Könnyű elképzelni, mit érez az a munkavállaló, akinek önhibáján kívül lecsökkentik a fizetését a cég nehéz helyzetére hivatkozva vagy egy egy gyerek, akinek ugyanarra a teljesítményre már nem ötöst, hanem hármast ad a tanár. Frusztráltság, kiábrándultság, motiválatlanság és leromló teljesítmény lesz a következmény. Ilyesmit élhetnek át azok az állatok is, amelyek valamilyen értékes, jóízű falatért küzdenek, majd váratlanul alacsony kalóriatartalmú, ízetlen vacakot kapnak.
Mint írták, az ekkor mutatott negatív viselkedési reakciónak tudományos neve is van, amit magyarul talán „egymásra épülő negatív kontraszt”-nak fordíthatnánk (successive negative contrast). A jelenség kutatása rávilágít az elvárások fontosságára és a jutalomváltozások érzelmi hatására. Nem csak az állatkiképzőknek, versenyre felkészítő edzőknek, hanem mindenkinek, aki jutalmat is használ mások motiválására, fontos annak megértése, hogy az elvárások hogyan befolyásolják az érzelmeket és ezen keresztül a teljesítményt. De amíg az embereknek meg lehet magyarázni, hogy miért kapnak ugyanazért a teljesítményért értéktelenebb jutalmat, állatoknál erre nincs mód, ezért különösen oda kell figyelni az elvárások fokozatos változtatására.
Két viselkedéstesztben vizsgáltuk meg azt, hogy a jutalom értékének hirtelen lecsökkentése hogyan változtatja meg a teljesítményt. Nagy értékű jutalomnak főtt marhamájat használtunk, kis értékűnek pedig száraz kutyatápot
– magyarázza Mariana Bentosela, a Buenos Aires Egyetem kutatója. Az első viselkedéstesztben a kutya akkor kapott jutalmat, ha a kísérletvezető mutatását követve odament egy edényhez és nem egy másik, hasonló edényhez. A második tesztben egy kereskedelmi forgalomban kapható “gondolkodtató” kutyajátékból kellett kiszedni a jutalmakat kis fedők eltávolításával. A két teszt között tehát az volt a fő különbség, hogy az egyik társas helyzetben zajlott, és a jutalomhoz a kísérletvezető segítségével lehetett hozzájutni, a másik tesztben viszont a kutyák önállóan dolgoztak.
A résztvevő kutyákat a kutatók két csoportra osztották. A kontrollcsoportban végig ugyanazt a száraz kutyatápot kapták a kutyák. A kísérleti csoportban viszont először májat, majd utána száraztápot. A teszt végén pedig újra májat, hogy kiderüljön, ha esetleg már jóllaktak és emiatt nem dolgoznak tovább.
A Journal of Veterinary Behavior című szaklapban megjelent eredmények szerint a mutatásos tesztben a kísérleti csoport kutyái lassabban, vonakodva mentek oda az edényekhez, amikor a száraztápot kezdtek kapni máj helyett. A kontroll csoportban nem volt változás.
„Úgy tűnik, hogy a jutalom minőségének romlására bizonyos helyzetekben negatívan reagálnak a kutyák, de más helyzetekben nem. Lehet, hogy ennek módszertani okai vannak, például a főtt máj és a szárazeledel között nem olyan nagy a különbség a kutyák számára, mint képzeltük. De az is lehet, hogy a családban élő kutyák hozzászoknak a jutalom értékének folytonos változásához, hiszen gyakran kapnak étkezések között is apró falatokat” – mondta Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport vezetője. A tanulmány megerősítette, hogy más állatokhoz képest a kutyák különlegesek abban, hogy a motiváláshoz használt jutalomfalatok minősége rendszerint nincs jelentős hatással a teljesítményükre.
