Az ukrán hírszerzés tudni véli, mitől halt meg Navalnij

Nincs tudomása a Kreml szóvivőjének arról, hogy megállapodás született volna a később börtönben meghalt Alekszej Navanij elítélt orosz ellenzéki politikus kicseréléséről.

Erről Dmitrij Peszkov hétfőn a Financial Times (FT) című brit napilapnak beszélt. Nyilatkozatát széles körben ismertette az orosz média.

Peszkov arra reagált, hogy Navalnij volt munkatársai és több nyugati sajtóforrás közölte: tárgyalások folytak arról, hogy az orosz ellenzékit kicserélik Vagyim Kraszikovra, akit Berlinben egy egykori csecsen lázadó meggyilkolásáért ítéltek el.

Az FT meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben tárgyalások folytak Kraszikov kicseréléséről Navalnijra és két amerikai állampolgárra, a kémkedés vádjával letartóztatott Evan Gershkovichra és a kémkedés címén elítélt Paul Whelanra. Az orosz ellenzéki halála után azonban az FT forrása szerint a nyugati diplomaták érdeklődése alábbhagyott az efféle tárgyalások iránt.

Vagyim Kraszikov orosz állampolgárt 2021-ben Németországban életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Zelimhan Hangosvili grúz állampolgár meggyilkolása miatt. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019 decemberében olyan szeparatistaként jellemezte Hangosvilit, aki részt vett harci cselekményekben, és aki az egyik megszervezője volt a moszkvai metró elleni terrortámadásnak.

Putyin nemrégiben, a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában azt mondta, hogy Evan Gershkovich cseréje lehetséges, ha ebbe az Egyesült Államok beleegyezik. Közölte, hogy a kérdésről a hírszerző szolgálatok tárgyalnak. Ekkor megemlítette, hogy Németországban „börtönben ül egy ember, aki hazafiasságból likvidált egy banditát az egyik európai fővárosban”.

Navalnij külföldön élő munkatársai hétfőn úgy nyilatkoztak, hogy végső szakaszba értek a tárgyalások az elítélt ellenzéki Nyugatra történő kiadásáról. Az amerikai tisztviselőkre hivatkozó The New York Times azt írta: Németország azt kérte, hogy Navalnij szerepeljen minden olyan alkuban, amely Kraszikov szabadon engedéséről szól. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig nyugati kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Berlin és Moszkva közötti tárgyalások Navalnij Kraszikovra való kicseréléséről előrehaladott állapotban voltak.

Kira Jarmisnak, Navalnij sajtótitkárának az X közösségi oldalon hétfőn megjelent üzenete szerint az elhunyt ellenzéki nyilvános búcsúztatását követői a tervek szerint a munkahét végéig szeretnék elvégezni. A Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki hírportál szerint ez március 1-je előtti időpontot jelent.

Jarmis azt írta: várja olyan ember jelentkezését, aki helyiséget tud biztosítani a szertartáshoz. Szergej Mardan Kreml-párti kommentátor a Szolovjov LIVE médiacsatornán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Navalnij-hívek február 29-ére akarják időzíteni a temetést, vagyis arra a napra, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondja szokásos éves értékelő beszédét a parlament két háza előtt. Mardan ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Navalnij anyja szombaton kapta meg fia holttestét, és ortodox szokás szerint harmadnapra, vagyis hétfőn kellett volna eltemettetnie.

Az orosz büntetés-végrehajtás (FSZIN) február 16-án jelentette be, hogy az elítélt meghalt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet 3. számú „Sarki Farkas” börtönében. Az FSZIN szerint a politikus egy séta után rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

A holttest kiadását vizsgálatra hivatkozva kilenc napig visszatartották a hatóságok. Peszkov hétfőn azt mondta, a Kreml nem gyakorolt nyomást Navalnij anyjára a temetéssel kapcsolatban – Navalnij munkatársai szerint a hatóságok titkos temetést követeltek -, és Putyin sem hozott döntést a holttest kiadásáról, mert „az államfő ezeket a kérdéseket semmilyen módon sem szabályozza”.

(MTI)

Elképzelhetetlennek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, helyi idő szerint hétfő este adásba kerülő interjújában, hogy Donald Trump volt amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán állna.

„Nem értem, hogy állhatna az oldalára, ez elképzelhetetlen lenne” – fogalmazott Zelenszkij az interjúban, amelyből előzetes részleteket tett közzé a csatorna.

Nem hiszem, hogy Donald Trump ismeri Putyint. Tudom, hogy találkoztak (…), de sosem harcolt vele

– tette hozzá.

Azt hiszem, nem érti, Putyin sosem hagyja abba

– fogalmazott. Az interjú során Zelenszkij figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Washington felhagy Ukrajna támogatásával, „emberek millióit fogják megölni”.

(MTI)

Történelmi napnak nevezte a mai napot Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, miután az Országgyűlés hétfőn ratifikálta országa NATO-csatlakozását.

Az X-en közzétett üzenetében a svéd kormányfő leszögezte: Svédország kész vállalni a rá háruló felelősséget az euroatlanti biztonság terén.

(MTI)

Szlovákia kizárja annak lehetőségét, hogy szlovák katonákat küldjön Ukrajnába – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban a kabinet és a kormány biztonsági tanácsának ülése után hétfőn, ismertetve Pozsony álláspontját a Párizsban kedden megrendezésre kerülő, Ukrajna megsegítésének témájában összehívott támogatói konferencia előtt.

Abban egyeztünk meg (a kormány és a biztonsági tanács ülésén), hogy soha nem adunk be szlovák katonák Ukrajnába küldését célzó javaslatot

– jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák hírügynökség idézte. Hozzáfűzte: Szlovákia nem fog kétoldalú alapon olyan ajánlatot tenni Ukrajnának, amely azt célozná, hogy egy ilyen együttműködés keretében szlovák katonákat küldjön Ukrajna területére. Megjegyezte: kormánya ugyanakkor tiszteletben tartja más NATO vagy EU tagországok esetleges ilyen irányú lépéseit.

Robert Fico a Párizsba keddre összehívott találkozót „haditanácsnak” nevezte, s rámutatott: annak téziseiből kitűnik, hogy több NATO és EU tagország annak lehetőségét fontolgatja, hogy kétoldalú megállapodások keretében katonákat küldjön Ukrajnába. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az ilyen jellegű kétoldalú megállapodások óriási biztonsági kockázatot jelentenek, s a külföldi katonák ukrajnai jelenléte Szlovákia számára is biztonsági kockázatot jelent.

A szlovák miniszterelnök megismételte azon korábban tett kijelentését is, miszerint az Ukrajnában zajló konfliktusnak nincs katonai megoldása. Elmondta: országa továbbra is a polgári, illetve az „emberéletben kárt nem okozó” segítségnyújtásra fog összpontosítani. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: Szlovákia továbbra is segít Ukrajnának az aknamentesítésben, de nem fog fegyvereket vagy lőszert szállítani a szomszédos országba.

Robert Fico a párizsi találkozóval összefüggésben azon véleményének is hangot adott, miszerint annak tézisei azt bizonyítják, hogy Ukrajnában „távolról sem úgy zajlanak a dolgok, ahogy azt várták.” Leszögezte, hogy a Nyugat Ukrajnával kapcsolatos stratégiája csődöt mondott. Hozzátette: bár „a hideg futkos a hátán” a találkozó téziseivel kapcsolatban, mégis elmegy a találkozóra, hogy ott konstruktív légkörben tárgyaljon.

(MTI)

A befagyasztott orosz vagyont Ukrajana javára kell felhasználni, ez ügyben egyetértés van Lengyelország és Kanada között – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, a kanadai hivatali partnerével, Justin Trudeauval közös sajtóértekezleten.

A legfontosabb geopolitikai témákat, ezen belül Ukrajna orosz megtámadását illetően azonos a lengyel és a kanadai álláspont – közölte Tusk a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián.

A háborúban Ukrajna támogatásra szorul, az összes nyugati országnak határozottabban kell cselekednie – szorgalmazta Tusk, hozzátéve: több lehetőség is van arra, hogy a Nyugat „nagyon intenzív” nyomást gyakoroljon Oroszországra.

Bejelentette: ő és a kanadai miniszterelnök együtt fognak működni „az európai, amerikai és japán barátaikkal” annak érdekében, hogy a külföldi bankokban őrzött, 300 milliárd dollár értékű befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére, valamint az orosz agresszió ellen használják fel.

A védelmi kiadásokat érintő újságírói kérdésre válaszolva Tusk hangsúlyozta: „nem a legközelebbi években, hanem a legközelebbi hónapokban” kell elérni a védelmi képességek, ezen belül a lőszer- és fegyvergyártás olyan szintjét, amely felülmúlja Oroszország lehetőségeit.

Máskülönben a Nyugat az orosz agresszió újabb áldozatává válik, és képtelen lesz segíteni Ukrajnán és önmagán is

– tette hozzá.

Utalva arra, hogy Lengyelország a GDP négy százalékát szánja a védelmi kiadásokra, Tusk kijelentette: nem lát semmi okot arra, hogy „az olyan gazdag országok, mint amilyenek a Nyugat államai, a NATO-tagállamok, ne legyenek képesek az orosz képességeket meghaladó védelem felépítésére”.

Van egy másik Donald, aki a tagállamok kioktatására szakosodik a kétszázalékos kötelezettség teljesítését illetően

– utalt Tusk az amerikai republikánusok legesélyesebb elnökjelöltje, Donald Trump által nemrég tett, a NATO kollektív védelmének elvét és a tagországok védelmi kiadásait érintő kijelentésére. Ebben a témában „nem helyettesítem (Trumpot), nincsenek olyan meggyőzési képességeim” – jegyezte meg Tusk.

„A NATO-n és az Európai Unión belül nem lehet helye semmiféle – az orosz-ukrán háborút érintő – kétségnek” – fogalmazott a lengyel kormányfő, és jelezte: ezt az álláspontot képviselni fogja a visegrádi csoport keddi prágai találkozóján is.

Justin Trudeau a védelmi kiadások kapcsán felidézte: miután elfoglalta posztját, azok növelésére kötelezte el magát. Sorolta az országa NATO-aktivitását bizonyító lépéseket, de beismerte: tudja, hogy „még sok a teendő”.
Kanada védelmi kiadásai tavaly a GDP 1,38 százalékát érték el.

Ukrajnát illetően Trudeau felidézte: a háború kitörésének második évfordulóján, szombaton több európai vezető politikussal együtt Kijevbe látogatott. „Rendíthetetlenül támogatjuk az összes, mindnyájunk szabadságáért harcoló ukránt” – hangsúlyozta a kanadai kormányfő.

(MTI)

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a halálakor közel állt a kiszabaduláshoz egy tervezett fogolycsere miatt – mondta hétfőn egy közeli szövetségese, megismételve családja és támogatói állításait, miszerint Vlagyimir Putyin elnök ölte meg.

A Reuter szerint Maria Pevcsik a YouTube-on nyilatkozva elmondta, hogy már az utolsó szakaszban voltak azok a tárgyalások, amelyek szerint Navalnijt és két meg nem nevezett, Oroszországban fogva tartott amerikai állampolgárt kicseréltek volna Vagyim Kraszikovra, az orosz FSZB németországi börtönben raboskodó emberére.

Kraszikovot életfogytiglani börtönre ítélték Németországban, miután 2019-ben elítélték egy száműzött csecsen-grúz disszidens meggyilkolásáért a berlini Tiergarten parkban. Putyin ebben a hónapban egy Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában jelezte, hogy vissza akarja szerezni Kraszikovot.

Pevcsik szerint a Putyinnal folytatott tárgyalásokon közvetítőként részt vett Roman Abramovics üzletember is, és hogy az egyeztetések február 15-én értek az utolsó szakaszba. A nő azt állítja, Navalnijt egy nappal később ölték meg, mert Putyin nem tudta elviselni, hogy szabadlábra kerüljön. Pevcsik állításait nem tudta alátámasztani – jegyzi meg a Reuters.

Lengyelországnak meg kell büntetnie azokat, akik az elmúlt hétvégén több tonna ukrán gabonát öntöttek ki a két ország határának közelében – jelentette ki Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes hétfőn.

Mindazokat, akik tönkretették az ukrán gabonát, meg kell találni (…) és meg kell büntetni. Két baráti, civilizált európai állam érdeke ez

írta Kubrakov az X közösségi felületen.

A hétvégén 160 tonnányi ukrán gabonát öntöttek le szállítóvagonokról és pusztítottak el egy lengyel vasúti megálló területén egy nagyszabású tüntetés során. A lengyel gazdák az ukrán gabona beáramlása és az Európai Unió környezetvédelmi szabályozásai miatt tisztességtelennek tartott verseny okán tartanak tiltakozó akciókat, és elzárták a lengyel-ukrán határátkelőket és autópályákat is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap úgy fogalmazott az ügyben, hogy Ukrajna számára fontos a Lengyelországgal fönntarott szoros kapcsolat, ugyanakkor készen áll megvédeni a vállalkozásait, amelyek a lengyel tüntetők által létrehozott határzárak miatt kárt szenvedtek.

Az ukrán határőrség szóvivője hétfőn jelezte, hogy a határblokád hétfőn is folytatódott.

(MTI)

Svédország után Dánia is lezárta vizsgálatot az Északi Áramlat balti-tengeri gázvezetékeken 2022 szeptemberében történt rejtélyes robbanások ügyében.

A nyomozás eredménye alapján arra lehet következtetni, hogy szándékos szabotázs történt, de nincs meg a szükséges alap a bűnügyi vizsgálat folytatásához

közölte hétfőn a dán rendőrség.

Dánia mellett Svédországban és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. A svéd hatóságok február 7-én jelentették be, hogy „illetékesség hiányában” lezárták az ottani vizsgálatot. Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta: átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben.

A svédországi vizsgálat lezárása után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy „mostantól a németországi nyomozás eredménye lesz érdekes”.

Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-1és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében.

Azt már korábban megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg. Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az angolszász országokat tette felelőssé a történtekért.

A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.

(MTI)

Kapcsolódó

Áttörést hozhat az Északi Áramlat elleni támadás felderítésének ügyében az új lengyel kormány

A nyomozók szerint az előző lengyel kormány hátráltatta a nyomozást, most Donald Tusk kabinetében bíznak.

Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök hétfőn Ukrajnába érkezett előre be nem jelentett látogatásra, hogy biztosítsa az országot Bulgária támogatásáról – közölte a bolgár kormány hétfőn.

A szófiai közlemény szerint Denkov magas rangú tisztviselőkből álló delegáció, többek között Atanasz Szlavov igazságügy-miniszter és Rumen Radev energiaügyi miniszter kíséretében érkezett az Oroszország indította háború sújtotta országba.

Indulásakor nyilatkozva Denkov hangsúlyozta, hogy országa a NATO és az Európai Unió tagjaként támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a nemzetközi közösség által elismert határain belül.

Bulgária már korábban csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciós politikához.

(MTI)

Oroszország 14 légitámadást indított Ukrajna ellen vasárnap éjszaka és hétfő reggel – írja az ukrán légierő alapján a Guardian.

A légvédelmi rendszerek kilenc drónt, valamint három irányított rakétát semmisítettek meg Harkiv és Dnyipropetrovszk régiók felett. Oroszország két Sz-300-as rakétát, valamint egy Kh-31P levegő-föld rakétát is kilőtt.

Az Elysée-palotában hétfőre sietve összehívott csúcstalálkozón 20 európai vezető, köztük Olaf Scholz német kancellár, Pedro Sánchez spanyol államfő és David Cameron brit külügyminiszter vesz részt, hogy megerősítse Ukrajna támogatását az orosz csapatok előrenyomulásával szemben. A vezetők célja, hogy segítsenek Ukrajnának megállítani az elmúlt időszak orosz előrenyomulását – írta a Politico alapján a portfolio.hu, figyelmeztetve arra, hogy az uniós választók körében egyre nagyobb a szkepticizmus és az óvatosság a háborúban résztvevő ország támogatása kapcsán. A közelmúltban készült felmérések szerint 10 európai közül csak egy hisz abban, hogy Ukrajna győzni tud.

Mivel Oroszország újból fokozta harctéri jelenlétét, az európai vezetők azzal a döntő kérdéssel szembesültek, hogy vajon készek-e betölteni a bizonytalan amerikai támogatás által hagyott űrt – írta a lap, amely szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök távolléte aláhúzta az EU-n belüli lehetséges megosztottságot.

Oroszország május végén vagy nyár elején új offenzívát készül indítani Ukrajna ellen – mondta vasárnap Volodimir Zelenszkij, de az ukrán elnök hozzátette: Kijevnek világos haditerve van.

Egy nappal az ukrajnai orosz invázió második évfordulója után Zelenszkij azt mondta, hogy Kijev és nyugati szövetségesei számára létfontosságú, hogy egységesek maradjanak, és megismételte, hogy Ukrajna győzelme a folyamatos nyugati támogatástól függ.

„Fel fogunk készülni a támadásukra. Az október 8-án kezdődött támadásuk szerintem nem hozott eredményt. Mi a magunk részéről elkészítjük a tervünket és követni fogjuk” – mondta Zelenszkij Kijevben újságíróknak.

(Reuters)

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista és politikus természetes halállal halt meg, az ukrán hírszerzés információi szerint trombózis miatt vesztette életét – közölte Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Lehet, hogy csalódást okozok, de úgy tudjuk, hogy valóban vérrög okozta a halálát. Ez többé-kevésbé megerősített információ, és nem az internetről származik

jelentette ki Budanov vasárnap a Hromadszke ukrán televízió szerint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdetének második évfordulója alkalmából rendezett kijevi fórumon, újságíróknak nyilatkozva.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője arra intett: ne higgye senki, hogy az oroszországi „rezsim természetes módon, magától megrendül”. „Ez a mi segítségünk nélkül irreális” – szögezte le.

A stabil oroszországi rezsim veszélyt jelent Ukrajnára és a világra, ezért Ukrajna továbbra is hajt végre katonai műveleteket az Oroszországi Föderáció területén. Amíg háború van, addig lesznek problémák Oroszországon belül,

fogalmazott.

A hírszerzési vezető az egyik ukrán tévécsatornának cáfolta, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak. Megerősítette viszont azt, hogy valóban vetett be Oroszország Ukrajnában több, Észak-Koreából származó rakétát, azonban szavai szerint ilyen rakétákat tömegével nem használnak.

Budanov a Telegramon újabb támadásokat jelentett be orosz katonai célpontok ellen az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten. „Új meglepetések várnak az ellenségre, és nem ajánlanám a civil lakosságnak az úgynevezett krími híd használatát” – írta bejegyzésében.

(MTI)