Egy friss, genetikai elemzésen alapuló tanulmány segít megmagyarázni, hogy miért magasabb a szklerózis multiplex kockázata az észak-európaiaknál, mint más csoportoknál – írja a The Guardian. A választ a populáció felmenőinél kell keresni: úgy tűnik, a betegség esélyét emelő variánsokat sztyeppei pásztorok hozták be, akik 5000 éve települtek be a térségbe.
A szakértők ősi fogakból és csontokból származó DNS-eket vetettek össze modern mintákkal. Az eredmények alapján amikor a Jamnaja-kultúra a mai Ukrajna és Oroszország területének sztyeppéiről Északnyugat-Európába költözött, olyan génváltozatokat hordozott, amelyek növelik a szklerózis multiplex kockázatát.
Az érintett gének valószínűleg megvédték a nomád pásztorokat a szarvasmarháik és juhaik által terjesztett fertőzésektől. A nép végül széles körben elterjesztette a variánsokat.
„Mindenkit meglepett, amit találtunk” – mondta William Barrie, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
Ezek a változatok valamiféle előnyt biztosítottak ezeknek az embereknek
– tette hozzá.
Az eredmények azon génbankon alapulnak, amely korai európai és nyugat-ázsiai emberek mintáit tartalmazza. A projektet Eske Willerslev, a Cambridge-i Egyetem és a Koppenhágai Egyetem szakembere vezette.
A szklerózis multiplex bármely népesség tagjait sújthatja, az észak-európaiak leszármazottai között viszont messze a leggyakoribb a betegség. Ezt eddig nem tudták megmagyarázni.
A rendellenesség akkor alakul ki, amikor az immunrendszer sejtjei tévesen megtámadják az idegrostok védőbevonatát, és fokozatosan leépítik azokat. A betegség különböző tüneteket okoz, van, akinél zsibbadást és bizsergést, másnál mozgási nehézségeket és látásvesztést. A szklerózis multiplex pontos kiváltója nem ismert, egyes feltételezések szerint a genetikailag hajlamos személyeknél fertőzés okozhatja a rendellenességet.
A kutatók először mintegy 1600 ősi eurázsiai ember DNS-ét vizsgálták meg, feltérképezve Észak-Európa népességének néhány nagy elmozdulását. Elsőként a Közel-Keletről érkező földművesek kezdték kiszorítani a vadászó-gyűjtögető népeket, majd közel 5000 évvel ezelőtt a Jamnaja-kultúra következett.
A csapat egy brit génbankban tárolt mintegy 400 ezer mai személy genetikai információt is elemezte, és megállapította, hogy a szklerózis multiplexhez kötődő genetikai variációk északon, a Jamnaja-kultúra költözési vonalában, nem pedig Dél-Európában maradtak fenn. Willerslev szerint a mai Dánia területén a kultúra gyorsan felváltotta a helyi földműveseket, és ők a modern dánok legközelebbi ősei. A szklerózisos megbetegedések aránya különösen magas a skandináv országokban.
Az érintett variánsok eleinte segíthették az embereket, a helyzet azonban utóbb megváltozott. Ennek oka az lehet, hogy a mai ember már másként érintkezik az állati baktériumokkal, ami felboríthatja az immunrendszer egyensúlyát.
