A belügyminisztertől szemmel láthatóan a civil szerveződés nyomására több ígéretet is kaptak a helyi lakosok a kártérítési folyamat átalakítására. A teljes kártalanításon kívül így a kártérítésként kapott új vagy használt ingatlanokra nem jegyzik be az eredetileg tervezett 10 éves elidegenítési tilalmat.
A település lakói teljes bizonytalanságban élnek viszont azzal kapcsolatban, milyen egészségügyi veszélyeket tartogat számukra és családtagjaik számára, ha mégis a településen maradnak. Ez akadályozza többek között a gyors döntést, hogy csereingatlant, a lakóparkban épült új házat, vagy a kártérítést válasszák, amiből másik lakóépületet vásárolhatnak. Azért is sürgős ezt eldönteniük, mert amíg nem születik döntés, nem kaphatják meg az 500 ezer forintos kártérítést ingóságaik után. Némileg javíthatnak a helyzeten a Pintér Sándor által bejelentett egészségügyi szűrőközpontok felállítása a térségben.
8 millióig lehet új életet keresni
Horváth Jánosné 120 négyzetméteres családi házát veszítette el Devecseren. Még nem tudja, mennyire taksálják majd az ingatlanszakértők, mivel minden károsult időpontot kapott, amikor be kell menni a polgármesteri hivatalba, ahol közlik vele elveszített ingatlanja becsült értékét. Nem nagyon bizakodik, hiszen fia 140 négyzetméteres, garázzsal ellátott új építésű családi házát 8 millió forintra értékelték, csakúgy, mint sógora 110 négyzetméteres „osztályonfelüli” ingatlanját. Ennyi pénzért eddig sehol nem találtak megfelelő csereházat, állítja a devecseri károsult. Hozzátette, hogy a lakossági fórumon már elfogadták azt az indítványt, hogy aki kéri, annak újra értékelik a károsodott ingatlant.
Horváth Jánosné leginkább azt szeretné, ha egyértelmű tájékoztatást kapnának az államtól arról, milyen veszélyeket hordoz magában a környéken maradó vörösiszap és mindenki megfelelő kártérítést kapna ahhoz, hogy úgy folytassa az életét, ahogyan azelőtt.
Az egész térség átalakulhat
Egy másik, név nélkül nyilatkozó kolontári lakos lapunknak elmondta, 15-20 millió forint ráfordítással megépült házának értéke jelenleg a nullához közelít, és még hátravan 3-4 millió forint a hiteltörlesztésből is. Mivel az ő háza nem károsult közvetlenül, ő nem is számíthat állami kártérítésre, ezért is csatlakozott a pertársasághoz, amely közvetlenül a Mal Zrt.-t pereli. Két kisgyermeke van és semmiképp sem szeretné az ő egészségüket veszélyeztetni. Szüleit közvetlen kár érte, hiszen két családi házat is elveszítettek az iszapkatasztrófa nyomán.
A névtelenséget kérő kolontári lakos a legnagyobb problémát abban látja, hogy a közvetlenül károsultaknak igen alacsony kártérítési összeget ajánlanak fel, ráadásul amennyiben ezt igénybe veszik, le kell mondaniuk további követelésükről. Az indirekt károsultakkal szerinte alapjáraton nem foglalkozik a kormány, pedig ahogy az interjúalany fogalmazott, azt is az adófizetők fogják állni, amikor a településről az egyébként iskolázott, szakmunkás, értelmiségi populáció elköltözik és a jócskán leértékelődött házakba egy jóval szegényebb réteg költözik majd, társadalmi és szociális problémákat szállítva a térségbe.
Nem tüntetnek
Csenki Géza a visszamondott útlezárás szervezője lapunknak korábban úgy nyilatkozott, a látszat ellenére Devecserben semmi sincs rendben. A környéken élők egy 5000-es lélekszámú laboratórium kísérleti nyulainak érzik magukat. Nincs olyan felelős bizottság, amely ismertetné a katasztrófa közép- és hosszútávú következményeit, csak az aktuális porszennyezettségi adatokról van szó. Ezért érezték, hogy a demonstráció lehet az utolsó esély. Most viszont úgy tűnik erős érvekkel és megnyugtató válaszokkal szolgált számára a belügyminiszter, ugyanis a szervező szerint a tüntetés mostanra okafogyottá vált, a kedélyeket sikerült megnyugtatni.
A szervező hozzátette, továbbra is bízik abban, hogy a miniszterelnök még egyszer személyesen ellátogat a katasztrófa sújtotta településekre. Hangsúlyozta, hogy az újjáépítési kormányzati koordinációs központ parancsnokával és a jogi munkacsoporttal naponta egyeztetnek, a károsultak közül naponta ötvenen is megkeresik őt kérdéseikkel, mert az “egyszerű embereknek nincs fogalmuk a jogi esélyeikről”. A tüntetést szervező Csenki Géza saját bevallása szerint ízig-vérig fideszes, de a kártérítési eljárások és a Devecseren kialakult áldatlan állapotok miatt a társadalmi tiltakozásban látta az egyetlen lehetőséget.
Jó kérdés
Pintér Sándor belügyminiszter pénteki nyilatkozatában elmondta, hogy tudomása szerint nem fenyegeti közvetlen veszély az ott élők egészségét, de a kormány egy Egészségügyi Központot hoz létre a térségben, ahol bárki megvizsgáltathatja magát. A miniszter hozzátette, jövő év július 31-ig az összes kárt felszámolják az iszap-katasztrófa sújtotta területeken és mindent helyreállítanak. Pintér Sándor 55 milliárd forintra becsült a katasztrófa miatt keletkezett károkat. Megerősítette, ezt az összeget a későbbiekben a Mal Zrt.-n hajtja be az állam.
A belügyminiszter eddig közlése szerint az eddigi felmérések alapján a lakóházak újjáépítésére 7,9 milliárd forintot kell fordítani, míg a súlyosan szennyezett mezőgazdasági területek kármentesítése további 30 milliárd forintot tehet ki. Tili Károly kolontári, Toldi Tamás devecseri és Marton László somlóvásárhelyi polgármester bizakodásának adott hangot a belügyminiszterrel folytatott egyeztetés után.
Jó kérdés ugyanakkor, hogy a kárigényekkel kapcsolatos jogaikról lemondó szerződések aláíratása helyett miért nem lenne egyszerűbb, ha a kormány teljesen kártalanítaná a katasztrófa közvetett és közvetlen áldozatait, majd a költségeket leverné a Mal Zrt.-n. Itt bonyodalmakat okozhat persze, hogy a cég már állami felügyelet alatt van. Arról sem szól a fáma, mi a garancia arra, hogy a megítélt kártalanítások kifizetése után már az egyedüli kárigénylőként fellépő állam nem fog a károsultaknak kifizetett költségeknél jóval magasabb összeget behajtani a cégtől és nyitott kérdés, mi történik a különbözettel. Ahogyan az sem világos, miért sürgetik a károsultakat, hogy döntsék el, maradnak, vagy mennek, miközben semmiféle információval nem rendelkeznek arról, milyen hosszútávú egészségi kockázatokat tartogat számukra a földben fekvő vörösiszap.
Minderről szerettük volna megkérdezni Lasztovicza Jenőt, a kármentő bizottság fideszes elnökét, ám többszöri ígéret ellenére sem sikerült megszólaltatni az ügyben.
