Az emberiség évtizedek óta tisztában van a klímaváltozás tényével és annak várható következményeivel, azonban eddig csak apró lépések születtek a krízis megoldására. Emiatt sok, érdekesnek tűnő ötlet merült fel, többek között az is, hogy egy pajzzsal védenék meg a Földet a Nap sugárzásától. Most azonban kutatók egy furcsa berendezést tesztelnek, amely apróra zúzott sókristályokat tartalmazó aeroszolt lő a levegőbe, hogy a felhők jobban vissza tudják verni a napfényt, írja a New York Times.
A felhők kifényesítésének ötlete 1990-ből származik, amikor egy John Latham fizikus a Nature szaklapban elsőként felvetette, hogy apró részecskéket kellene pumpálni a felhőkbe, hogy megfékezzék a klímaváltozást. A kutató egy ezer vitorlásból álló, személyzet nélküli hajóflottát álmodott meg, amely a világ óceánjait járva folyamatosan apró tengervízcseppeket permetezne a levegőbe, ezzel visszaverve a Nap sugárzását.
Sarah Doherty légkörkutató szerint az óceánokat járó hajók által kibocsátott apró részecskéknek eddig hasonló hatásuk volt, ám furcsa módon pont a technológia fejlődés miatt egyre csökkent a hajók kibocsátása, így a felhőket is kevésbé fényesítették, a hűtő hatásuk pedig csökkent.
Ideális esetben ezt a hatást nem káros módszerekkel kellene elérni, ezért a mostani kísérlet alapját a tengeri só képezi, teszi hozzá a Telex. A részecskéknek az emberi haj vastagságának hétszázad részét kell kitennie méretben, ebből pedig másodpercenként egybilliárd egységet a levegőbe juttatni. Ez természetesen rengeteg pénzt emészt fel, a kísérletet azonban Bill Gates finanszírozta. Nemrégiben a technológia első éles tesztelésére is sor került, melyhez a jelenleg múzeumként funkcionáló repülőgép-hordozó, a Hornet hajót hívták segítségül.
A szenzorokkal azt próbálták megmérni, hogy a gépekbe pumpált magas nyomású levegő és víz kombinációjából születő vízpárában lévő, tökéletes méretűre aprított aeroszolok később is ekkora méretűek maradtak-e, függetlenül a széltől és a páratartalomtól. Most az elemzések időszaka következik, és még ha sikeresnek is bizonyul a kísérlet, szakértők szerint még közel 10 évbe telhet, mire élesben is be lehet majd vetni.
