Netanjahu: Izrael amerikai fegyverek nélkül is helyt tud állni

A Hamász nyugalmat és valódi fogolycserét szeretne, de Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a háború folytatását akarja – közölte pénteken Halil el-Hajja a palesztint törvényhozó tanács tagja, aki a Hamász vezető tisztviselője is.

Az izraeli erők csütörtökön Rafah területeit bombázták palesztin lakosok közlése szerint. Benjámin Netanjahu miniszterelnök eközben visszautasította Joe Biden amerikai elnök fenyegetését, amely szerint visszatartja az Izraelnek szánt fegyvereket, ha megtámadja a Gázai övezet déli részén fekvő várost. Egy névtelenül nyilatkozó izraeli vezető csütörtökön késő este közölte, hogy a kairói tárgyalások legutóbbi fordulója véget ért, Izrael pedig a tervezettnek megfelelően folytatja hadműveletét Rafahban és a Gázai övezet más részein. Mint mondta, Izrael a közvetítők elé tárta fenntartásait a Hamász fogolycserére volnatkozó javaslatával kapcsolatban.

Ha kell, körömszakadtáig fogunk harcolni, de nekünk sokkal több van a körmeinkben

– fogalmazott Benjamin Netanjahu egy videonyilatkozatban.

Rafahban szentanúk szerint egy mecset közelében elkövetett izraeli támadásban legalább három ember meghalt, mások pedig megsebesültek. A Szabra városrész két házára mért izraeli légicsapás legalább tizenkét embert ölt meg, köztük nőket és gyerekeket.

(Reuters)

Az ENSZ közgyűlés pénteken 143 igen és 9 nem szavazattal, huszonöt tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatot, amel többek között lehetővé teszi, hogy a palesztinok teljes jogú ENSZ-tagságra formáljanak jogot. A határozat ugyan nem ad teljes jogú ENSZ-tagságot a palesztinoknak, de elismeri, hogy jogosultak a csatlakozásra, és erős üzenet az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

A várakozásoknak megfelelően Izrael mellett az Egyesült Államok is a palesztin kérés ellen szavazott. Az Egyesült Államok legutóbb április 18-án vétózta meg a Biztonsági Tanács széles körben támogatott határozattervezetét, amely Palesztinát az ENSZ 194. tagjává tette volna.

A pénteki szavazás előtt Rijád Manszúr palesztin ENSZ-nagykövet úgy fogalmazott a közgyűlés előtt:

Az »igen« szavazat a helyes döntés, és biztosíthatom önöket, hogy önök és országuk még évekig büszkék lesznek arra, hogy a szabadság, az igazságosság és a béke mellett álltak ki ebben a legsötétebb órában.

A közgyűlési határozat amellett érvel, hogy a palesztinokat fel kell venni az ENSZ-tagok közé, és „ajánlja, hogy a Biztonsági Tanács kedvezően vizsgálja meg az ügyet”.

Bár a közgyűlés önmagában nem adhat teljes jogú ENSZ-tagságot, a pénteki határozat 2024 szeptemberétől további jogokat és kiváltságokat biztosít a palesztinoknak – például helyet az ENSZ-tagok között a közgyűlési teremben. Igaz, szavazati jogot egyelőre nem kapnak a testületben.

Szavazatunk nem jelenti a palesztin államiság ellenzését

– mondta Robert Wood, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének helyettese a szavazás után. Szerinte a nem szavazat annak elismerését jelenti, hogy a palesztin államiság csak olyan folyamat eredményeként jöhet létre, amely a felek közötti közvetlen tárgyalásokon alapul.

Spanyolország, Írország és további európai uniós tagállamok május 21-én tervezik elismerni a palesztin államot – közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője csütörtökön késő este. Az ENSZ várhatóan pénteken szavaz arról a palesztin törekvésről, hogy az ENSZ teljes jogú tagként ismerje el őket a világszervezetben.

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök már márciusban közölte, hogy Spanyolország és Írország, valamint Szlovénia és Málta megállapodott abban, hogy megteszik az első lépéseket egy palesztin állam elismerése felé, mivel a kétállami megoldást elengedhetetlennek tartják a tartós béke szempontjából. Borrell most ezt megerősítette egy spanyol rádiónak adott interjúban, amelyben Szlovéniát is megemlítette.

Ez egy politikai jellegű szimbolikus aktus. Több mint egy állam, elismeri az akaratot, hogy ez az állam létezzen

– mondta, hozzátéve, hogy várhatóan Belgium és más országok is követni fogják őket a sorban. Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a palesztin állami elismeréséről szóló döntés már megszületett, bár időpontot akkor még nem mondott.

(Reuters)

Az ENSZ segélyszervezetei pénteken arra figyelmeztettek, hogy a segélyezési műveletek napokon belül leállhatnak Gázában, mivel létfontosságú átkelőhelyek vannak zárva a térségben.

A humanitárius szervezetek munkatársai ezen a héten riadót fújtak, mivel Izrael katonai műveletének részeként a rafahi és a Kerem Shalom átkelőket is lezárta a segélyek és az emberek elől.

Öt napja nem érkezett üzemanyag és gyakorlatilag semmilyen humanitárius segély a Gázai övezetbe, a hordó alját kapargatjuk

– mondta Hamish Young, az Unicef vezető sürgősségi koordinátora a Gázai övezetben.

Mintegy 110 000 ember hagyta el a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városát, mióta az izraeli hadsereg megkezdte műveleteit a térségben – közölte  az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNRWA) pénteken.

Az Egyiptom felé vezető rafahi határátkelő továbbra is zárva van a humanitárius segélyszállítmányok előtt – közölte a palesztin határőrség. Az izraeli hadsereg közlése szerint továbbra is csapatokat állomásoztatnak Rafah városának keleti részén és a Gázai övezet központjában lévő Zejtúnban.

Az izraeli légierő Rafah térségében több olyan területet is megtámadott, ahonnan az elmúlt napokban rakétákat és aknagránátokat lőttek ki Izraelre. A Kerem Salom-i áruforgalmi határátkelőt is célba vették, amely fontos átkelőhelyként szolgál a humanitárius segélyeknek a blokád alatt álló tengerparti sávba történő bejutásához. Hétfőn az izraeli hadsereg felszólította Rafah keleti részének lakóit, hogy hagyják el a területet. A városban több mint egymilló ember keresett menedéket a Gázai-övezet többi részén dúló harci cselekmények elől.

Rafah egészségügyi létesítményei még teljes körű izraeli szárazföldi invázió nélkül is túlterheltek – írja a BBC. Az orvosok szerint több mint egymillió, a Gázai övezet déli részén fekvő városban menedéket kereső embert fenyeget az egészségügyi ellátás hiányának veszélye, miután az izraeli hadsereg hétfőn korlátozott hadműveletet kezdett a Hamász ellen a város keleti külvárosában.

A város kórházai közül a legnagyobbat, az Abu Youssef al-Najjar kórházat másnap sietve kellett elhagyni, miután a személyzet evakuálási parancsot kapott, és a közelben harcok dúltak. A kórház dialízisosztálya volt az egyetlen olyan kórház Gázában, amely a veseelégtelenségben szenvedő betegeket segítette. Az izraeli előrenyomulás a Khan Younisban lévő Európai Gázai Kórház megközelíthetőségét is elvágta, ahol a kritikus állapotú betegeket műtötték, valamint a közeli Rafah és Kerem Shalom határátkelőket is. Egy kórházigazgató úgy fogalmazott, hogy katasztrofális a helyzet.

Az izraeli hadsereg hétfőn Rafah keleti részének minden lakóját felszólította, hogy saját biztonsága érdekében hagyja el a várost, és induljon el a közeli al-Mawasitól a központi Deir al-Balah városáig terjedő humanitárius terület felé.

Benjámin Netanjahu arról beszélt, hogy Izrael egyedül is helyt tud állni, miután az Egyesült Államok figyelmeztette, hogy leállíthatja a fegyverszállításokat, ha az izraeli miniszterelnök teljes körű inváziót rendel el a gázai Rafahban – írja a BBC. Amerikai tisztviselők a héten arra figyelmeztettek, hogy egy hadművelet a városban jelentős civil áldozatokkal járhat.

Ha szükség van rá, egyedül is helytállunk. Ha szükséges, a körmeinkkel fogunk harcolni

– nyilatkozta az izraeli miniszterelnök.

Az Egyesült Államok korábban már szüneteltetett egy bombaszállítmányt a civil halálesetekkel kapcsolatos félelmek miatt.