Rakétatámadás érte Tel-Avivot, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristóf még a városban volt

Beszámoltunk róla, hogy a magyar honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf az izraeli Tel-Avivban repült, ahol Joav Gallant izraeli védelmi miniszterrel találkozott. A miniszter a nap végén közösségi oldalán adott hírt arról, hogy izraeli látogatásának végén, a repülőtérre menet útközben légitámadás érte a várost.

Ahogy a Facebook-posztjából kiderült, egy applikáción érkezett értesítés után néhány másodperccel később hallani lehetett, ahogy a Vaskupola radarrendszer „kiemelte” a városra kilőtt rakétákat. Beszámolója szerint mindenki nagyon fegyelmezetten viselkedett, „látszik, hogy ennek itt rutinja van”.

„Ilyen az élet most Izraelben. A békéhez erő kell, folytatjuk a munkát” – zárta posztját a tárcavezető.

Az Egyesült Államok vízumkorlátozásokat vezet be azokkal a ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben, akiket erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsít – jelentette be kedden Antony Blinken külügyminiszter.

Az amerikai kormány által kedden életbe léptetett új korlátozások olyan személyeket vesznek célba, akik feltételezések szerint összefüggésbe hozhatók a béke, a biztonság vagy a stabilitás aláásásával Ciszjordániában – ideértve az erőszakos vagy az olyan egyéb cselekményeket, amelyek hatására mások nem férnek hozzá alapvető szolgáltatásokhoz. Blinken a dokumentumban konkrét személyeket nem nevezett meg, viszont tudatta, hogy a büntetőintézkedéssel sújtott személyek közvetlen családtagjai szintén vízumkorlátozás alá eshetnek.

A közlemény a döntés előzményeként tünteti fel, hogy az Egyesült Államok többször felhívta az izraeli kormány figyelmét arra, hogy tegyen többet az olyan szélsőséges telepesek felelősségre vonásáért, akik erőszakos támadást követtek el palesztinok ellen Ciszjordániában. A külügyminiszter emlékeztetett, hogy múlt heti izraeli látogatásán világossá tette: az Egyesült Államok saját jogkörben kész lépéseket tenni az erőszakos zsidó telepesekkel szemben, Joe Biden elnök pedig többször is elfogadhatatlannak nevezte a szóban forgó támadásokat.

A bejelentés azzal zárul, hogy az Egyesült Államok továbbra is mindent elkövet az erőszakos cselekmények elkövetőinek elszámoltatása érdekében, függetlenül attól, hogy kik az elkövetők és kik az áldozatok. „A továbbiakban is kapcsolatban leszünk Izraellel, hogy világossá tegyük, többet kell tennie azért, hogy megvédje a palesztinokat a szélsőséges támadásoktól” – mondta Blinken, hozzátéve, hogy ugyanígy a Palesztin Hatóság figyelmét is felhívják arra, hogy fékezze meg a zsidókat megtámadni akaró szélsőséges palesztinokat.

(MTI)

A kétállami megoldást sürgette Ljubjanában két uniós külügyminiszter is a közel-keleti válság megoldásával kapcsolatban. Tanja Fajon szlovén külügyminiszter és német hivatali kollégája, Annalena Baerbock is amellett érvelt, hogy Izrael állam mellett egy palesztin állam megalakítására is szükség van – írja az MTI.

A közös sajtótájékoztatójukon Fajon elmondta, hogy Szlovénia következetesen a tartós humanitárius béke megteremtése mellett áll ki a Közel-Keleten. Német kollégájával egyetértettek abban, hogy a kétállami megoldáshoz elengedhetetlen az arab országok támogatása.

Nem fogadjuk el a Gázai övezet lakóinak erőszakos kitelepítését, sem a Gázai övezet és Ciszjordánia helyzetének külön megoldását, valamint a Gázai övezet területének csökkenését

– vázolta Szlovénia álláspontját az ország külügyminisztere, aki elítélte az izraeli hatóságokat az erőszak fokozásáért Ciszjordániában, valamint a zsidó telepek további bővítésének bejelentéséért. Ezek a lépések szerinte nem járulnak hozzá sem a békéhez, sem a Hamász megsemmisítéséhez.

Baerbock szerint a közel-keleti konfliktusban az egyik fél szenvedése akkor érhet véget, ha a másik fél szenvedése is véget ér. Mint mondta, Izraelnek joga van megvédeni magát, de kulcsfontoságú, hogyan lép át egy új szakaszba. Szavai szerint Izraelnek humanitárius felelőssége van abban, hogy a civilek ne szenvedjenek. Fajonhoz hasonlóan ő is a kétállami megoldás mellett érvelt.

Az izraeliek csak akkor élhetnek biztonságban, ha a palesztinok is biztonságban élnek, és fordítva

– hangsúlyozta, megjegyezve, ugyanakkor hogy nem lesz könnyű dolga az ENSZ Biztonsági Tanácsának, ha ennek megfelelően akarja rendezni az ügyet.

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács dohai csúcstalálkozóján szólalt fel kedden a török elnök, Recep Tayyip Erdogan, és amellett, hogy izraeli kollégája, Benjamin Netanjahu felelősségét firtatta, azt is hangsúlyozta, hogy Izrael nem úszhatja meg a felelősségre vonást a Gázában elkövetett (állítólagos) bűncselekmények miatt.

„A Netanjahu-kormány egész térségünk biztonságát és jövőjét veszélyezteti a saját politikai túléléséért. 17 ezer palesztin, főként gyermekek és nők vesztették életüket, ez emberiség elleni bűncselekmény és háborús bűntett. Izrael nem úszhatja meg ezeket a bűncselekményeket” ” – mondta az eseményen a török elnök a Guardian beszámolója szerint.

Erdogan a továbbiakban is bírálta Izrael gázai akcióit, és több ízben kifejezte vágyát, hogy Netanjahut bíróság elé állítsák háborús bűnök miatt. A török elnök vádjaira rímel az ENSZ korábbi jelentése is, ami kimondta, hogy Izrael a gázai terület ostromával a kollektív büntetés háborús bűncselekményét követheti el. A megállapítással a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága is egyetértett, míg az Amnesty International korábban jelezte, hogy dokumentálta a törvénytelen izraeli támadásokat, ideértve azokat az akciókat is,  amelyeknek tömegével estek áldozatásul civilek is.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) szerint kivitelezhetetlenek az Izrael által Gázában kialakított “biztonságos övezetek”, amelyeknek az lenne a céljuk, hogy az ott élő civilek menedékre leljenek a harcok elől.

James Elder, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szóvivője, aki nemrég több napot töltött a palesztin területen azt mondta: “ezek az övezetek nem lehetnek sem biztonságosak, sem humanitárius jellegűek, ha egyoldalúan jelölik ki őket”. A tisztviselő az egyiptomi fővárosból, Kairóból videokapcsolaton keresztül beszélt, és hozzátette, hogy ezek az övezetek “nem tudományosak, nem észszerűek, megvalósításuk nem lehetséges”. “Azt hiszem, a hatóságok tisztában vannak ezzel. Szerintem ez szívtelen és a gázai gyerekek és nők iránti növekvő közönyről tanúskodik” – magyarázta. A helyzetet szívszorítónak” és nyugtalanítónak nevezte.

A szóvivő úgy vélekedett, akkor lehet szó biztonságos övezetekről, ha a lakosság számára biztosítani lehet az élelmiszerhez, vízhez, gyógyszerekhez és menedékhez való hozzáférést. Hozzátette, amit a gázai látogatása során látott, az messze nem volt biztonságos övezet. Külön kiemelte az illemhelyek és a higiénia hiányát, mondván, hogy ezeken a helyeken különösen nagy a veszélye a betegségek elterjedésének. “Izrael a megszálló hatalom, neki kell élelmet, gyógyszert és vizet biztosítania (…) Csak a tűzszünet mentheti meg a gázai gyermekeket” – hangsúlyozta.

(MTI)

Az izraeli hadsereg közölte, hogy csapataik befejezték a Gáza északi részén található, dzsabáliai menekülttábor bekerítését, és mélyen benyomultak területbe, átvéve az ellenőrzést kulcsfontosságú katonai állások felett, ahonnan a Hamász korábban támadásokat hajtott végre. Az IDF azt is állította, hogy a terrorszervezet egyik parancsnoki és irányító központját is sikerült bevenniük, ahol többik között fegyvereket és térképeket találtak.

(BBC)

A Fehér Ház is elítélte hétfőn, hogy egy philadelphiai kóser étterem előtti antiszemita incidensbe torkollt vasárnap egy palesztinpárti szimpátiatüntetés.

„Ez antiszemitizmus, és semmi nem jogosíthat föl senkit, hogy célba vegyen egy izraeli ételeket kínáló éttermet, csak mert nem ért egyet az izraeli politikával” – mondta a Fehér Ház szóvivője, Andrew Bates, hozzátéve, hogy ez világosan felfedte azt a könyörtelen és értelmetlen kettős mércét, amely olyan jellemző az antiszemitizmusra.

Vasárnap délután palesztinbarát tüntetők a kóser falafelező előtt népirtással vádaskodó antiszemita rigmust skandáltak.

Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója szerint az eset egyértelműen nem békés tiltakozás, hanem égbekiáltó antiszemitizmus.

„Az éttermet azért vették célba, és támadták meg, mert a tulajdonosa zsidó és izraeli. Ez a gyűlölet és elvakultság a történelem sötét időszakát idézi” – írta Shapiro az X-en.

(MTI)

Politikusok, az IDF (Izraeli Védelmi Erők) tisztjei, Zaka (a holttesteket és emberi maradványokat a zsidó vallásnak megfelelő szabályok szerinti összegyűjtő szervezet – a szerk.) önkéntesei és számos aktivista posztolt a közösségi médiában azokról a rémtettekről, melyeket a Hamász terroristái követtek el október 7-én. Nagyobb részt ezek a tanúvallomások fedik a valóságot, és bizonyítékokon alapulnak, ám akadnak olyan történetek, leírások is, amelyek hamisak, és amelyek a mészárlást tagadóknak is munícióul szolgálnak

– fogalmaztak a Háárec újságírói az október 7-ei támadásokról szóló tényfeltáró cikkükben.

A Hamász terrortámadásáról szóló, talán leghírhedtebb történt csecsemők lefejezéséről – későbbi felbukkanó változataiban, felakasztásáról, elégetéséről – szól. Az eredetileg negyven lefejezett csecsemőt említő hír az i24News nevű oldalon jelent meg, de az izraeli külügyminisztérium, valamint az izraeli miniszterelnöki hivatal közösségi média oldalain is megjelentek lemészárolt csecsemőkről szóló híradások. A terroristák bizonyíthatóan fejeztek le és csonkítottak meg civileket, ám az izraeli Nemzeti Biztosítási Intézet, a kibucvezetők és a rendőrség adatai szerint

október 7-én egy csecsemőt, a 10 hónapos Mila Cohent gyilkoltak meg, apjával együtt a Beri kibucban.

Emellett egy terhes beduin nőt is találat ért a hasán, miközben egy beér-seva-i kórházba tartott, mivel megindultak a fájásai. A gyermeke később a kórházban életét vesztette.

A Nemzeti Biztosítási Intézet adatai szerint további öt, hat évnél fiatalabb gyereket gyilkoltak meg a kibucokra támadó terroristák. Az október 7-ei támadások többi kiskorú áldozata a Gázából kilőtt rakétacsapásokban vesztette életét.

Szintén hamisnak bizonyult az a történet, miszerint a Hamász terroristái felvágták az egyik kibucban egy terhes nő hasát. Minderről a Zaka egyik önkéntese beszélt, ám a rendőrség a Háárec kérdésére elárulta, hogy nem tud ilyen esetről. A Zaka az ügy kapcsán azt nyilatkozta, hogy nem kell patológiai szaktudással rendelkeznie az önkénteseiknek.

Egy másik elhíresült történet szerint a Hamász harcosai elraboltak egy terhes nőt, akinek így a fogságban kellett szülnie – az erről szóló hírt Jill Biden, amerikai First Lady is megosztotta. Az esetről később kiderült, hogy nem fedi a valóságot, és a híradásokban szereplő, túszul ejtett nő valójában nem terhes.

Hiába kérte az ENSZ és az Egyesült Államok Izraeltől, hogy ne terjessze ki a műveleteit a Gázai övezet egészére, úgy tűnik az Izraeli Védelmi Erők harckocsijai már el is érték a terület déli részét. Az izraeli szárazföldi offenzíva idáig Gáza északi részére koncentrálódott, ám szemtanúk arról számoltak be az AFP hírügynökségnek, hogy harckocsikat, páncélozott harcjárműveket és buldózereket láttak a déli Hán Júnisz közelében. A katonai járműveket az övezet északi és déli részét összekötő főútjának déli szakaszán látták, és egy szemtanú szerint „golyókat valamint harckocsilövedékeket lőttek a területen közlekedő autókra és emberekre”.

Izrael novemberben ellenőrzése alá vonta Észak-Gáza csaknem egészét, majd az egyhetes tűzszünet után mélyen benyomultak a déli területekre. A Gázában működő másik, a Hamásznál is radikálisabb iszlamista terrorszervezet, az Iszlám Dzsihád harcosai a Reutersnek nyilatkozva elmondták, hogy harcosaik heves tűzharcban csaptak össze az izraeliekkel Hán Júnisznál, a térség legnagyobb déli városánál.

Az izraeli tankok a határon keresztül behatoltak a Gázai övezetbe, és elvágták a fő észak-déli útvonalat – nyilatkozták a Reutersnek a lakosok. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a Hán Júniszból északra vezető központi út „hadszíntérnek minősül”, ezért jelenleg le van zárva.

(The Guardian)

Törökország állami hírügynöksége szerint a török szolgálatok figyelmeztették Izraelt, hogy nagyon komoly következményei lesznek annak, ha megpróbálnak Törökország területén a Hamász embereire támadni. Az Anadolu hétfőn reagált Ronen Bar, a Sin Bét vezetőjének szavaira, aki egy felvételen arról beszélt, készek elpusztítani a Hamászt Libanonban, Törökországban és Katarban is.

Az ENSZ és Amerika is sürgeti Izrael kormányát, hogy ne ismételje meg a pusztító hatású hadműveleteket Gáza déli részén, amelyeket korábban északon véghez vitt. Az ENSZ palesztin menekültekért felelős ügynökségének vezetője hétfőn azt mondta, a dél-gázai hadműveletek meg tudják ismételni az elmúlt hetek szörnyűségeit.

Az Egyesült Államok hétfőn közölte, hogy tengerészeti akciócsoportot hozhat létra a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók kísérésére. Mindezt azután, hogy a jemeni hútik három hajóra lőttek ki rakétákat. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a szövetségesekkel tárgyalnak erről, és ez egy semleges lépés lenne a probléma kezelésére.