A múlt század jókedvűen rendszert váltó éveiben a Megamorv–Petőfi Bizottság expedíciót indított a segesvári csatatérről Szibériába hurcolt Petőfi Sándor (a sok-sok Petőfi Sándor egyike) földi maradványainak feltalálására. A régészekből, antropológusokból és kazánkovácsokból álló kutatócsoport 1989. július 16-án jelentette be, hogy a burjátföldi Barguzin temetőjében megtalálta Petőfi Sándor sírját. Hogyne találta volna, ha egyszer ott kereste! A talált Petőfi földi maradványait végül 2015. július 17-én helyezték nyugalomra a Fiumei úti sírkert 58-as parcellájában. Az ily módon hazatalált költő nem sejtette, hogy e sírból Posztpetőfi Sándorként kell nem sokára feltámadnia. Kell, mert szolgaföldben nem nyughatott. 2016-ban támadt fel a magyar irodalomban Posztpetőfi Sándor költőien valós alakjában
– olvashatjuk a Szibériai Borbély című kötetben, amelyben a múltat és jelent áthidaló irodalmi projekt gazdája, Szilágyi Ákos költő és esztéta „adja közre” Posztpetőfi Sándor újabb verseit és magyar nótáit. A leírásból kiderül, hogy Posztpetőfit az ragadtatta vitriolos politikai versek írására, hogy feltámadásakor hazája vigasztalan képet nyújtott. „Kossuth-címer helyett koronás. Respublika sehol. Sajtószabadság sehol. Kormányzás helyett uralkodás. Liberális alkotmányosság helyett rendies önkény, jogrend helyett folytonos rendkívüli állapot” – írja a kísérőszöveg, hozzátéve, hogy a talált Petőfi nem azért támadt fel sírjából Posztpetőfiként, hogy a rendszer „jól fizetett udvari igrice” legyen. „Azért támadt fel, hogy elhúzza a NER nótáját. Újra meg újra” ennek jegyében jelent meg 2016-ban jelent meg a Bábuk ura – Posztpetőfi Sándor összes barguzini verse és magyarnótája című gyűjteményes kötete, az utóbbi nyolc évben született nótáit pedig jelen kötet tartalmazza. Már a sokat mondó nótacímek is jelzik, hogy költőnk ma sem riad vissza a kényes politikai témáktól. Hogy csak párat kiragadjunk:
- Ilyen nyákok olyan nyákok,
- NER-ART
- Nagy Magyar Mágikus Genderkabaré,
- Lengyel Laci, ha felül lovára,
- Ballada a kvótáról
- Énispánom jóispánom
- Akarsz-e diktatúrát diktatúrát drága?
A versek elé helyezett instrukciók között pedig olyanokat találunk, minthogy „A csapos középre helyezkedik a libernyákok és a bumburnyákok közti szóváltásban.” És persze ahogy az a címekből sejthető, maguk a költemények sem hódolnak be semmiféle öncenzúrának, tele vannak efféle versszakokkal:
ilyen nyákok olyan nyákok –
nem beszélve szivárnyákok!
köztetek ha lehetnék
hej transznemű leventék!
szorulnak most gendernyákok
mindenféle undornyákok! −
zsernyákállam üzeni:
a problémát kezeli!
Vagy egy másik részlet, amelyben új erőre kapott Petőfink József Attila költészetét is megelőlegezi (vagy épp megidézi):
De szeretnék kormány lenni,
Multik között járni-kelni,
Míg a tőkét szopogatnám,
Új országom mutogatnám.
Dicsekednék fűnek-fának,
Nobnak, mobnak s a fifának,
Dicsekednék jobbra-de-balra:
Szavazzatok a futballra!
A Szibériai borbély ugyan hagyományos könyvként is megjelenik, ám digitális kötetként már most is ingyen letölthető erről a linkről. A hangoskönyvek hívei is megtalálhatják a számításukat, a verseket ugyanis Szilágyi – akarom mondani: Posztpetőfi Sándor – ihletett kántálásában is meghallgathatjuk a címek mellett elhelyezett QR-kódok segítségével (az innovatív műfaji megoldások Herner Jánost, a Q.E.D digitális kiadó vezetőjét dicsérik). Mostanában amúgy reneszánszát éli Petőfi-kultusz, akinek tavaly volt a 200. születési évfordulója. Márciusban Rákay Philip Most vagy sohája!-jában akciózhatott, majd nagyot ment a Youtube-on a Petőfi visszatér 2024-ben és Partizán-interjút ad című animációs film, ami szintén azzal a gondolattal játszott el, hogy vajon mi lenne a a nemzet költőjének véleménye a mai politikai viszonyokról.
A Posztpetőfi-kötet mellett egy másik könyve is megjelenik júniusban Szilágyinak, melynek címe: Elvégre. Naplóversek 2017-2024, és a szerző úgy jellemezte, hogy a Szibériai borbély tulajdonképpen ennek a kötetnek a szatírjátékaként fogható fel. Az Elvégrét június 11-én mutatják be a Fugában.
A Szilágyi Ákossal az orosz-ukrán háborúról készült tavalyi interjúnkat itt olvashatják:
