A lap ismerteti: eddig négy hasonló törvény született, és mindegyik az előző rendszerben – tehát a diktatúra idején – elkövetett tömeges jogsértések áldozatainak igyekezett kései elégtételt adni. Balsai annyiban most is koncepciós pereket sejt, hogy álláspontja szerint a televízió székházának ostroma, majd az azt követő tüntetéssorozat résztvevőit legalább részben olyan rendőri jelentések alapján ítélték el, amelyek hamis közokiratnak minősülnek.
A miniszteri megbízott ugyanis – az eddigi vizsgálat adatai szerint – azt valószínűsíti, hogy ezeket a jelentéseket nem mindig a rendzavarások helyszínein ténylegesen intézkedők írták alá, hanem esetenként csak azok, akik az elfogott személyek előállítását végezték, vagyis: az eseményekről nem rendelkeztek megbízható információkkal. A bíróságnak tehát – hivatalból vagy kérelemre – minden olyan ítéletet meg kellene semmisítenie, amelyet kizárólag a rendőrök jelentései és vallomásai alapján hoztak – írja a lap. A lapnak a bűnüldözés területén dolgozó több forrása is úgy véli, a politika bele akar avatkozni az igazságszolgáltatás működésébe.
A semmisségi törvény egy diktatúra tömeges jogsértéseire lehet helyes reakció, ám most nincs diktatúra, és tömeges törvénysértésekről sem lehet beszélni – mondta Hack Péter büntetőjogász a lapnak. Szerinte a Balsai-féle vizsgálat kudarcának beismerése, hogy az esetleges visszaéléseket nem egyedileg – tehát perújítás keretében –, hanem a törvény erejével akarják bizonyítani.
