Kultúra

Szent-Györgyi Albert családjának értékes porcelántárgya került elő

Fischer / Facebook
Fischer / Facebook
Egy budapesti régiségpiacon talált új gazdára, aki restauráltatni fogja azt.

Sokszor a legfurcsább módon és helyekről kerülnek elő értékes, de megfizethető tárgyak, így az ember a nyilvánvaló opciókkal már meg sem próbálkozik: sokan épp ezért mellőzik a régiségpiacokat, vagy épp aukciósházakat, gondolva, hogy ott nem terem számukra babér.

Ellenpéldák persze szép számmal vannak, így ezeket a forrásokat kizárni elég erős tévedés – tökéletesen bizonyítja ezt egy hazai gyűjtő egy, a Fischer-féle porcelángyár munkáival foglalkozó Facebook-csoportban feltűnt posztja, ami a legismertebb fővárosi piacon horogra került csodáról számol be.

A csúnyán visszaragasztott két kitört darab, valamint a „Fischer Vilmos Kolozsvárt 1886” fekete tollal írt jelzés úgy látszik nem keltette fel a piacon keringő gyűjtők és kereskedők érdeklődését, ezért egy viszonylag késői délelőtti időpontban, immár elfogadhatóvá szelídült áron került a birtokomba. A festödei jelzésből arra következtettem, hogy a tárgy magyar megrendelésre készült, és egy magyar család címerét hordozza. A megrendelés érdekessége, hogy maga az alaptárgy nem az akkori Magyarországon készült, hanem Arnold Schütz 1870 körül alapított majolika-, kőedény- és samottgyárában, a ma Szlovéniához tartozó Celjében, ami akkor az Osztrák Császárság Untersteiermark tartományának része volt. […] (Sűrűn előforduló gyakorlat, hogy egy másik gyárból érkező nyers tárgy benyomott jelzésére a festöde ráírja – jelen esetben keresztben – a saját jelzését, minél jobban elfedve azt.)

– olvasható a teljes restaurálást is ígérő beszámolóban, ami hozzáteszi:

a 32,4 cm átmérőjű tál érdekessége, hogy a minta minden eleme domborított, így a címer is, tehát már a „külföldi” megrendelés ellenére is világos volt, hogy ez egy egyedi magyar megrendelő számára készült.

Fischer / Facebook

A címert a helyszínen nem sikerült azonosítani, egy barátja heraldikában jártas ismerőse másnapra azonban a Magyar Nemzetségi zsebkönyv 571-572. oldalán (Budapest, 1905) ráakadt a szöveges leírására, ami a következő volt:

Kék pajzsban zöld dombon álló kardot tartó kétfarkú arany oroszlán, a pajzsfőben három hatágú arany csillag. Sisakdísz: két elefántormány közt szemközt álló, kiemelkedő török sipkás páncélos vitéz, jobbjában kardot tart. Foszlányok: vörös-arany, vörös ezüst. Belső keret: világoskék-sötétkék pajzs-sor arany kontúrokkal. Külső keret: kék és arany sávok között váltakozó piros és kék virágok és zöld levelek szövedéke, geometrikus szárakkal.

A jelkép

a nagyrápolti Szentgyörgyi családhoz tartozik,

aminek tagja volt Szent-Györgyi Albert (1893-1986)  Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik