Nem csak a jog világában járatlan adósok esélytelenek a végrehajtóval szemben egy végrehajtás során, tapasztalt jogászok sem mindig tudják megállítani a végrehajtási eljárást – még akkor sem, ha a bíróság nekik ad igazat. Így járt Havas Gábor is, aki közel fél évszázados jogi pályafutás után veszítette el a budai otthonát az összes ingóságával együtt.
Pedig az eljárás utolsó előtti pillanatában két bíróság is arról hozott döntést, hogy felfüggesztik a végrehajtási eljárást. Erről haladéktalanul értesítették Kovács István önálló bírósági végrehajtót is, aki a kilakoltatási moratórium beállta előtti napra, 2023. november 14-én délután 2 órára tűzte ki az ingatlan birtokba adását az árverési vevő számára.
A Fővárosi Törvényszék (ahol az ingatlanra vonatkozó tulajdoni per folyamatban van), valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság (ahol a hitelszerződés felmondásának jogellenessége miatt indult per zajlik)
Hívták telefonon a végrehajtó irodáját, de nem vették fel. Elküldték a határozatot a végrehajtók számára kifejlesztett informatikai rendszeren (a Fővárosi Törvényszék végzése 13 óra 28 perc 22 másodperckor, a Pesti Központi Kerületi Bíróságé 13 óra 40 perc 33 másodperckor került a végrehajtó tárhelyére, amit a telefonjáról is elérhet), de a végrehajtó ezt már nem nézte meg a végrehajtás megkezdése előtt. Ez azért érthetetlen, mert a jogszabály alapján ha a bíróság visszavon, megszüntet vagy felfüggeszt egy végrehajtást, az a „végrehajtó postaládájába helyezése időpontjában a végrehajtóhoz beérkezettnek tekintendő”. A Pesti Központi Kerületi Bíróság egy külön végzésben megerősítette, hogy a felfüggesztő végzése 13 óra 30 perctől, azaz a birtokba adás kezdete előtt fél órától számítva hatályos, mivel a végrehajtás felfüggesztése a határozat meghozatalának időpontjában lép hatályba.
A végrehajtó csak másnap töltötte le a végrehajtás felfüggesztéséről szóló bírósági dokumentumokat, de addigra már lakatos segítségével átadta az ingatlant az árverési vevő megbízottjainak. A pórul járt Havas Gábor szerint, aki a hetvenes években maga is dolgozott végrehajtóként, aztán ügyvédként, jogtanácsosként, felszámolóként és jogvédőként is, a végrehajtók a jutalékok révén erősen érdekeltek a végrehajtás befejezésében. Az ő esetében csak a jutalék 2 millió 350 ezer forint lehetett – állítja.
Kerestük Kovács István végrehajtót, de a bírósági végrehajtó azt közölte, hogy nem nyilatkozhat. Egyúttal a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali vezetőjéhez irányított minket, ő azonban nem reagált a megkeresésünkre, amit még február végén küldtünk el.
Egy, a neve elhallgatását kérő aktív bírósági végrehajtó ugyanakkor súlyos szakmai hibának nevezte a történteket, ami után vissza kellene állítani az eredeti állapotot, magyarán vissza kellene adni az ingatlant az eredeti birtokosának.
„Az én praxisomban is volt már példa arra, hogy már a helyszínen tartózkodtam, és a bíróság telefonált, hogy felfüggesztették a végrehajtási eljárást. Ilyenkor meg is küldik azonnal a határozatot. Sokszor mi telefonálunk be a bíróságra, amikor indulunk kilakoltatni, hogy lát-e olyan okot a bíróság, ami megakadályozná a végrehajtási eljárás lebonyolítását. Ennek az az oka, hogy a kötelezettek minden jogorvoslatot kihasználnak, így az utolsó pillanatban is kérik a felfüggesztést” – magyarázta a 24.hu-nak a végrehajtó, aki megjegyezte, a magyar jogban egyetlen visszaható hatályú szabály van, ez pedig a végrehajtási eljárás felfüggesztése. „Ez azt jelenti, hogy a bírósági felfüggesztő végzés meghozatalának az időpontjában áll be a hatály, és nem az az irányadó, hogy a végrehajtó mikor tölti le, vagyis nem a kézhezvételtől áll be a hatálya. A végrehajtónak meg kell néznie, mikor hozta meg a bíróság a döntését. Ezt követően minden végrehajtási cselekmény hatálytalan. Magyarán: vissza kell állítani az eredeti állapotot” – magyarázta.
Hozzátette: vele is előfordult, hogy vissza kellett állítania az eredeti állapotot. „Szombaton függesztette fel a bíróság az eljárást. Hétfőn reggel hoztam el az autókat, amiket kedden már vissza is adtam” – idézi fel a saját példáját.
Amennyiben a végrehajtó nem állítja vissza az eredeti állapotot, az alapos ok kifogás és panasz benyújtására. Ezt a végrehajtó általában nem kockáztatja meg, mert az súlyos szakmai hibának minősül
– vonta le a következtetést.
Ezek után azt gondolhatnánk, hogy Havas Gábor nyilván visszakapja a lakását. Háromszor vissza is szerezte – ahogy ő fogalmazott: jogos önhatalommal –, de mindannyiszor visszafoglalták tőle, amint kitette a lábát valamilyen ügyintézés miatt. Többször is kért rendőri segítséget – hiába.
„A kihívott rendőrjárőrök azt mondták, hogy mivel az árverési vevő megbízottja van birtokon belül, maradjon ő a lakásban, még akkor is, amikor láthatók voltak a zár felfúrása miatt keletkezett forgácsnyomok a bejárati ajtó előtt” – mondta Havas Gábor. Kérte a bírósági végrehajtót, hogy javítsa ki a hibáját, és állítsa vissza az eredeti állapotot, de ő azt írta neki: már nem tudja orvosolni a helyzetet, és kiszáll az ügyből. Havas végrehajtási kifogással élt a Szentendrei Járásbíróságon (a bírósági végrehajtó miatt ez a területileg illetékes bíróság), de a kijelölt bírósági titkár el sem bírálta azt, noha már másfél hónappal ezelőtt lejárt a törvényben meghatározott 45 napos határidő. Rendőrségi feljelentést is tett magánlaksértés és egyéb bűncselekmények miatt. A rendőrség először nem foglalkozott érdemben az üggyel, ami miatt Havas panaszt tett az ügyészségen. Az ügyészség helyt adott a panasznak, és megállapította, hogy a rendőrség mulasztást követett el, egyúttal a feljelentés elbírálására utasította a hatóságot. Végül a rendőrség március elején hozott határozatában elutasította a feljelentést, „mert a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény.”
„Fiatal koromban olvastam Kafkát, és elborzongtam az általa lefestett világon. Most pedig benne élek, olyan dühös vagyok, hogy mindjárt felrobbanok!” – mondta Havas Gábor, amikor a lakása előtt találkoztunk. Hetvenéves elmúlt, nyugdíjas, bottal jár már, de fáradhatatlanul vívja a harcát a lakása visszaszerzéséért. A Fő utcai ingatlan gangra néző ablakait berácsozták, a bejárati ajtaja elé is masszív rácsot rakatott az árverési vevő, hogy megakadályozza Havas Gábor visszatérését. Az árverési vevő a Localimmo Kft.,
Amikor a végrehajtó elvette a lakását, Havas Gábor az első éjszakáját egy közeli benzinkúton töltötte. Két nappal később foglalta vissza a lakását az egyik szomszédja segítségével. Ott lakott egészen január 12-éig, amikor elment a rendőrségre ügyet intézni. Kifigyelték, hogy elhagyta a helyszínt, és az árverési vevő megbízottjai feltörték , majd elfoglalták a lakást, kicserélték a zárat. Esélye sem volt visszaszerezni, mert több ember ott maradt megvédeni az ingatlant. Hiába hívta ki a rendőröket, ők csak annyit tudtak segíteni, hogy az egyik ismerősét beengedték a cukorbeteg férfi gyógyszereiért, de semmi mást nem vihetett ki a lakásból. „Harminchat óra elteltével férhettem csak hozzá az inzulinomhoz és a gyógyszereimhez” – panaszkodott.
A következő napokban a Localimmo Kft. megbízottjai kipakolták az ingóságait, a munkaeszközként használt számítógépét, a személyes tárgyait, valamint az ügyvédi és jogvédő munkásságának irattartóba rendezett, 24 folyómétert kitevő anyagait – zsákokba zúdítva mindent levittek egy lezárt pincébe, amihez azóta sem férhet hozzá, hiába ígérték meg neki. Ráadásul így megfosztották azoktól az anyagoktól is, amelyek a kft. ellen folyó peréhez szükségesek.
Havas Gábor február 23-án újabb kísérletet tett a lakása visszaszerzésére, egy lakatos segítségével sikerült is bejutnia. De amint kitette onnan a lábát, harmadszorra is elfoglalták a lakását.
Hogy miért ennyire fontos ez az ingatlan az árverési vevőnek, azt nem árulta el a Localimmo Kft. svájci lakcímmel rendelkező ügyvezető-tulajdonosa, Bíró Gyula, amikor felhívtuk telefonon.
Van egy megbízottam, ő jár el helyettem
– szabadkozott, és nem akart nyilatkozni.
A céget 2009-ben alapították, a beszámolója szerint ingatlanértékesítésből, ingatlan-bérbeadásból és turisztikai célú szálláshely biztosításából származik a bevétele. 2022-ben 11,3 millió forint adózott nyeresége volt 378 milliós forgalom mellett. Az ingatlant, mint írtuk, 65 millióért szerezték meg az árverésen, holott Havas Gábor szerint legalább 90 millió forintot érhet. „Ebben a házban a második emeleten egy felújítandó lakást 1,1 millió forintos négyzetméteráron adtak el, az enyém sokkal jobb állapotban volt” – állította. Az ingatlanhirdetések szerint a Fő utcai ingatlanok esetében a négyzetméterenkénti ár jóval meghaladja az 1 millió forintot.
Havas Gábort – az utcán eltöltött néhány éjszaka után – a volt felesége fogadta be a másfél szobás lakásába. „Nem egy ideális állapot, de hálás vagyok neki, mert különben hajléktalan lennék” – jelentette ki. Mint oly sokan korábban, ő is devizahitel miatt került bajba, fejlesztési hitelt vett fel egy találmánya megvalósítására, ami végül befuccsolt.
Pert indítottam a kölcsönt folyósító bank ellen, amit több mint hat év elteltével első fokon megnyertem, de addigra már a pénzintézet felmondta a szerződést, és végrehajtást kezdeményezett ellenem. Közben több kisebb tartozás, parkolási bírság is felgyülemlett, amiknek a rendezésére a nagy tartozás árnyékában már nem láttam esélyt
– mondta az egykori ügyvéd. Hozzátette: a nyugdíjából él, aminek a felét most is elviszi a végrehajtó.
