Belföld

Kiderül a sávolyi igazság

Kedden a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium sávolyi beruházással kapcsolatos szakértői anyagait. Az állam 35 milliárdot költene egy kockázatos beruházásra?

A TASZ és más civil szervezetek annak kapcsán kérték ki a hatástanulmányt, hogy kiszivárgott, a kormány a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter egyértelmű szakmai álláspontja ellenére hagyta jóvá a sávolyi motorverseny-pálya megépítésének állami támogatását. A PM szakmai véleménye szerint a projekt állami támogatásáról szóló kormány-előterjesztés túl kockázatos, gazdaságtalan és jogszerűtlen – írták a jogvédők.

Bajnaihoz fordultak

Az ügy kapcsán levelet írtak Bajnai Gordonnak, amelyben arra kérték, hogy amíg a projekt körüli aggályok tisztázásra nem kerülnek, függessze fel a kölcsönre és a támogatásra vonatkozó szerződéskötést és a kifizetéseket, illetve hozza nyilvánosságra a projekttel kapcsolatos kormányülés összefoglalóját és előterjesztéseit.
A jogvédő szervet egy olyan tanulmányra hivatkozva kérte a fentieket, amely tanulmányt a piacon igen szokatlan módon a beruházó fizette. A tanulmányból mégis kiolvasható a nagymértékű állami hitel visszafizethetőségének kérdésessége – vélik.

A civil szervezetek kifogásolták, hogy a kormány egy határozatában arra utasította az állam kizárólagos tulajdonában álló Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t, hogy a Sávoly Motorcentrum Kft. részére legfeljebb 25 éves lejáratú, legfeljebb 15,3 milliárd forint összegű beruházási kölcsönt nyújtson. Emellett a határozatában 74,7 millió euró költségvetési támogatás odaítéléséről is döntött a cég által megvalósítandó projekt részére.

A tanulmány itt olvasható.

A PM-tanulmány legfontosabb kifogásai:
– Kockázatos a bevételek alakulása, s ennek következtében a hiteltörlesztést nem látják biztosítottnak,
– olyan jelentős költségvetési támogatást vesznek figyelembe, amely akár az államháztartási hiányt is módosíthatja,
– nem számszerűsíthető a projekt pozitív hatása a költségvetésre (munkahelyek, adóbevételek),
– nem elfogadható, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az MFB egy ilyen kockázatos beruházást támogasson,
– nem áll elég mértékű biztosíték a projekt mögött, aminek figyelmen kívül hagyása teljességgel jogellenes.

A civilek szerint félő, hogy az állami támogatás és hitel mértéke nem áll arányban a bevételekkel, az esetleges nyereségből történő közvetlen részesedés pedig messze elmarad az állam által felvállalt kockázattól. A közvetlen támogatás mellett az állam vállalta a versenyrendezés jogdíjának fizetését is, melynek jelenleg évi 1,5 milliárd forintos összege jelentősen emelkedhet is a jövőben.

Nincs üzlet kockázat nélkül?

A beruházó Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részéről ugyanakkor kijelentették, hogy akkor fogják a Balatonring hitelszerződését aláírni, ha a 15,3 milliárd forintos hitellel és a biztosítékokkal kapcsolatos összes feltétel rendben van, a bank és a neki dolgozó jogászok megbízhatónak tartják.

Varga István gazdasági miniszter vasárnap este a köztévének nyilatkozva elmondta: a gazdasági kabinet az összes kockázatot feltérképezte, s annak nyomán döntött a gazdasági kabinet vezetője – a pénzügyminiszter – úgy, hogy további egyeztetésekre van szükség. Varga István szerint ugyanakkor üzlet nincs kockázat nélkül, erre vannak a biztosítékok – így reagált a KPMG tanulmányára.

A köztévé A Szólás Szabadsága műsorában arra a kérdésre, milyen következményei lesznek annak, ha nem írják alá a szerződést, azt válaszolta: “a konzekvenciákat is mérlegelni kell akkor, amikor úgy gondoljuk, hogy aláírjuk a szerződést, csak bizonyos feltételek, bizonyos kockázatok és a meglévő biztosítékok mellett. Mert mindhez biztosíték társul” – fűzte hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik