„Többen vagyunk, mint bárki gondolná!” Ez a címe az MSZP idei hivatalos kampánydalának. A szocialista párt „Igen, igen” című kampánydala 2006-ban beleivódott a köztudatba, így nem csoda, hogy a mostani választások alkalmával is előrukkoltak egy új szerzeménnyel. Jól jellemzi a választási esélyeket, hogy míg a 4 évvel ezelőtti küzdelemben több párt is dalolt a kampányban, most csak a szocialistáknak van nótájuk.
Elmarad a közös éneklés
Bár hetekkel korábban arról szóltak a hírek, hogy kész a Fidesz kampánydala, amit a Siemens-vezér Szentkuti László írt, a március 15-i kampánynyitón mégsem csendült fel a dal. Az akkor fellépő Varga Miklós az fn.hu-tól hallott először arról, hogy létezik egyáltalán ilyen mű. Lapunk kereste a Fidesz korábbi kampánydalának előadóját, Demjén Ferencet, sikertelenül.
Az MDF sem tervez kampánydalt – közölte megkeresésünkre Taigiszer Dóra, az MDF sajtósa. Dúró Dóra, a Jobbik szóvívője hasonlóképpen nyilatkozott. A kampánydal lehetősége ugyan megfogalmazódott bennük, de végül elvetették az ötletet, így a Jobbik sem készül idén közös éneklésre csábítani a szimpatizánsait.
2006-ban az MSZP-é volt a legjobb
Több oka is lehet az idei „kampánydalcsendnek”. Gimes Gergely, a Political Capital szakértője szerint a 2006-os MSZP-s kampánydal volt leginkább sikeresnek nevezhető. Bár a négy évvel ezelőtti választásokon a Fidesz és az MDF is előállt egy- egy darabbal, de ezek korántsem váltak olyan közismertté, mint a szocialistáké.
Hasonló véleményen van Böszörményi Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet vezető elemzője, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a 4 évvel ezelőtti MSZP-s és fideszes kampánydalnak ugyan megegyezett a refrénje, de akkor a szocialistáké bizonyult sikeresebbnek, elsősorban egyszerűsége, közérthetőbb üzenete miatt.
Az elemző elmondta, hogy a Fidesz idén valószínű ezért sem szánt jelentősebb szerepet ennek, hogy ezzel is csökkentse egy esetlegesen megosztó produkció kockázatát.
Az MDF valószínű azért nem áll elő saját zenei szerzeménnyel, mert az idei választásokon igen nagy nyomás nehezedik rájuk, ezért ilyen részletekre már nem valószínű, hogy marad energiájuk. A Jobbiknál többek közt azért vethették el ezt a lehetőséget, hogy fenntartsák a párt komoly imidzsét, és nem akarták elvinni választási kampányukat egy poposabb irányba.
Egy dal, több szavazó?
Böszörményi Nagy Gergely hozzáfűzte, hogy a nagyobb választási kampányok velejárója, hogy a politikusok zenei formában is megpróbálják eljuttatni üzeneteiket a választókhoz.
A zene feldobhatja a rendezvényeket, vonzó közösségként láttatják a pártot azok számára is, akik nem szánnak időt a beszédek, programok tanulmányozására. Ugyanakkor a kampánydalok szerepe a választási eredményben nem mérhető, hozzájárulhatnak azonban a párt arculatához, fiatalosabbá és dinamikusabbá tehetik azt, így közvetve részét képezhetik a sikernek.
Ezt alátámasztotta Gimes Gergely is, aki szerint szintén nem valószínű, hogy pusztán egy kampánydallal több szavazót csábíthat magához egy párt, a kampánynak viszont fontos katalizátora lehet, mivel erősíti a közösségi szellemet a párt szimpatizánsai között.
A 2006-os MSZP-s dal többek közt azért volt annyira eltalált, mert jól kiegészítette az akkori kampány mondanivalóját, és sokkal pozitívabb hangulata volt, mivel egyértelműen a győzelemre készültek, szemben a mostanival, amivel inkább vereséget szándékozzák minimalizálni. Így az MSZP idei dalával aligha ismétli meg négy évvel ezelőtti sikerét: ehhez az üzenet egyszerűsége, a könnyen megjegyezhető refrén egyaránt hiányzik.
A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója.
