Élő Nagyvilág

Moszkva: az Ukrajnának szánt uniós segély Európa gazdaságának fog fájni egyedül

Gavriil GRIGOROV / POOL / AFP
Gavriil GRIGOROV / POOL / AFP

A keddi nap történéseiről itt olvashat.

Rekordértékben exportált fegyvert Németország idén

Németország rekordértékű fegyverexportot engedélyezett idén, elsősorban az Ukrajnának szánt szállításoknak köszönhetően.

A szerdán ismertetett hivatalos adatok szerint Németország legalább 11,71 milliárd euró értékben hagyott jóvá fegyverértékesítést, meghaladva az előző, 2021-ben beállított 9,35 milliárd eurós rekordot.

A gazdasági minisztérium parlamenti kérdésre nyilvánosságra hozott adatai szerint tavalyhoz képest idén 40 százalék volt a növekedés. Az idei fegyverexport több mint egyharmada, 4,15 milliárd eurónyi irányult Ukrajnába, tavaly ez az összeg 2,24 milliárd eurót tett ki.

A jövő évi német költségvetés 8 milliárd eurót irányoz elő fegyverszállításra Ukrajnának. Az Ukrajnának nyújtott német humanitárius, pénzügyi és katonai segítség teljes összege már meghaladta a 25 milliárd eurót az orosz agresszió kezdete, 2022 februárja óta.

(MTI)

Több mint 38 milliárd eurónak megfelelő nemzetközi pénzügyi segélyt kapott idén Ukrajna

Az Oroszország által megtámadott Ukrajna több mint 38 milliárd eurónak megfelelő nemzetközi pénzügyi támogatást kapott az idén – közölte az ukrán pénzügyminiszter szerdán.

Szerhij Marcsenko a Forbes Ukraine magazinnak adott interjúban rámutatott arra, hogy a támogatás lehetővé tette minden szükséges kiadás finanszírozását. A pénz jelentős részét védelmi kiadásokra fordították, de jutott forrás a nyugdíjak, a belső menekültek segélyeinek és az állami alkalmazottak fizetésének a finanszírozására is.

A pénzügyminiszter szerint pénzügyileg stabilabb volt az idei év a tavalyinál, de hozzátette: naponta 120 millió eurót emésztenek fel a védelmi kiadások. Szerhij Marcsenko korábban úgy nyilatkozott, hogy jövőre mintegy 33 milliárd euró külföldi forrásra lesz szüksége Ukrajnának.

(MTI)

Herszon 70 százaléka áram nélkül maradt a karácsonyi légitámadások után

Herszon december 26-i orosz ágyúzása súlyosan megrongálta a város energetikai infrastruktúráját, így a fogyasztók 70 százaléka áramellátás nélkül maradt – jelentette december 27-én Olekszandr Prokudin, Herszon terület kormányzója.

A sürgősségi javításokat jelenleg is végzik, de Prokudin szerint nehéz megmondani, hogy mikor fejeződnek be. „A szolgálatok azonban mindent megtesznek azért, hogy a lehető leghamarabb helyreállítsák a világítást” – közölte a tisztviselő a Telegramon.

Az orosz erők december 26-án késő este csapást mértek egy herszoni vasútállomásra is, amely tele volt emberekkel. Legalább egy ember meghalt és négy másik megsebesült.

(Kyiv Independent)

Lavrov: Oroszország és India közelebb került a közös haditechnikai eszközök gyártásához

Oroszország és India kézzelfogható előrelépést ért el a haditechnikai eszközök közös gyártásáról folytatott tárgyalásokon – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, miután Moszkvában tárgyalt indiai kollégájával, Szubrahmanjam Dzsaisankarral.

Lavrov egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ez az együttműködés stratégiai jellegű, mindkét ország érdekeit szolgálja, és hozzájárulna az eurázsiai kontinens biztonságának szavatolásához.

Moszkva tiszteletben tartja India azon törekvését, hogy diverzifikálja haditechnikai beszállítóit. Egyben kész támogatni Újdelhi azon törekvését is, hogy az India számára szükséges eszközöket helyben gyártsák – közölte. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök még szerdán találkozik Dzsaisankarral.

Az indiai diplomácia irányítója azt mondta, hogy Putyin és Narendra Modi indiai miniszterelnök várhatóan jövőre találkozik. Szólt arról is, hogy Lavrovval megvitatták az ukrajnai és a gázai konfliktust, továbbá a kétoldalú kereskedelmet és beruházásokat.

A dél-ázsiai állam Oroszország egyik legfontosabb gazdasági partnerévé vált, amióta a Nyugat 2022-ben átfogó szankciókat vezetett be Moszkva ellen az ukrajnai háború miatt. Moszkva olajkivitelének nagy részét Indiába irányította át, és fokozta diplomáciáját a BRICS-országok csoportján belül, amelynek mindkét ország alapító tagja.

Dzsaisankar szerint az indiai-orosz kereskedelem idén várhatóan meghaladja az 50 milliárd dollárt. Hozzátette, Újdelhi szívesen aláírna kétoldalú beruházási szerződést Oroszországgal, valamint szabadkereskedelmi megállapodást a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Unióval.

(MTI)

Döntött a legfelsőbb bíróság: nem indulhat az orosz elnökválasztáson a háborúellenes jelölt

Az orosz legfelsőbb bíróság szerdán jóváhagyta azt a döntést, amely megtiltotta Jekatyerina Duncova volt televíziós újságírónak, aki ellenzi Oroszország ukrajnai háborúját, hogy részt vegyen a márciusi elnökválasztáson.

A központi választási bizottság tagjai szombaton egyhangúlag megszavazták Duncova jelöltségének elutasítását, arra hivatkozva, hogy számos jogsértés volt a pályázata alátámasztására benyújtott dokumentumokban.

A jelöltségre pályázó újságírónő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson tett bejegyzésében megerősítette, hogy a döntés elleni fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság elutasította.

Jekatyerina Duncova volt regionális törvényhozó egy humánus Oroszországról szóló elképzelését hirdette, amely békés, barátságos és kész a tisztelet elve alapján mindenkivel együttműködni.

A fellebbezés elvesztése után Duncova közölte, hogy saját politikai pártja létrehozásán fog dolgozni, amely a békét, a szabadságot és a demokráciát fogja képviselni.

Duncova felkérte a liberális Jabloko politikai párt vezetőit, hogy állítsák őt jelöltnek, de a párt alapítója, Grigorij Javlinszkij ezt elgondolást hűvösen fogadta – írta az AP amerikai hírügynökség.

Közvélemény-kutatások szerint az újraválasztásáért induló hivatalban lévő orosz elnök, Vlagyimir Putyin 80 százalék körüli támogatottságot élvez.

Ella Pamfilova, a központi választási bizottság vezetője szombaton azt mondta, hogy eddig 29-en jelöltették magukat az elnökválasztásra.

Oroszországban március 15-17. között tartják az elnökválasztást.

(MTI)

A Kreml szerint az EU legújabb segélycsomagja nem Oroszországra, hanem az unió gazdaságára jelenti a legnagyobb veszélyt

Ismét megszólalt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki a Guardian szemléje szerint ezúttal a legújabb, Ukrajnának szánt uniós segélycsomaggal kapcsolatban ismertette a moszkvai vezetés álláspontját.

Peszkov leszögezte, az EU-segély nem változtatja meg a háború kimenetelét, az ilyen kiadások véleménye szerint egyedül a kontinens gazdaságának ártanak csak.

A Magyarország ellenállását megkerülő, Ukrajnának nyújtandó 20 milliárd eurós támogatásról megjegyezte, az uniós adófizetőkön múlik, hogy rájönnek-e, hogy a pénzüket rosszul költik el.

Kapcsolódó

Orosz dróntámadás érte Ukrajna déli részét

Oroszország több hullámban támadta drónokkal Dél-Ukrajnát szerdára virradóra, egy ember életét vesztette az egyik lelőtt drón lehulló törmelékeitől – jelentette Telegram-oldalán az ukrán légierő.

A közlés szerint a 46 iráni gyártmányú, pilóta nélküli repülőgép közül 32-t sikerült megsemmisíteni, a le nem lőtt drónok többsége a frontvonal mentén ért célba Herszon régióban. Herszon városban találat ért egy bevásárlóközpontot és egy többlakásos házat.

Az egyik lelőtt drón lehulló törmelékei megöltek egy kertjében tartózkodó 35 éves férfit és megsebesítettek négy másik embert, köztük egy hatéves gyermeket Odessza egyik elővárosában – közölte Odessza régió kormányzója.

Heves légitámadás érte kedden este a herszoni főpályaudvart, ahol éppen 140 polgári személyt készültek evakuálni. Egy rendőr életét vesztette, négy másik ember – két rendőr és két civil – megsebesült – közölte Telegram-oldalán Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter. Az ukrán államvasutak szerint a támadásban megrongálódott az evakuáló vonat is, de a vasúti pálya járható maradt.

(MTI)

Egyelőre nem világos, hogy orosz kézre került-e Marjinka

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka kedden cáfolta, hogy az oroszok bevették volna a kelet-ukrajnai Marjinkát, mondván, az ukrán csapatok tartják az állásaikat a város északi részén. Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu ezzel szemben azt állította, hogy Moszkva az ellenőrzése alá vonta a hónapok óta ostromlott, rommá lőtt donyecki települést, ahol békeidőben kilencezren éltek, de mára szellemvárossá változott.

Oleksandr Sztupun ukrán katonai szóvivő szerint a városért folytatott harcok folytatódnak, annak ellenére, hogy a Donyeck kapujának tartott Marjinka lényegében megsemmisült. „Erőink a városban vannak” – tette hozzá.

A harcok itt kilenc éve dúlnak: Avgyijivkához hasonlóan Marjinka is 2014 óta frontváros. A teljes körű orosz invázióig tartó időszak alatt az ukránok jelentősen megerődítették a várost.

A DeepState című, népszerű ukrán hadiblog kedden késő este arról számolt be, hogy az oroszok elfoglalták a várost.

Az ukránpárt elemzőcsapat jellemzően megbízható információkkal szolgál a háború állásáról.

Amennyiben Oroszország valóban bevette Marjinkát, azzal a legnagyobb harctéri sikerét aratta Bahmut májusi elfoglalása óta.

A Marjinka szomszédságában fekvő Avgyijivka továbbra is ukrán kézen van, de két hónapja intenzív támadásoknak van kitéve.

(The Guardian)

Olvasói sztorik