem hagyhatják el Ukrajnát. Ezért a nagykövetség azt javasolja, hogy az érintett amerikaiak ne utazzanak Ukrajnába. Azt írták, rendkívül nagy a kockázata, hogy akkor sem hagyhatják el az országot, ha van amerikai útlevelük.

Az Ukrajna területére lépő francia katonai kiképzők legitim célpontot jelentenek az orosz hadsereg számára – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Kongói Köztársaságban tett látogatása során.

A The Guardian szerint Lavrov azt mondta, hogy a katonatiszteket és zsoldosokat státuszuktól függetlenül célpontnak tekintik. Mint mondta, úgy tudja, hogy a francia kiképzők már meg is érkeztek Ukrajnába.

Dmitrij Peszkov Kreml szóvivő pedig azt közölte, hogy az ukrán hadsereget kiképző külföldi katonák semmilyen felmentéssel nem rendelkeznek. Mindegy, hogy franciák vagy más országból származnak.

Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok május 28-án jelentette be, hogy aláírta azokat a papírokat, amik lehetővé teszik, hogy francia katonai kiképzők érkezzenek az ukrán katonai kiképzőközpontokba. Az ukrán védelmi miniszter akkor azt nyilatkozta, még zajlanak a tárgyalások Franciaországgal. Emmanuel Macron francia elnök múlt héten azt mondta, hogy pletykákat nem kommentál. Egyben azt ígérte, hogy a normandiai partraszállás 80-dik évfordulóján részletesen kifejti az Ukrajnával kapcsolatos terveit.