Élő Nagyvilág

Izrael: „ha voltak népirtási cselekmények, akkor azokat ellenünk követték el”

REMKO DE WAAL / ANP MAG / ANP via AFP
REMKO DE WAAL / ANP MAG / ANP via AFP

Az előző nap eseményeiről itt tudósítottunk.

Biden szerint sikeres volt a jemeni csapás

Igen, kifejezetten. Nem hiszem, hogy lenne civil áldozat. Ezért is gondolom sikeresnek.

– mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke újságírói kérdésre válaszolva a jemeni húszik elleni amerikai és brit légicsapásokról. Biden egy kampányesemény előtt beszélt röviden a támadásról, és azt ígérte az újságíróknak, később hosszabban is véleményezi majd.

30 célpont, 150 rakéta

Az amerikai hadsereg szerint a brit és amerikai erők harminc húszi célpontot támadtak Jemenben, több mint 150 rakétával. Ez több, mint amiről korábban beszéltek, írja a Reuters. A csapásokban öt ember meghalt, hat megsérült. Az amerikai haderő arra számított, hogy a húszik vissza fognak támadni, és ez meg is történt: kilőttek egy rakétát egy hajóra, de nem talált el semmit.

Végre gyógyszerekhez juthatnak a Hamász túszai

Izrael egy Katarral megkötött megállapodás alapján gyógyszereket küldhet a Gázai övezetbe a csaknem száz napja a Hamász iszlamista terrorszervezet fogságában lévő izraelieknek, jelentette be péntek este az izraeli miniszterelnöki hivatal.

Az izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad vezetője által Katarral megkötött megállapodás szerint a következő napokban a vöröskereszt fogja eljuttatni a szükségesnek ítélt gyógyszereket a Hamász túszainak. A lehetőségért cserébe Izrael humanitárius segélyt, részben szintén orvosságokat küld a nélkülöző palesztin civileknek is az övezetbe. A Gázai övezeti iszlamista szervezetek fogságában még százharminc elhurcolt van Izrael számítása szerint, de közülük mintegy húsznak már csak a holtteste. A túszok közül többen még az október 7-i terrortámadásban vagy később megsebesültek. Többen szenvednek valamilyen krónikus betegségben: asztmában, hipertóniában, szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségben, és többen nyolcvan évnél is idősebbek.

Izrael kezdettől fogva követeli, hogy a túszok kaphassanak gyógyszert, de a Hamász mostanáig megtagadta az együttműködést ebben a kérdésben, ám végül engedett Katar fokozott nyomásának. Az elhurcoltak családtagjainak központjában bejelentették, hogy a gázai humanitárius szállítások feltételéül követelik annak képi bizonyítékát, hogy az elraboltak valóban megkapták a gyógyszereket.

(MTI)

Jemen kormánya szerint a húszik propagandakampány miatt háborúba rángatják az országot

Jemen nemzetközileg elismert kormánya pénteken közölte: a húszi lázadókat tartja felelősnek azért, hogy az országot „propagandacéllal” katonai konfliktusba rángatták bele.

A SABA jemeni hírügynökség által idézett közlemény szerint a brit és amerikai légicsapásokat a húszi célpontok ellen arra válaszul hajtották végre pénteken, hogy a síita lázadók az utóbbi hetekben folyamatosan támadták a Vörös-tengeren közlekedő hajókat.

Az ománi külügyminiszter jelezte: úgy véli, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által végrehajtott támadások csak tovább fogják élezni a már egyébként is rendkívül veszélyes helyzetet.

Jemenben 2014 augusztusa óta tart a polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, nemzetközileg is elismert jemeni elnökhöz hű erők között.

Farea Al-Muszlimi Jemen-szakértő, a Chatham House agytröszt munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaúdi irányítású erők légicsapásai a húszik ellen hosszú évekig súlyos szenvedést okoztak a jemeni lakosságnak, miközben azonban nem tudták hatékonyan elrettenteni a lázadókat újabb támadások végrehajtásától. „A szaúdiak kilenc évig próbálkoztak ezzel a módszerrel, és nyilvánvaló, hogy nem működött” – fogalmazott a szakértő.

A szaúdi külügyminisztérium „önmérsékletre” szólított fel annak érdekében, hogy elkerüljék a konfliktus eszkalációját. A királyság jelezte, hogy „feszülten figyeli” a helyzet alakulását.

A jemeni húszik a brit és amerikai légicsapások megindítása után ismét azzal fenyegetőztek, hogy folytatják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat, valamint azzal, hogy ezentúl bárhol „legitim célpontnak” tekintenek minden amerikai és brit érdekeltséget.

John Kirby, a washingtoni Fehér Ház szóvivője az MSNBC televíziónak adott interjúban azt mondta: még elemzik a húszi célpontokra – rakéták és drónok tárolására, illetve indítására használt létesítményekre – mért csapások hatását, és a következő órákban tudják felmérni, hogy ténylegesen mekkora károkat tudtak okozni.

Jemenben a lázadók által ellenőrzött területeken a húszik több ezer híve vonult az utcákra pénteken, hogy tiltakozzon a brit-amerikai légicsapások ellen. A felkelők szócsövének számító al-Maszira tévécsatornában bemutatott felvételeken a feldühödött tüntetők azt skandálták, hogy nem hátrálnak meg, „legyen világháború”.

(MTI)

Izrael külügyminisztere odaszólt Erdogannak: Emlékszünk az örményekre és a kurdokra

Izrael külügyminisztere, Israel Katz reagált Recep Tayyip Erdogan török elnök korábbi megjegzéseire. Erdogan bejelentette, hogy Törökország dokumentumokkal segíti Dél-Afrika Izrael elleni háborús bűnökkel foglalkozó perét.

Azt gondolom, hogy Izraelt elítélik a perben. Hiszünk a Nemzetközi Bíróság igazságában.

– mondta Erdogan.

Katz erre azt mondta, hogy Erdogan olyan országból származik, amelynek a múltjában ott az örmény népirtás, és most Izraelt támadja alaptalanul.

Lev Radin / Pacific Press / LightRocket / Getty Images Israel Katz

Emlékszünk az örményekre és a kurdokra. A történelem magáért beszél. Izrael védelmezi magát az ön barbár szövetségeseitől, nem támadja őket.

– tette hozzá.

Izrael: „nem minden fegyveres konfliktus népirtás”

A hágai Nemzetközi Bíróságon folyó, Izrael állítólagos népirtásával kapcsolatos meghallgatás második napján, pénteken a zsidó állam képviselői mondhatták el védőbeszédeiket, érveléseiket. Itt jelentette ki az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója, Tal Becker, hogy „ha voltak népirtási cselekmények, akkor azokat Izrael ellen követték el”. A jogász szerint a nagyüzemi mészárlás, a csonkítás, az erőszak és az elrablás bűntettei mind a Hamászt terhelik.

Remko de Waal / ANP / AFP Tal Becker a Nemzetközi Bíróságon.

„Olyan időket élünk, amikor a szavak értéke lecsökken. Sokak számára ellenállhatatlan a kísértés, hogy a legfelháborítóbb kifejezéshez nyúljanak, hogy rágalmazzanak és démonizáljanak” – fogalmazott Becker, aki úgy érvelt a meghallgatáson, hogy a népirtás kulcseleme egy nép teljes vagy részleges elpusztításának szándékát jelenti, ez pedig Izrael esetében az ő álláspontja szerint teljesen hiányzik.

Izrael nem arra törekszik, hogy elpusztítson egy népet, hanem hogy megvédje a népét, és ezt a törvénynek megfelelően teszi még akkor is, ha egy szívtelen ellenséggel áll szemben

– jelentette ki.

Dél-Afrikát megszólítva Becker ezután arról beszélt, hogy ha azt állítják, hogy Izraeltől meg kell tagadni a védelem képességét, „akkor az abszurd végeredmény az lesz, hogy a népirtás címszó álcája alatt a bíróság megpróbálja megakadályozni, hogy Izrael megvédje állampolgárait egy olyan szervezettel szemben, amely nyílt népirtást folytat ellenük”.

A dél-afrikai vádak nem szolgálnak bizonyítékul a népirtó szándékra vonatkozó állítások alátámasztására, ezért a keresetet el kell utasítani

– zárta beszédét Becker.

Malcolm Shaw brit ügyvéd azzal védte Izraelt a népirtás vádjával szemben, hogy a gázai elleni támadások a fegyveres erő önvédelmi célú jogszerű alkalmazását jelentik. Az izraeli cselekmények szerinte semmiben sem felelnek meg a népirtás bűnének. Az Izraeli Védelmi Erők a törvényeknek megfelelően cselekszenek, a Hamász terroristáit veszik célba, nem palesztin civileket. A civil áldozatok azonban elkerülhetetlenek a harcok során, mivel a terroristák a lakosság soraiban bujkálnak. A civil halálos áldozatok magas száma egy háború során nem jelent népirtást – hívta fel a figyelmet Shaw.

Az ügyvéd végezetül azzal vádolta Dél-Afrikát, hogy kijelentéseivel elkoptatja a népirtás vádját, amit Shaw bűncselekménynek nevezett, mivel az afrikai ország azt az izraeli offenzívára alkalmazza. Mint fogalmazott, igazi népirtás akkor történt, amikor a Hamász fegyveresei megtámadták Izraelt október 7-én, és mintegy 1200 embert megöltek.

Egy újabb ügyvéd, Christopher Staker ügyvéd azzal érvelt, hogy az izraeli katonai művelet leállítását szorgalmazó ideiglenes intézkedésekre vonatkozó kereset azt a célt szolgálja, hogy megvédje a Hamászt az izraeli válaszcsapástól. Véleménye szerint egy ilyen bírósági döntés arra ösztönözné a terrorszervezetett, hogy ismét támadást intézzen. Galit Raguan ügyvéd Izrael védelmében elmondott beszédében pedig azt hangsúlyozta, hogy nem nevezhető népirtónak az a politika, mely a háborús övezet elhagyására figyelmeztet civileket, és amely humanitárius segítséget nyújt az érintetteknek. Mindez mutatja szerinte, hogy nem hiteles a népirtásra vonatkozó állítás. Azzal kapcsolatos bizonyítékokat bemutatva, hogy a Hamász miként használja a polgári infrastruktúrát és a polgári lakosságot céljai elérésére, Raguan azt mondta, a Hamász szándékos katonai stratégiája okozza a polgári károkat Gázában.

A jordán külügyminiszter szerint Izrael a felelős a közel-keleti feszültség növekedéséért

Az izraeli „háborús bűnök” a felelősek a megnövekedett regionális feszültségért és a Vörös-tengeri térségben tapasztalható erőszakért, amely szélesebb körű háború kirobbanásával fenyeget a Közel-Keleten – jelentette ki pénteken Ajmán Szafadi, Jordánia külügyminisztere.

Izrael, amely október óta harcol a Hamász ellen a Gázai övezetben, tagadja, hogy háborús bűncselekményeket követett volna el.

A jordániai külügyminiszter az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által a jemeni húszi lázadók állásaira éjszaka mért légicsapások után közölte, hogy a nemzetközi közösség nem tett semmit a palesztinok elleni izraeli “agresszió” megállítása érdekében, ez pedig veszélyezteti a régió biztonságát.

A Gáza elleni izraeli agresszió, a palesztinok ellen folyamatosan elkövetett háborús bűnök és a nemzetközi jog büntetlen megsértése a felelős a térségben egyre növekvő feszültségekért

– jelentette ki Szafadi. A külügyminiszter szerint a régió stabilitása és biztonsága szorosan kapcsolódik egymáshoz.

A nemzetközi közösség humanitárius, erkölcsi, jogi és biztonsági válaszút előtt áll. Vagy vállalja a felelősséget, véget vet Izrael agressziójának és megvédi a civileket, vagy hagyja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek és szélsőséges minisztereinek, hogy egy olyan regionális háborúba rángassanak minket, amely a világbékét fenyegeti

– mondta a jordániai külügyminiszter.

Izrael közölte, hogy katonái betartják a nemzetközi jogot a Gázai övezetben, miközben a civilek által sűrűn lakott területeken tevékenykedő palesztin fegyveresek ellen harcolnak.

(MTI)

„Nem fogunk habozni, ha emberéleteket kell megvédeni” - közös közleményt adott ki a brit és az amerikai kormány

Az önvédelemhez fűződő jog alapján hajtott végre támadásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – áll az akcióról pénteken kiadott közös közleményben.

A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett kommünikét a brit és az amerikai kormány mellett Németország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Hollandia, Dánia és Bahrein is aláírta. A közös nyilatkozat előzményeként péntek hajnalban a brit és az amerikai fegyveres erők célzott csapásokat hajtottak végre a húszik állásai ellen. Az akcióban brit részről négy Typhoon harci repülőgép vett részt.

A Downing Street tájékoztatása szerint a közös brit-amerikai támadásokhoz Hollandia, Kanada, Ausztrália és Bahrein nem műveleti jellegű támogatást nyújtott. A pénteki közös közlemény hangsúlyozza, hogy az akció előzményeként, a sorozatos figyelmeztetések ellenére a húszik jogsértő, veszélyes és destabilizáló támadásokat hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen.

A nyilatkozat kiemeli, hogy az elmúlt hetekben számos ország követelte hivatalos felhívásokban a húsziktól a támadások leállítását, és ugyanerre szólította fel a jemeni húszi lázadókat az ENSZ Biztonsági Tanácsának január 10-én elfogadott 2722-es számú határozata is. A közlemény szerint a húszik november közepe óta kéttucatnál is több támadást intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren, és ez nemzetközi léptékű kihívásnak felel meg.

A precíziós ellencsapások célja az volt, hogy gyengítsék a húszik képességét a világkereskedelem és a nemzetközi hajózószemélyzetek élete elleni támadások elkövetésére a világ egyik legkritikusabb fontosságú hajózási útvonalán – áll a pénteki közös nyilatkozatban. A kommüniké szerint a brit és az amerikai fegyveres erők az egyéni és a kollektív önvédelemhez fűződő, az ENSZ alapokmányában is megfogalmazott joggal összhangban hajtottak végre közös műveletet számos célpont ellen a húszik ellenőrzése alatt álló jemeni térségekben.

A pénteki akció demonstrálta, hogy a résztvevő országok közös elkötelezettséget vállaltak a hajózás és a nemzetközi kereskedelem szabadságának, valamint a tengerészek életének megvédésére a jogsértő és indokolhatatlan támadásoktól – áll a közös nyilatkozatban.

Az aláíró országok hangsúlyozták: céljuk továbbra is a feszültség enyhítése és a stabilitás helyreállítása a Vörös-tengeren. “Legyen azonban világos az üzenetünk: nem fogunk habozni, ha emberéleteket kell megvédeni és a kereskedelem szabad áramlását kell biztosítani a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetések folytatódása esetén” – fogalmaz a pénteki közös közlemény.

Izrael visszautasította Dél-Afrika népirtásra vonatkozó vádjait

Izrael visszautasította és alaptalannak nevezte pénteken a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) Dél-Afrika vádjait, amelyek szerint a közel-keleti ország népirtást követ el a Gázai övezetben.

A csütörtökön kezdődött meghallgatáson a Dél-afrikai Köztársaság annak megállapítását kérte az ENSZ hágai székhelyű bíróságától, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.

Dél-Afrika nagyon eltorzítja a történteket. Izrael él önvédelemhez való jogával. Gázai katonai akciói önvédelmi cselekmények a Hamász és más terrorszervezetek ellen. A jelenleg is folyó támadások a szélsőséges palesztin szervezetek megsemmisítését célozzák

– jelentette ki Tal Becker, az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója a meghallgatás második napján.

Amerikai orvos: Katasztrofális a helyzet a gázai kórházakban

Katasztrofálisak a körülmények a Gázai övezet még működő néhány kórházában, miután Izrael csaknem száz napja folyamatosan bombázza a területet – mondta el egy amerikai orvos a helyszínről.

„Nem maradt morfium” – mondta Seema Jilani amerikai orvosnő egy hangüzenetben, amelyet a Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) nevű segélyszervezet tett közzé csütörtökön. Jilani nemrég tért vissza egy kéthetes misszióból, amelyet az IRC számára a Gázai övezet központjában lévő Al-Aksza kórházban végzett.

„A halál küszöbén lévő betegeket kezelünk, akiknek midazolamot adunk, amely szorongásoldó, de nem csillapítja a fájdalmat” – mondta az orvos.

Nincs méltóságteljes halál, ha az ember a földön fekszik egy gázai sürgősségi osztályon, és nincs morfium, nincs mobil oxigénpalack a kórházban

– mondta.

Jilani szerint csak a „teljes mértékben hősöknek nevezhető ápolóknak, önkéntes orvosoknak” köszönhető az, hogy az Al-Aksza kórház egyáltalán még működik. De még így is csak néhány napig lesz képes működni – tette hozzá az amerikai doktor.

A Hamász által ellenőrzött egészségügyi hatóság legfrissebb adatai szerint a háború kezdete óta 23 469 ember halt meg és további 59 604 sebesült meg az izraeli katonai műveletek következtében.

A húszik mindenáron folytatnák a hajók elleni támadásokat

Semmivel nem lehet igazolni az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok Jemen elleni támadását, a húszik pedig folytatják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat – jelentette ki pénteken  Mohammed Abdusszalám, az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók szóvivője az MTI tudósítása szerint. A húszik azt közölték, hogy csapások érték a fővárost, Szanaát, továbbá az északnyugati Szaada, illetve a Vörös-tenger mentén lévő Hodeida tartományt. Mohammed Ali al-Húszi, a húszi legfelsőbb politikai tanács egyik tagja barbárnak minősítette a műveletet.

Mindeközben Joe Biden amerikai elnök üdvözölte a brit királyi légierő (RAF) és az amerikai erők által a húszi lázadók katonai létesítményei ellen az éjszaka folyamán végrehajtott csapásokat, melyekkel szerinte az Egyesült Államok és partnerei világos üzenetet küldtek, hogy nem fogják eltűrni a húszik támadásait és a szabad hajózás veszélyeztetését.

A műveletet Rishi Sunak brit miniszterelnök azzal indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.

A lázadók e támadásokat Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokolják.

Richard Marles ausztrál védelmi miniszter pénteken azt közölte, Canberra kiszolgáló személyzettel támogatta a brit-amerikai akciót. „Ausztrália továbbra is támogat minden, a szabályokon alapuló világrendet erősítő műveletet” – szögezte le sajtótájékoztatóján a tárcavezető.

Az akció ellen a húszikat támogató Irán máris tiltakozott, figyelmeztetve, hogy a nemzetközi művelet „szítja a régiós feszültséget”, megsérti Jemen szuverenitását és a nemzetközi jogba ütközik. Szaúd-Arábia közölte, követi a helyzet alakulását és a Vörös-tenger térsége biztonságát, valamint a hajózási szabadság fontosságát hangoztatta, az utóbbit nemzetközi elvárásnak nevezve. Az iraki miniszterelnök tanácsadója, Fádi es-Simmari – akit az INA iraki hírügynökség idézett – arra figyelmeztetett, hogy a csapásokkal „a Nyugat kiszélesítheti az Izrael és a Hamász közötti konfliktust”.

Térképen a ma hajnali húszikra mért légicsapások

Ezekre a célpontokra csapott le az amerikai-brit légierő a pénteki hajnali órákban Jemenben, annak érdekében, hogy elrettentsék a húszi lázadókat a kereskedelmi hajók elleni további támadásoktól. Ez alapján Vörös-tengeri kikötővárost és a fővárost, Sana’a-t is érhette rakétatalálat.

Oroszország ENSZ-találkozót sürget

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős ülését kérte péntekre a Jemen elleni amerikai-brit csapásokkal kapcsolatban – közölte az orosz ENSZ-képviselet.

Szerdán a Biztonsági Tanács határozatban követelte, hogy a jemeni Houthik azonnal fejezzék be a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásaikat. Oroszország és Kína – a tanács állandó tagjai – tartózkodott a határozatról szóló szavazáson, Algériával és Mozambikkal együtt, míg 11 ország megszavazta azt.

Irán és a Hezbollah elítéli az amerikai-brit légicsapásokat

Az iráni külügyminisztérium elítélte a jemeni csapásokat, mivel azok „egyértelműen sértik Jemen szuverenitását és területi integritását”, és sértik a nemzetközi jogot.

A támadásoknak nem lesz más eredménye, mint a bizonytalanság és az instabilitás szítása a régióban

– mondta a minisztérium szóvivője, Nasszer Kanani a minisztérium bejegyzésében.

Közben az Irán által támogatott libanoni fegyveres csoport, a Hezbollah is elítélte a jemeni csapásokat.

Lecsaptak a húszi lázadókra a szövetségesek

Az amerikai és a brit haderő, az ausztrál, a holland, a bahreini és kanadai légierővel közös akcióval támadást indított húszi állások ellen Jemenben péntek hajnalban. Tomahawk rakétákkal és harci gépekkel több mint egytucat célpontot találtak el annak érdekében, hogy visszaszorítsák a kereskedelmi hajókat ért támadásokat a Vörös-tengeren – számolt be a CNN a Pentagon jelentése alapján.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában korlátozott, szükséges és arányos önvédelmi akciónak nevezte az Egyesült Államokkal együtt indított katonai műveletet. A brit kormányfő szerint a fellépést az indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is. A nemzetközi közösség ismételt figyelmeztetései ellenére a húszik folytatták ezeket a támadásokat. A héten már brit és amerikai hadihajókat is célba vettek, és az így kialakult helyzet nem tartható tovább Sunak szerint.

Az MTI által ismertetett miniszterelnöki közlemény szerint Nagy-Britannia ezután is mindig fellép a hajózás szabadsága és az akadálytalan kereskedelmi forgalom biztosítása érdekében. A brit királyi haditengerészet a nemzetközi védelmi művelet keretében folytatja a járőrözést a Vörös-tengeren, hogy elrettentse a húszikat a további agressziótól – áll a londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett nyilatkozatban.

A brit védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a nemzetközi akcióban brit részről négy Typhoon FGR4 típusú harci repülőgép és egy Voyager légi üzemanyag-utántöltő vett részt. A Typhoon-kötelék Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat két húszi katonai létesítmény ellen. Az egyik célpont a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzet volt, ahonnan a londoni védelmi tárca pénteki beszámolója szerint a húszik felderítő és támadó drónokat indítottak. A brit harci gépek itt számos olyan épületet vettek célba, amelyeket a húszik drónokkal végrehajtott műveleteikhez használtak.

A brit királyi légierő másik támadási célpontja az ugyancsak északnyugat-jemeni Absz városának repülőtere volt, a felderítési adatok alapján ugyanis a húszik innen manőverező robotrepülőgépeket és drónokat egyaránt indítottak a Vörös-tenger felé – áll a londoni védelmi minisztérium tájékoztatásában.

A tárca hangsúlyozta, hogy a légicsapások tervezése során különös gondot fordítottak a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálására, és a kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre. A védelmi minisztérium még tanulmányozza, hogy az akció milyen eredménnyel járt, de már az első jelek is arra vallanak, hogy „csapás érte” húszik képességét a kereskedelmi tengerhajózás fenyegetésére – fogalmaz a tárca péntek hajnali közleménye.

A minisztérium szerint a fellépés bőségesen demonstrálta Nagy-Britannia elkötelezettségét a globális tengerhajózás forgalmának 15 százalékát lebonyolító, a világgazdaság szempontjából életbevágóan fontos vörös-tengeri hajózási útvonal megvédésére.

Olvasói sztorik