Belföld

2011-es büdzsé: túl az 1. vitanapon

A frakciók vezérszónokaink felszólalásával fejeződött be hétfőn a jövő évi költségvetés 30 órás általános vitájának megkezdése. A kormánypárti képviselők egyebek mellett a hiánycél tartását, illetve a várható gazdasági növekedést emelték ki a 2011-es büdzsé kedvező hatásai közül, míg az ellenzéki képviselők elsősorban a kormány gazdaságpolitikájának fenntarthatatlanságát kifogásolták.

Az Országgyűlés kedden folytatja az összesen 30 órás időkerettel rendelkező, négy ülésnapon át húzódó vitát.

Fidesz: a hiánycél tartása

A 2011-es költségvetés leginkább azt üzeni, hogy a 2,8 százalékos hiánycél tartása a legfontosabb – jelentette ki Lázár János, a Fidesz vezérszónoka. A szocialista párt az elmúlt nyolc évben Magyarországot Európa hazug emberévé tette, “így nekünk különösen kell ügyelnünk arra, hogy betartsuk azt a hiányt, amit megígérünk” – mondta a Fidesz frakcióvezetője, majd a szocialistákhoz fordulva hangsúlyozta: “mi ebben nem játszhatunk, nem hazudozhatunk, ahogy önök tették”.

A jelenlegi kormányoldal nem engedheti meg magának, hogy meghamisítsa Magyarország mérlegeit, mint ahogy azt az MSZP többször megtette – fűzte hozzá Lázár János.

MSZP: az indítvány újragondolása

Mesterházy Attila azt javasolta a kormánypárti képviselőknek, hogy hallgassanak a lelkiismeretükre és gondolják újra a jövő évi költségvetést, mert még nem késő fenntarthatóbbá, igazságosabbá, és stabilabbá tenni a javaslatot.

A szocialista frakcióvezető vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: ebben a formájában ez a költségvetés minden idők legfelelőtlenebb költségvetési törvényjavaslata, ezért nem támogatják. Álláspontja szerint az indítványt józan ésszel és felelősséggel nem lehet támogatni és ha kormánypárti képviselők mégis megszavazzák, annak feltétlen lojalitás, vagy a cinizmus lehet az oka. Mindkettő elfogadhatatlan – szögezte le.

KDNP: a növekedés beindítása

A költségvetés alapvető célja a gazdasági növekedés beindítása, amelynek eszköze a foglalkoztatás növelése – mondta a KDNP vezérszónoka. Hargitai János hozzátette, mindezt úgy akarják megvalósítani, hogy semmi se veszélyeztesse a költségvetés stabilitását.

Leszögezte, hogy minden módon tartani akarják és fogják az államháztartás 3,8 százalékos hiánycélját, miközben eredményszemléletű hiányként 2,94 százalékkal kalkulálnak. A kormánypárti politikus megjegyezte, hogy a kormányzat a saját szerkezetét is úgy alakította át, hogy az kedvező legyen a vállalkozók számára.

Jobbik: nem lesz szemléletváltás

A Jobbik szerint nem eredményez szemléletváltást a jövő évi költségvetés. Hegedűs Tamás, a párt vezérszónoka hangsúlyozta: a Jobbik ugyan egyetért a válságadók kivetésével, de rendkívüli adókra nem lehet hosszútávon támaszkodni. Szerinte nem látszik, a kormány gazdaságpolitikája hogyan lesz fenntartható, ami felveti annak veszélyét, hogy a kabinet évek múlva, az ágazati különadók kivezetésekor megszorításokra kényszerül.

A Jobbik vezérszónoka arról is beszélt, hogy bár a javaslat indoklásában megnevezett legfontosabb célok támogathatók, az előterjesztésből az derül ki, hogy a közbiztonsági, egészségügyi, oktatási ráfordítások stagnálnak. “Mi lenne, ha nem ezek lennének a prioritások?” – tette fel a kérdést.

LMP: a “toporgás költségvetése”

Az LMP szerint a kormány a “toporgás költségvetését” nyújtotta be az Országgyűlés elé, vagyis a kabinet jövőre sem kíván szakítani az elmúlt húsz év “felelőtlen és jövőtlen” politikájával – mondta Scheiring Gábor. A párt vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány a következő évi költségvetésben “elődeihez hasonlóan lemond a rendszerváltás veszteseiről” és tovább fokozza a “már eddig is tűrhetetlen egyenlőtlenségeket”.

Az ellenzéki politikus a büdzsé legnagyobb hibájának nevezte, hogy az “értékelhetetlenül keveset tesz a munkahelyteremtésért, sőt sok esetben éppen az ellen tesz a közösségi szolgáltatások leépítésével”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik