Élő Nagyvilág

Szijjártó szerint hatalmas balhé kerekedett az európai uniós külügyi tanács ülésén

MTI/EPA/Olivier Hoslet
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Élő hírfolyam az orosz–ukrán háború hétfői eseményeiről.

Az orosz–ukrán háborúról szóló vasárnapi beszámolónkat itt olvashatja el.

Francia katonai kiképzők látogatnak Ukrajnába

Örömmel üdvözlöm Franciaország kezdeményezését, hogy oktatókat küldjön Ukrajnába ukrán katonák kiképzésére

– közölte hétfőn az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij, miután videókapcsolaton keresztül tárgyalt Sebastien Lecornu francia védelmi miniszterrel.

Az ukrán főparancsnok tudatta: aláírta a szükséges papírokat, hogy francia katonai kiképzők ukrán kiképzőközpontokba látogathassanak. Szirszkij további részleteket ugyan nem közölt, de úgy látja, Franciaország példája más szövetségeseket is arra ösztönöz majd, hogy csatlakozzanak ehhez az „ambiciózus projekthez”.

A francia védelmi minisztérium az elhangzottakat egyelőre nem kommentálta.

(Reuters)

Szijjártó: A német, a litván, az ír, a lengyel és más kollégák is nekem estek

Elfogadhatatlanok a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szóló őrült ötletek, a kormány nem fogja engedni semmi szín alatt, hogy közép-európai, és köztük magyar fiatalokat küldjenek az ukrajnai háborúba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy most ültek össze utoljára a tagállamok miniszterei a választásig, ez a végső visszaszámlálás pedig sajnos a háborús hangulat fokozódását hozza magával, a résztvevők döntő többsége több pénzt, több fegyvert akar küldeni Ukrajnának, ami csak további pusztítást, még több áldozatot eredményezne.

Egyre őrültebb ötletek jönnek elő, és jól láthatóan ezek mellől nem lehet eltántorítani az európai uniós tagországok döntő többségét” – mondta, példaként hozva fel a katonák küldésére és az arra vonatkozó javaslatokat, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni.

Itt pozitívan beszélnek a kezdeményezésről, amely arról szól, hogy NATO-tagországok lőjék le Ukrajna területe fölött az orosz rakétákat, s itt sajnos az atomháborúval való fenyegetőzéstől sem határolódtak el a külügyminiszter kollégák” – tette hozzá.

Majd figyelmeztetett, hogy az ilyen nyilatkozatoknak, az ilyen őrült ötleteknek háborús időszakban igen veszélyes és tragikus következményeik lehetnek.

Valamint kiemelte, hogy a legújabb őrült ötlet a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szól. “És pontosan értjük is a helyzet alapján, hogy mire vonatkozik ez a javaslat (.) Egyre elviselhetetlenebbek az ukrán emberveszteségek, nem engedik ki a férfiakat Ukrajnából, s most pedig be akarják sorozni az európai fiatalokat a háborúba” – húzta alá.

És nyilvánvalóan, ahogy az eszkaláció először a szomszédságot üti meg, úgy világosan lehet már szinte hallani az érvelést, hogy akkor a földrajzi közelségből kell küldeni először katonákat. Mindez azt jelenti, hogy a kötelező sorozással a közép-európai, köztük a magyar fiatalokat akarják elküldeni a háborúba

– vélekedett.

„Márpedig mi nem akarunk látni magyar embereket az ukrán-orosz háború frontvonalában, és mi nem akarjuk, hogy a magyar fiatalokat elvigyék Ukrajnába, mert ez nem a mi háborúnk, ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk” – fűzte hozzá.

Határozottan felszólítjuk mindazokat az európai politikusokat, akik kötelező sorozáson gondolkoznak, hogy azonnal fejezzék be! El a kezekkel a közép-európai fiataloktól, el a kezekkel a magyar fiataloktól!

– közölte.

Szijjártó Péter ezután érintette az Oroszországgal szembeni tizennegyedik szankciós csomag tervezetét is, rámutatva, hogy az jelen formájában ellentétes Magyarország gazdasági érdekeivel, ráadásul hazánk energiaellátásának biztonságát is veszélybe sodorná, a kormány ezért ezt nem hajlandó megszavazni.

Kifejtette, hogy az intézkedések ebben a formában mélyütést vinnének be a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripar számára, alapvetően veszélyeztetnék az energiaellátás fizetési módját, jóval lassabbá és bonyolultabbá tennék a paksi bővítést, illetve súlyosan sértenék Magyarország szuverenitását azáltal, hogy bizonyos exportengedélyek megadásakor más tagállamoknak is jogosultságot adnának az adott ország exporthatóságainak döntése mellett.

Majd megismételte azon álláspontját, hogy az eddigi tizenhárom csomag mind kudarcot vallott, sokkal többet ártottak ezek a korlátozások Európának, mint Oroszországnak.

A miniszter megjegyezte, hogy hatalmas nyomás volt rajta a kollégák részéről, azonban sziklaszilárdan tartotta a kormány álláspontját az ukrajnai fegyverszállításra az Európai Békekeretből felszabadítandó újabb 6,5 milliárd euró ügyében is.

És itt hatalmas balhé kerekedett, a német, a litván, az ír, a lengyel és más kollégák estek nekem ebben az ügyben, de a pozíciónkat ez nem tudta megingatni. Hiába kiabálnak Európa háborúpárti politikusai, hiába adják ki azonnal a nemzetközi sajtónak a megrendelést, hogy mit is kell megírni egy tanácsülésről még azalatt, hogy a napirendi pontot vitatjuk, mi nem engedünk a háborúpárti nyomásnak

– szögezte le.

„Mi továbbra is kitartunk amellett, hogy békét kell teremteni, hogy be kell fejezni az esztelen öldöklést, és meg kell előzni ennek a háborúnak az eszkalációját, tehát az újabb 6,5 milliárd eurónak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozása érdekében történő felszabadításához továbbra sem járultunk hozzá” – tudatta.

Továbbá ennek kapcsán arra is kitért, hogy a magyar vállalatokat még mindig szisztematikusan negatív diszkrimináció éri Ukrajnában, ami szavai szerint teljességgel elfogadhatatlan.

Végül pedig közölte, hogy a kormány még a megvitatását sem támogatja annak a javaslatnak, amelynek az értelmében az ukrán katonák kiképzési missziója esetleg Ukrajna területén folytatódna, mivel ennek szintén súlyos eszkalációs kockázata lehetne.

Nem számíthatunk arra, hogy az európai uniós tagországok visszakoznának, ezért az embereken a sor, a magyar embereken és az európai embereken a sor, hogy június 9-én mindennek az őrületnek véget vessenek, ami itt elhangzik atomháború kapcsán, ukrán katonák Ukrajnában történő kiképzése kapcsán és európai erők Ukrajnába küldése kapcsán

– összegzett.

Lengyelország korlátozza az orosz diplomaták utazását az országon belül

Lengyelország korlátozni fogja az orosz diplomaták mozgását az ország területén – jelentette ki hétfőn Radoslaw Sikorski külügyminiszter. A tárcavezető ezt azzal indokolta, hogy Oroszország részt vállal az Európai Unió elleni hibrid háborúban.

A lengyel-orosz kapcsolatok, 2022-ben fordultak sokkal rosszabbá az Ukrajna ellen indított háború következtében, de Varsó kémkedéssel és szabotázzsal is vádolja Moszkvát.

Ezek nemzeti hatáskörbe tartozó döntések, de bizonyítékunk van arra, hogy az orosz állam a mi hazánkban is részt vesz a szabotázs engedélyezésében. Reméljük, az Oroszországi Föderáció ezt nagyon komoly figyelmeztetésnek fogja tekinteni

– mondta a lengyel külügyminiszter Brüsszelben.

A varsói orosz nagykövetség a döntést egyelőre nem kommentálta, mivel nem kapott még hivatalos tájékoztatást az intézkedésekről. A tárcavezető elmondta, hogy a nagykövetség hamarosan értesítést kap az ügyben.

A korlátozás a nagykövet kivételével a nagykövetség és a konzulátusok teljes személyzetére vonatkozik. Ők csak azon a tartományon belül utazhatnak majd, ahová beosztásuk szerint tartoznak.

(Reuters)

Spanyolország egymilliárd euró értékben ad harci felszerelést Ukrajnának

Spanyolország egymilliárd euró értékben vállalja katonai felszerelések szállítását Ukrajnába a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök által hétfőn Madridban aláírt kétoldalú megállapodás értelmében – írja a Reuters.

A megállapodás szárazföldi, légi, tengeri és egyéb felhasználásra biztosít korszerű felszerelést, de a tengeri eszközökre helyezi a hangsúlyt Ukrajna élelmiszerexport útvonalainak védelme érdekében. A szerződés tartalmáról további részleteket azonban nem közöltek.

Az El Pais című napilap hétfőn arról számolt be, hogy Spanyolország vállalja:

  • tucatnyi amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétát küld
  • és tizenkilenc használt, német gyártmányú Leopard 2A4 harckocsit,
  • valamint más spanyol gyártmányú fegyvereket, például a drónok elleni védekezéshez.

Az Ukrajnának átadandó tizenkét rakéta nem tartalmaz teljes rakétavédelmi rendszert – írta az El Pais. Pedro Sanchez elmondta, hogy Patriot-indítórakétákat nem lehet küldeni, de a rakétákat Spanyolország már biztosítja. A spanyol miniszterelnöki hivatal és a védelmi minisztérium a lap értesülését nem kommentálta.

Mielőtt Zelenszkij a spanyol miniszterelnökkel találkozott, a repülőtéren Fülöp spanyol király személyesen fogadta őt.

(Reuters)

Efoglalt két ukrán falut az orosz hadsereg

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a hadsereg elfoglalt két települést, a Harkiv megyei Ivanivkát és a donyecki régióban lévő Netajlovét.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem ezerhétszáz katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg két tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, egy brit Braveheart önjáró, valamint három amerikai M777-es, egy M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, hat francia HAMMER irányított légi bombát, HIMARS és Vilha sorozatvetők 14 rakétáját, továbbá 44 drónt.

Az orosz statisztika szerint a háború kezdete óta lelőtt ukrán drónok száma elérte a 24 700-at.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

(MTI)

Aknamezők telepítését készítik elő a lengyelek a keleti határuknál

Lengyelország a Keleti Pajzs elnevezésű projektjével csatlakozni akar a Litvánia, Lettország és Észtország által tervezett határvédelmi vonalhoz, hogy közös rendszer jöjjön létre az Európai Unió (EU) keleti határán – jelentette be hétfői varsói sajtóértekezletén Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes.

Klaudia Radecka / NurPhoto / NurPhoto az AFP-n keresztül

A miniszterhelyettes Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszterrel és Wieslaw Kukula altábornaggyal, vezérkari főnökkel közös sajtókonferencián ismertette a 10 milliárd zloty (904,5 milliárd forint) értékű projekt egyes részleteit. Varsó azt szeretné, hogy a Keleti Pajzs egységes egészet képezzen a Balti Nemzetvédelmi Vonal nevű projekttel – jelentette ki Tomczyk. A miniszterhelyettes a minap látogatást tett a három országban, és megtekintette azokat a helyszíneket, ahol a rendszer a tervek szerint kiépül.

Kosiniak-Kamysz hozzáfűzte: a balti államok okultak a második világháború tapasztalataiból.

Egy folyamatos balti védelmi vonal és a mi pajzsunk összekapcsolása a legjobb megoldást jelenti

– húzta alá.

A felszólaló politikusok az 1945 utáni legnagyobb lengyelországi határvédelmi projektnek nevezték a 2028-ig a keleti határ mintegy 700 kilométeres szakaszán, ezen belül a fehérorosz határ 400 kilométeres szakaszán létesítendő, a lengyel-fehérorosz határon már álló acélkerítést is magában foglaló Keleti Pajzsot. Tomczyk elmondta: a határvédelem és az ezt szolgáló felszerelés tekintetében fel akarják használni Ukrajna jelenlegi tapasztatát.

Kosiniak-Kamysz elmondta: a korszerű térfigyelő és drónrendszerekből, terepakadályokból, valamint a lakosság és a katonák számára szánt búvóhelyekből álló, a létrehozandó lengyel légvédelmi pajzs műholdrendszerével is összehangolt program célkitűzéseit a NATO-ban és az EU-ban is be fogják mutatni. A projekt összhangban van a NATO és az EU elrettentő és védelmi terveivel – húzta alá a miniszter.

Kukula altábornagy közölte: a pajzs keretében egyes helyeken előkészítik a terepet aknamezők létesítésére is. Aláhúzta: magát a robbanóanyagot csak „a háború elkerülhetetlensége esetén” telepítenék oda. Tomczyk bejelentése szerint néhány héten belül benyújtják a parlamenti alsóházba az ország biztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű beruházásokról, ezen belül a határvédelmet érintő projektekről szóló törvénytervezetet. (MTI)

Stoltenberg: Azonnal ukrán tulajdonba kerülnek a Kijevnek átadott NATO-fegyverek

A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például „oroszországi légi bázisokra”, jelentette ki hétfőn a NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően.

Biztos vagyok benne, ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ

– tette hozzá. Az észak-atlanti szövetség vezetője ugyanakkor szót emelt az ellen, hogy a NATO-erők „Ukrajna területén vagy légterében” bevetésre kerüljenek, mert szerinte ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”.

(MTI)

Már a börtönökben is toboroznak Ukrajnában

Ukrajnában a fegyveres erők egyes egységei már a börtönökben toboroznak újoncokat – írja a sztrana.ua, amely idézi Dmitro Szavcsenkónak, a „Da Vinci” nevű rohamzászlóalj képviselőjének a Facebookon közzé tett fotóját, amin az látható, hogy rabok egy csoportjával beszélget.

Belevágtunk ebbe a folyamatba és a legérthetőbb nyelven szólítjuk meg a foglyokat. A barikádok túloldalán voltunk, ismerjük a mintákat és az algoritmusokat. Underground, kemény munka, ellenállás – mindez a Nagy Ukrajna nevében!

– fogalmazott Szavcsenko.

Az ukrán lap emlékeztet, hogy a minap Denis Malyuska igazságügyi miniszter azt közölte: Ukrajna már 350 foglyot engedett szabadon, hogy részt vegyenek a háborúban, és további négyezer rab bevonása várható. Maljuszka arról is beszámolt, hogy egy új törvény értelmében Ukrajna legfeljebb 20 ezer foglyot mozgósíthat.

Megsemmisítő csapás érte a zaporizzsjai repülőteret

Egy orosz légi támadás következtében súlyosan megsérült a zaporizzsjai repülőtér – idézi a unian.net Musa Magomedovot. Az ukrán parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján számolt be a támadásról, egyúttal fényképeket tett közzé, amelyeken a pusztítás mértéke látható.

Újabb gyönyörű repülőtér ment tönkre

– fogalmazott.

A Zaporizzsja International Airport működését egyébként az orosz invázió kezdetén leállították. A zaporizzsjai regionális katonai kormányzat egyelőre nem kommentálta a támadást.

Emmanuel Macron: A béke nem jelenti az elvek feladását

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap óva intett attól, hogy felhagyjanak Ukrajna katonai támogatásával.

Ma a béke oldalán állni, annyit jelent, mint érvényt szerezni a jognak. A béke nem kapituláció. A béke nem jelenti az elvek feladását

– hangoztatta a francia elnök, akit háromnapos németországi látogatásának kezdőnapján Frank-Walter Steinmeier német államfő fogadott Berlinben katonai tiszteletadás mellett. „A béke azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni egy országnak arra, hogy megvédhesse határait és szuverenitását – jelentette ki Marcon hozzátéve: egyebek között erről is szó esik majd a bilaterális védelmi és biztonsági tanács keddi ülésén. Mint mondta, a tanácskozáson hangsúlyozni fogják, hogy „a végsőkig” segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy ellenállást tanúsítson. Úgy fogalmazott, hogy Ukrajnát

felszerelik, elkísérik, kiképezik és felkészülnek minden forgatókönyvre, hogy tartós békét lehessen felépíteni, tehát egy olyan békét, amelyet a nemzetközi jog is tiszteletben tart.

Frank-Walter Steinmeier szintén úgy vélekedett, hogy nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával.

Olaf Scholz német kancellár a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „imperialista álmaiért” a számos ukrajnai áldozat mellett havonta 24 ezer orosz katona sebesül meg vagy veszti életét.

Legutóbb 24 éve tett francia elnök hivatalos államfői látogatást Németországban. (MTI)

Olvasói sztorik