Az oroszok ki akarják szorítani a Dnyeper túlpartjáról az ukránokat, de idáig nem jártak sikerrel

Az ENSZ becslései szerint Ukrajna lakosságának megközelítőleg 40 százaléka, azaz 14,6 millió ember szorul idén humanitárius segélyre az országban Oroszország indította háború hatásai miatt.

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) 3,1 milliárd dollárra van szüksége, és több adományt kér – közölte kedden Genfben az OCHA szóvivője.

Ez kevesebb, mint tavaly, amikor az OCHA 3,95 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai szükségleteket. Az OCHA adatai szerint azonban eddig a kért összegnek mindössze mintegy 64 százaléka folyt be.

Az adatok szerint az adományozás csökkenőben van. A szóvivő közölte, hogy az ENSZ immár a jobban rászorulókra összpontosít, és visszafogja a programjait. Ezért is kérnek egyes területeken kevesebb adományt, mint a korábbi években.

Az OCHA közlése szerint az ENSZ-nek egymilliárd dollárra van szüksége az Ukrajnával szomszédos, menekülteknek otthont adó országok részére is.

Az ENSZ adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült külföldre az Ukrajna elleni háború 2022. februári kezdete óta, és az ország lakosságának egynegyede vált belső menekültté.

(MTI)

A hadászati kezdeményezés továbbra is az orosz hadseregé az ukrajnai háborúban, és Moszkva következetesen el fogja érni a „különleges hadművelet” célját – jelentette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy, az orosz hadsereg parancsnokaival kedden megtartott online konferencián.

A tárcavezető szerint az ukrán hadsereg tavaly több mint 215 ezer embert és 28 ezer haditechnikai eszközt veszített. Megfogalmazása szerint az orosz hadsereg módszeresen csökkenti az ukrán fegyveres erők harcképességét.

Nyugati kurátorainak sugalmazására a kijevi rezsim továbbra is mészárszékre küldi katonáit, és igyekszik megtalálni minden lehetőséget arra, hogy feltöltse az ukrán hadsereg sorait. Ez nyilvánvalóan nem változtat a helyzeten az érintkezési vonal mentén, csak meghosszabbítja a katonai konfliktust

fogalmazott.

A moszkvai katonai tárca keddi hadijelentése szerint az orosz fegyveres erők a dél-donyecki frontszakaszon két rohamot vertek vissza az elmúlt nap folyamán, az „érintkezési vonal” mentén pedig csaknem hatszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, közülük mintegy 240-en a Donyecknél vívott harcokban.

Az orosz hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, két gyalogsági harcjárművet, cseh Vampire sorozatvetők tíz rakétáját és hat drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Orjolban egy hőerőmű és egy emeletes lakóház megsérült.

Sojgu a parancsnokokkal folytatott tanácskozáson a 2024-es év egyik legfontosabb feladatának nevezte az orosz nukleáris triád legmagasabb szintű harckészültségének fenntartását. Az ígérte, hogy az orosz hadsereget és a haditengerészetet továbbra is a legfejlettebb fegyverekkel fogják felszerelni, beleértve a mesterséges intelligencián és új fizikai elveken alapuló eszközöket.

Mint mondta, az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai „különleges hadműveletben” részt vevő csapatok átfogó ellátására fog összpontosítani, növelni fogja az ellátást a legkeresettebb eszközökből, biztosítani fogja a drónok minden típusának sorozatgyártását, az egészen kicsi méretűektől a nehéz csapásmérő pilóta nélküli repülőgépekig. A tervek között említette meg a kommunikáció javítását, a felderítés, a célmegjelölés és az ütegelhárítás hatékonyságának növelését, valamint a légvédelem és műholdkötelék képességeinek kiterjesztését.

Kijelentette, hogy az orosz hadsereg folytatja az Ukrajnában szerzett tapasztalatok hasznosítását, aktívan bevonva az oktatásba a harci ismereteket szerzett kiképzőket. Hangsúlyozta, hogy a „különleges hadművelet” minden résztvevőjének és hozzátartozóiknak egyenlő szociális és egészségügyi garanciákat kell biztosítani.

(MTI)

Az elmúlt három nap során az ukrán erők csaknem harminc orosz katonát fogtak el a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) – közölte Olekszandr Tarnavszkij, a térségben szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka kedden a Telegramon.

A parancsnok hozzátette, hétfőn az orosz hadsereg légicsapást nem hajtott végre a szektorhoz tartozó területek ellen, de a térségre az oroszok öt rakétacsapást mértek, és 452-szer lőtték az ukrán erőket rakéta-sorozatvetőkkel, továbbá 37 katonai összecsapás volt a szemben álló csapatok között. Tarnavszkij hangsúlyoza, hogy az ukrán katonák rendületlenül tartják a védelmet, és bizonyos irányokban aktív műveleteket hajtanak végre. “Az elmúlt 24 órában 375 orosz katonát és 21 katonai felszerelést semmisítettek meg, beleértve két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy tüzérségi rendszert és kilenc drónt” – fejtette ki a parancsnok.

Az olaszországi Modena városa kedden megakadályozta, hogy egy köztulajdonan álló rendezvénycsarnokot az ukrajnai Mariupol város újjáépítéséről szóló magánrendezvényre használjanak, mondván, hogy az nyíltan támogatni látszik Oroszország ukrajnai háborúját – számolt be a Reuters.

Emlékeztetnek, hogy Mariupol, a dél-ukrajnai Azovi-tengeren fekvő kikötőváros a moszkvai invázió korai szakaszában, 2022-ben a legsúlyosabb harcok színhelye volt. A várost az orosz ágyúzás szinte teljesen elpusztította, mielőtt Oroszország 2022 májusában hosszas ostrom után elfoglalta.

A „Mariupol – Újjászületés a háború után” című kiállítást az Oroszország Emilia-Romagna tartományban található kulturális egyesülete szervezi, és a szervezők honlapja szerint a város újjáépítését kívánják bemutatni. A meghívott előadók között van Dmitrij Sztodin milánói orosz főkonzul is.

A modenai városi tanács azután vonta vissza a január 20-i rendezvénynek a városi csarnok használatára vonatkozó engedélyét, hogy közleményük szerint „új információk merültek fel”. Hozzátették, hogy a rendezvény előadóinak személye összetétele nem tűnik összeegyeztethetőnek a fasiszta és rasszista ideológiák mellőzésére vonatkozó kötelezettségvállalással, és sérti Olaszországnak a béke és a nemzetközi kapcsolatok előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalását.

Az ukrán védelmi hírszerzés (NUR) közölte, hogy az ukrán fegyveres erők 2024. január 4-én orosz célpontokat támadtak meg a Szakij repülőterén és Szevasztopolban. Ezek a támadások nagy valószínűséggel rontották az orosz légvédelem hatékonyságát a Krím térség felett – vélte keddi jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A csapásokra válaszul Oroszország 2024. január 8-án számos rakétatámadást indított Ukrajna-szerte, amelyek több várost, köztük Krivij Riht és Zaporizzsját célozták.

Ez ismét rámutatott arra, hogy az orosz légvédelem a fokozott felkészültség ellenére sem hatékony a kulcsfontosságú helyszínek védelmében. Az orosz válaszlépés mértéke valószínűleg azt jelzi, hogy mennyire sikeresek voltak az ukrán fegyveres erők 2024. január 4-i akciói – olvasható a jelentésben.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 09 January 2024.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/iwtfBkgxq1 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/6E6SwkNzdM

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 9, 2024

Az ukrán villamosenergia-hálózat üzemeltetője szerint a szélsőséges téli időjárás miatt kilenc régióban több mint ezer város és falu maradt áram nélkül, mivel az orosz légicsapások meggyengítették az energiarendszert – írja a Reuters alapján a The Guardian.

Az Ukrenergo, az állami tulajdonban lévő villamosenergia-átviteli rendszer üzemeltetője közölte, hogy a villamosenergia-fogyasztás a hét legmagasabb szintjét érte el, mivel a hőmérséklet az ország számos részén körülbelül -15 fokra esett vissza.

Ukrenergo szerint Ukrajnának a szomszédos Romániából és Szlovákiából kellett áramot importálnia, hogy kielégítse a keresletet.

Ukrajna nem fogja válasz nélkül hagyni Oroszország legutóbbi súlyos csapásait – közölte hétfő esti videoüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A terrorállam határozottan meg fogja érezni a válaszunkat

– mondta.

Hétfőn reggel Oroszország nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna több területe ellen, a légicsapások számos lakó- és ipari létesítményben károkat okoztak, többen meghaltak és sokan megsebesültek. Támadások érték Harkiv, Zaporizzsja és Hmelnickij megyét, valamint Zelenszkij szülővárosát, Krivij Rihet is.

Az ukrán államfő üzenetében elmondta azt is, hogy a következő hetekben újabb tárgyalásokat fog folytatni Ukrajna nemzetközi partnereivel az ukrán légvédelem megerősítéséről. „Több lépést is teszünk majd, és bizonyos vagyok abban, hogy meg tudjuk erősíteni országunkat, a légvédelmet és a drónokkal kapcsolatban folytatott együttműködésünket a partnereinkkel” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán légierőtől származó információk szerint Ukrajnának nincs elegendő irányítható légvédelmi rakétája. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője azt mondta, tetemes készleteket használtak fel a három legutóbbi orosz támadás során.

Jurij Ihnat légierő szóvivője szerint Ukrajnának hiánya van a légvédelmi irányított rakétákból – írja a The Guardian.

Az Egyesült Államok Kongresszusa a múlt hónapban nem hagyott jóvá 50 milliárd dollár biztonsági segélyt Ukrajnának, mivel a tárgyaló feleknek nem sikerült megállapodniuk.

Ukrajna ezenkívül külön várja, hogy 50 milliárd eurós csomagot kapjon az EU-tól, amelynek kézbesítése bizonytalannak tűnt, miután Magyarország blokkolta az EU-t a segély jóváhagyásában.

Ihnat azt mondta, reméli, hogy a nyugati segélycsomagok késedelme hamarosan megoldódik, mivel Ukrajna számos védelmi szükségletét kielégíti a nyugati szállítmányoktól.

„Ma egyre több nyugati eszközzel rendelkezünk, ennek megfelelően karbantartásra, javításra, frissítésre, utánpótlásra és a megfelelő lőszerre van szükség” – mondta.

A megjegyzések azután érkeztek, hogy a New York Times szombaton arról számolt be , hogy a Fehér Ház és a Pentagon tisztviselői arra figyelmeztettek, hogy a Patriot elfogórakéták szállítása hamarosan fenntarthatatlan lesz, mivel egy rakéta állítólag 2-4 millió dollárba kerül.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4626-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5006-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoksága közölte, hogy hétfőn összesen 55 harci összecsapásra került sor a teljes frontvonalon, Oroszország 55 rakéta- és 16 légicsapást hajtott végre, valamint 16 alkalommal adott le lövést rakétavetővel.

Az ellenség nem mond le arról a szándékáról, hogy egységeinket kiszorítsa a Dnyeper folyó bal partján lévő állásokból – olvasható a közleményben.

Oroszország tavaly novemberben, a herszoni ellentámadás során vonult vissza a folyó bal partjára. Az ukránok azóta próbálnak átkelni a folyón és hídfőállásokat kiépíteni, ami tavaly novemberben össze is jött. Az oroszok azóta igyekeznek kiszorítani az ukrán egységeket.

Az ukránok most azt állítják, hogy hétfőn a megszállók kilenc sikertelen támadó műveletet hajtottak végre Dnyeper mentén, de az ukrán erők továbbra is tartják állásaikat és jelentős veszteségeket okoznak az ellenségnek. Eközben az ukrán rakétaegységek két ellenséges lőszerraktárat is megsemmisítettek.

Az ukránok a Kupjanszki-, Bahmuti- és Avgyijivkai szektorban is több orosz támadást vertek vissza.

(Pravda)