Újabb Hezbollah-vezetőt öltek meg Libanonban

Izrael a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom egy újabb fontos tagját “likvidálta” kedden az ország déli részén – jelentette be Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője. Hangoztatta: Ali Huszein Bardzsi volt a felelős többtucatnyi olyan dróntámadásért, amelyet az Irán-barát szervezet hajtott végre Izrael északi része ellen azóta, hogy a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadást követett el dél-izraeli települések ellen, majd Izrael hadserege megtorló hadműveletet indított az övezetben, és északi határán tűzpárbajokat vív a Hezbollah-val is.

A Hezbollah megerősítette Bardzsi halálhírét, de tagadta, hogy ő lett volna a milícia egyik parancsnoka.

Egy szemtanú azt mondta a dpa német hírügynökségnek, hogy Bardzsi autóval utazott az előző nap megölt Hezbollah-parancsnok, Visszám al-Tavil temetésére, amikor rakétatalálat érte a járművét.
Visszám al-Tavil, a Hezbollahon belüli elitegység, a Radván ezred egyik magas rangú parancsnoka hétfőn halt meg egy másik Hezbollah-fegyveressel együtt, miután találat érte járművüket a libanoni Madzsdal Szelmnél. Bardzsi halála előtt néhány órával legkevesebb három Hezbollah-fegyveres halt meg, mert járművüket rakétával eltalálta egy izraeli drón – közölte a Hezbollah és libanoni biztonsági illetékesek.

Az izraeli bombázásokban több mint 130 Hezbollah-harcos halt már meg Libanon déli részén október 7-e óta, Szíriában pedig további 19.

(MTI)

David Cameron brit külügyminiszter szerint a kétállami megoldás nélkül sem Izrael, sem a palesztinok nem élhetnek biztonságban. Cameron a londoni alsóház külügyi bizottságának keddi meghallgatásán kijelentette: nincs olyan tűzszünet, amely az idők végezetéig fenntartható lenne, ha a láthatáron nem látszik a teljes körű politikai megoldás lehetősége.

Arra a kérdésre, hogy lát-e akár csupán halovány esélyt a kétállami megoldásra, a londoni külügyi tárca vezetője úgy fogalmazott: reménykedni kell abban, hogy ez a megoldás kivitelezhető, mivel a válságok általában bizonyos lehetőségeket is teremtenek az előrelépésre.

A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.

Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok soha nem akartak saját államot Izrael szomszédságában, ehelyett egy olyan államot akarnak, amely Izrael területén jön létre.

Hotoveli a Sky News-interjúban kijelentette azt is, hogy Izrael most már nem fogadja el a kétállami megoldást. Nem sokkal később, az LBC londoni kereskedelmi rádiónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy Izrael a Gázai övezet megsemmisítésére törekszik-e – az izraeli nagykövet úgy kérdezett vissza, hogy „tud más megoldást?”.

Az alsóház külügyi bizottságának egyik tagja a keddi meghallgatáson megkérdezte Cameront, hogy szerinte az izraeli nagykövet rögtönzött-e, vagy az izraeli kormány nevében beszélt. A brit külügyminiszter válaszában kijelentette: reméli, hogy nem ez az izraeli kormány álláspontja, mert nem ez a megfelelő hozzáállás. Kijelentette azt is, hogy véleménye szerint a Gázai övezet északi térségében a konfliktus gyakorlatilag véget ért, így „nagyon jó lenne”, ha Izrael ott helyreállítaná a víz- és az áramszolgáltatást.

Cameron nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kapott-e szakértőitől olyan jogi állásfoglalást, amely szerint Izrael a hadműveletek során megsértette a nemzetközi jogot. Hozzátette ugyanakkor: aggasztja az a lehetőség, hogy Izrael végrehajthatott olyan katonai akciókat, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.

A brit külügyminiszter szerint a gázai konfliktus eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról, és ebben a helyzetben Kijev elsődleges támogatóinak, köztük Nagy-Britanniának az a feladatuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben az előtérben tartsák Ukrajna további megsegítésének ügyét.

Cameron elmondta: Rishi Sunak miniszterelnökkel folyamatos tárgyalásban áll arról, hogy mozgósítani kell az Ukrajnának szánt fegyverek gyártási kapacitását. Hozzátette: a brit politikában nem képezi olyan mértékben vita tárgyát Ukrajna további támogatása, mint az Egyesült Államokban és más országokban.

(MTI)

Annalena Baerbock német külügyminiszter több mint 10 tonnányi segélyszállítmányt adott át kedden az egyiptomi Vörös Félholdnak, hogy továbbítsa a Gázai övezetben élő palesztin civileknek.

Baerbock egy Airbus A400M katonai szállító repülőgéppel érkezett el-Arísba, a földközi-tengeri észak-sínai kormányzóság fővárosába, ahonnan útja egyenesen Rafahba vezetett. Baerbock Rafahba tervezett látogatását biztonsági okokra hivatkozva mindvégig titokban tartották.

A többségében palesztinok lakta Rafah az Egyiptomot és a Gázai övezetet elválasztó határvonalon fekszik, és határátkelőhelyként kulcsfontosságú szerepet tölt be a Gázai övezetbe szánt segélyszállítmányok eljuttatásában.

A német külügyminisztérium csaknem 40 raklapnyi adományát a német fegyveres erők rakodták be a repülőgépbe az alsó-szászországi Wunstorfban. A matracokból, takarókból, hálózsákokból és tábori ágyakból összekészített szállítmányt a Vörös Félhold munkatársai rakodják ki, szétosztásukért a tervek szerint egy norvég civilszervezet felel majd.

(MTI)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szalem el-Abdullah el-Dzsábir asz-Szabah kuvaiti külügyminiszterrel egyeztetett kedden telefonon. Ezt a magyar tárcavezető közölte a Facebook-oldalán.

Egyetértettünk abban, hogy egyre aggasztóbb irányt vesznek azok a háborús konfliktusok, melyek térségeinkben zajlanak

írta Szijjártó Péter.

Bejegyzésében a tárcavezető úgy fogalmazott: tárgyalópartnerével megerősítették kölcsönös elkötelezettségüket az eszkaláció elkerülése érdekében mind Ukrajnában, mind a Közel-Keleten.

„Egyetértettünk abban, hogyha a két konfliktusból bármelyik eszkalálódna, annak drámai hatása lenne a globális biztonságra és a szélsőséges erők megerősödéséhez vezetne világszerte” – tette hozzá a miniszter.

Magyarország elítéli az Izrael ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon indított jogi támadást- tette közzé Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden közösségi oldalán. A miniszter a Facebookon közölte: az izraeli kormány koalíciós megállapodásának megfelelően új izraeli külügyminiszter lépett hivatalba év elején, Yisrael Katzcal azonban nem vagyunk ismeretlenek egymásnak, négy éve egyszer már találkoztunk, amikor ő a közlekedési kérdésekkel foglalkozott. Hozzátette:

ma telefonon gratuláltam neki hivatala elfoglalásához, egyúttal áttekintettük a közel-keleti helyzetet. Elmondtam új kollégámnak, hogy Magyarország elítéli az Izrael ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon indított jogi támadást: egy terrortámadást elszenvedő országot vádolni népirtással nyilvánvalóan nonszensz. Magyarország álláspontja változatlan, kiállunk Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett.

Szijjártó Péter kifejtette: Izraelt súlyos terrortámadás érte, rengeteg ártatlan ember halt meg a Hamász támadása nyomán. “Hisszük, hogy az egész világ érdeke, hogy a most folyó terrorellenes akciók sikerrel záruljanak annak érdekében, hogy soha többé, sehol a világon ne fordulhasson elő ilyen brutális terrortámadás” – írta. “Természetesen beszéltünk a túszul ejtett ártatlan emberekről is, egyetértettünk, hogy a Hamásznak minden túszt minél előbb szabadon kell engednie. Mindent megteszünk közösen azért, hogy a még fogságban lévő izraeli-magyar kettős állampolgár is a lehető leghamarabb visszanyerhesse szabadságát. Megállapodtunk, hogy konzultációnkat jövő héten Jeruzsálemben személyes találkozó keretében folytatjuk” – közölte bejegyzésében.

Dr. Rik Peeperkorn, a WHO megszállt palesztin területekért felelős képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 23 210 halálos áldozat mellett 59 100 sebesültje is van a Gáza elleni izraeli csapásoknak. Többek súlyos sérüléseket szenvedtek, és hosszú távú egészségügyi ellátásra fognak szorulni.

„Gerincsérülések, csonttörések, súlyos égési sérülések, amputációk … soha életemben nem láttam még ennyi amputáltat, a gyerekek között sem” – mondta Peeperkorn, aki szerint Gázában

mindennek hosszútávú következményei lesznek.

(al-Dzsazíra)

A dél-koreai titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet Észak-Koreától kapott fegyvereket használ – írta a Korea JoongAng Daily dél-koreai napilap kedden.

Az újság arról is beszámolt, hogy a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Ügynökség (NIS) közzétett egy fényképet egy Észak-Koreában gyártott F-7-es rakétagránátról, amelyet a Hamász használt. A gránát gyutacsán lévő jelölések koreai nyelven íródtak.

Az ügynökség elmondása szerint konkrét bizonyítékokat gyűjtöttek az észak-koreai fegyverszállítmányok léptékéről és ütemezéséről is. Észak-Korea ellen több nemzetközi szankció is érvényben van, a fegyverexportálást ENSZ-határozatok tiltják.

A Voice of America (VOA) amerikai kormányzati műsorszolgáltató értesülései szerint az izraeli fegyveres erők közölték, hogy a háború kezdete óta több észak-koreai fegyvert foglaltak le a Gázai övezetben.

Németország és Egyiptom egyetért abban, hogy a Gázai övezet és Ciszjordánia a palesztinoké – közölte kedden egyiptomi látogatása alatt Annalena Baerbock német külügyminiszter.

A nemzetközi közösség kötelezettséggel tartozik a háború utáni biztonsági helyzet megszervezéséért a Gázai övezetben, melynek jövőjében a megújult Palesztin Nemzeti Hatóságnak döntő szerepet kell játszania – mutatott rá a német külügyminiszter Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékozóján.

A palesztinok és a gázai lakosság szenvedése nem folytatódhat, konkrét intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a segélyszállítmányok eljussanak az ott élőkhöz – tette hozzá. Az Izraelből Egyiptomba, majd onnan kedden Libanonba továbbutazó német külügyminiszter leszögezte: a Hamásznak le kell tennie a fegyvert.

Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter kiemelte: együttműködés jöhet létre Kairó és Berlin között az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása, illetve a közel-keleti stabilitás és béke létrehozása terén. Kifejtette továbbá, a Gázai övezetben és Ciszjordániában is stabilitást kell elérni, foglalkozni kell a túszok kérdésével és a humanitárius tiltakozásokkal, emellett véget kell vetni az izraeli telepesek betelepítésének. Az egyiptomi külügyminiszter a tűzszünet elérését és a biztonsági kérdések rendezését nevezte prioritásnak a humanitárius segélyek eljuttatása és az áttelepítések megakadályozása mellett.

Izrael minden egyes lépésével az áttelepítésekre törekszik – mutatott rá.

Azt az illúziót kergetjük, hogy erőfeszítések történtek ennek a megakadályozására, de erre vonatkozó érdemi intézkedéseket nem láttunk

– hangsúlyozta.

Izraeli tisztviselők közlése szerint új, célzottabb szakaszba ért a Hamász elleni háború, amelyben gázai hivatalos tájékoztatás szerint több mint 23 ezer palesztin halt meg az övezetben.

Az izraeli támadások a Gázai övezetben elérték a humanitárius, jogi és erkölcsi határokat, és Izrael ezzel nem fogja elérni az ország biztonságát – mondta Ajmán Szafadi, Jordánia külügyminisztere.

Az MTI híre szerint a tárcavezető Catherine Colonna francia külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során osztotta meg véleményét Izrael cselekedeteiről, és kiemelte, milyen veszélyekkel járhat, ha a Gázai övezetben zajló izraeli pusztítások és gyilkosságok folytatódnak.

Szafadi felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael illegális cselekedetei és támadásai a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi palesztinok ellen csak rontja a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek erős és hatásos lépéseket kellene tennie a harcok megakadályozásáért.

Szafadi és Colonna kiemelte, hogy életbevágó elegendő és azonnali humanitárius, élelmiszer- és egészségügyi segély bejuttatása a Gázai övezetbe, és folytatni kell az együttműködést a segélyszállítások érdekében – szerepel a jordániai külügyminisztérium közleményében.

A két miniszter többször is kifejezte, hogy országaik elutasítják a palesztinok kitelepítését szülőföldjükről – közölte a jordániai külügyminisztérium.

(MTI)

Izrael kiterjesztette a harcokat a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisznál – közölte az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője kedd reggel.

Az MTI tudósítója szerint az utóbbi napon az IDF növelte haderejét, és támadásokat hajtott végre Hán-Junisz mélyén, melyekben megsemmisítettek mintegy negyven iszlamista fegyverest, számos fegyvert zsákmányoltak és feltártak több alagútlejáratot. A Hamász több harcosa légicsapásban vesztette életét a Gázai övezet középső részén fekvő al-Magazi térségében. Az izraeli haditengerészet az iszlamisták katonai telepeit, raktárait és hajóit támadta az övezet tengerpartján.

A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium kedden bejelentette, hogy a háború október 7-i kezdete óta 23 084-en haltak meg és 58 926-an sebesültek meg a Gázai övezetben. Az izraeli katonai szóvivő négy, a Gázai övezetben elesett izraeli katona nevét hozta nyilvánosságra. Egyikük 19 éves sorkatona, valamint két, 26 éves, és egy, 36 éves tartalékos vesztette életét, hárman az övezet déli, egyikük a középső részén. Mellettük hatan súlyosan megsebesültek a harcokban.

Az IDF légiereje kedd reggel csapást mért Izrael északi határánál a libanoni síita Hezbollah terrorszervezet célpontjára a dél-libanoni Kila faluban. Kedd reggel is többször megszólaltak a légvédelem szirénái a libanoni határnál, újabb libanoni belövésekre figyelmeztetve.

Ez a háború része. Megtámadjuk a Hezbollah embereit, az infrastruktúrát és rendszereket, amelyeket Izrael elrettentésére hoztak létre. A cél az északon élők biztonságának a helyreállítása

– jelentette ki hétfő este Jiszrael Katz külügyminiszter a libanoni síita Radván ezred parancsnokának, Visszám al-Tavilnak a hétfői, dél-libanoni meggyilkolására utalva. A támadást Izraelnek tulajdonították, de a külügyminiszter nyilatkozata előtt egyetlen izraeli hivatalos szerv vagy tisztségviselő sem ismerte el ezt.

Egészségügyi veszélyekre figyelmeztető jelentést tettek közzé a Gázai övezetbe hurcolt, több mint három hónapja fogságban tartott izraeli túszok családtagjai, amely a családoktól megismert korábbi kórtörténeteken, orvosi aktáik áttekintésén, és a korábbi tűzszüneti megállapodásban kiszabadultak tanúvallomásain alapul. A jelentés szerint a foglyok mintegy harmada krónikus betegségekben szenved, és ezért rendszeres orvosi kezelésre szorul, ami nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek. Többen közülük megsebesültek október 7-én, a Hamász támadásában, vagy az övezetbe hurcolásuk közben.

A fogságban lelki és fizikai kínzást szenvednek, a többi között szexuális zaklatást, csonkítást, éheztetést. Az egészségüket ért károk visszafordíthatatlanok, akár halálosak is lehetnek, ezért minden további fogságban töltött nap jelentős veszélyt jelent számukra – hívták fel a figyelmet. Az izraeli rendőrség feltartóztatta a túszok családtagjainak konvoját, akik azzal fenyegetőztek, hogy elzárják a Kerem Salomnál működő gázai áruforgalmi átkelőhelyet. A konvoj célja megakadályozni az áruk bejutását a Gázai övezetbe az átkelőn keresztül, mert azt követelik, hogy a Gázába szánt humanitárius segítségnyújtás feltétele az elraboltak szabadon bocsátása legyen.

Kairóba érkezett az izraeli biztonsági küldöttség hétfő este, hogy felújítsa a túszok szabadon bocsátása érdekében zajló tárgyalásokat. A Hamász és Izrael delegációja korábban már e célból az egyiptomi fővárosban tartózkodott, de múlt kedden megszakadtak a megbeszélések Saleh al-Arúri, a Hamasz második legmagasabb rangú vezetőjének bejrúti likvidálása után. Az izraeli hadsereg megkezdte egy illegálisan elfoglalt telepes-előőrs kiürítését, amelyet palesztin tulajdonú földön hoztak létre Ciszjordániában, Jeruzsálemtől délre, a Gus Ecion térségében fekvő Pné Kedem telep közelében.

Több telepes család már odaköltözött, és felhúztak mintegy tíz épületet. A hadsereg szerint a kiürítést biztonsági megfontolásból hajtották végre, mert az új telepes lakóhely elszigetelt helyen áll, melynek biztosítása jelentős erőket igényel. Egy hónapja a biztonságiak egyszer már evakuálták és lerombolták az előőrsön kialakított épületeket.

Súlyos sérülésekkel vitték kórházba Idan Amedi izraeli színész-énekest, a Fauda című sorozat egyik sztárját.

Kapcsolódó

Életveszélyesen megsérült a Fauda sztárja Gázában

Édesapja szerint Idan Amedi túl van az életveszélyen.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint a gázai szárazföldi invázió során újabb négy katonájuk vesztette életét, amivel

182-re emelkedett a halottak száma az izraeli oldalon. A Gázában zajló harcokat az alábbi cikkünkben mutattuk be:

Kapcsolódó

A palesztin gerillacsapatok véres utcai harcokba kényszerítik az izraelieket

Az erőviszonyok, a gerillahadviselés és a föld alatti alagutak fontossága miatt a vietnámi háborúhoz lehetne hasonlítani a gázai eseményeket– mondta a konfliktusról a szakértő.

„Mindenképp sürgetni fogom (Izraelt), hogy tegyen többet a civilek védelme érdekében és azért, hogy a humanitárius segítség eljuthasson azokhoz, akiknek szükségük van rá” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki az elmúlt két napban az arab országok vezetőivel tárgyalt a Közel-Keleten.

A külügyminiszter jelenleg Tel-Avivban tartózkodik, ahol a civilek védelme mellett arról is igyekszik meggyőzni Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy kezdjen tárgyalni Gáza háború utáni kormányzásáról. Az izraeli kormányfő korábban elutasította az amerikaiak által is javasolt két állami megoldást.

Blinken tegnap arról beszélt, hogy a palesztinokat nem szabad arra kényszeríteni, hogy elhagyják Gázát, és lehetővé kell tenni számukra, hogy visszatérhessenek otthonaikba, amint azt a körülmények lehetővé teszik. Az Axios két magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva azt írta: Izrael addig nem hajlandó visszaengedni az otthonukból elüldözött gázai civileket az övezet északi részére, amíg nem engednek szabadon több, Izraelből október 7-én elhurcolt túszt. Gázában a 2,2 lakosság nagy része, 1,9 millió ember volt kénytelen elhagyni az otthonát a konfliktus kezdete óta.

Izraelre egyre nagyobb a nyomás nehezedik a környező arab országok és első számú szövetségese, az Egyesült Államok részéről a háború intenzitásának mérséklésére. A konfliktus első három hónapja gigászi áldozatokat követelt: 23 ezer civil halt meg, kétszer annyi, mint az orosz-ukrán háború első két éve alatt összesen.

Joe Biden amerikai elnök dél-karolinai látogatása során a gázai tűzszünetet követelő tüntetőknek azt mondta: a színfalak mögött azt kívánja elérni, hogy Izrael fogja vissza a támadásokat és jelentős kivonulást hajtson végre.

Blinken közel-keleti látogatásának másik kiemelt célja a konfliktus eszkalációjának megfékezése. Eközben Izrael hétfőn megölte a Hezbollah egyik speciális egységének parancsnokát egy dél-libanoni légicsapásban, és ugyanezen a napon a Hamász egyik tábornokát is likvidálta Szíriában.

(The Guardian)