Tech

Tökéletes harmóniájú bolygórendszert találtak

Thibaut Roger/NCCR PlanetS / CC BY-NC-SA
Thibaut Roger/NCCR PlanetS / CC BY-NC-SA

Egy új tanulmányban egy ritka, hat bolygóból álló rendszert mutatnak be – írja az MTI. A megfigyeléshez az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygóvadász Cheops űrtávcsövét hívták segítségül, a kutatásban magyar szakértők is részt vettek.

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közleménye szerint a felfedezés azért különösen érdekes, mert a bolygók pályái alapján a rendszer a kialakulása óta eltelt több mint egymilliárd évet alapvetően változatlan állapotban töltötte.

A HD110067 jelű csillag csaknem 100 fényévre fekszik a Földtől, tömege és sugara is a Napénak körülbelül 80 százaléka. A NASA TESS űrtávcsöve (Transiting Exoplanet Survey Satellite) 2020-ban olyan csökkenéseket észlelt az objektum fényességében, amelyek elhaladó bolygókra utaltak. Az előzetes elemzés két lehetséges égitestet mutatott ki.

Két évvel később a TESS újra megfigyelte a csillagot, ekkor már két másik, az első magyarázatban szereplőktől eltérő bolygó létezését valószínűsítették. Sok kérdés megválaszolatlan maradt, ekkor kezdtek el érdeklődni a jelenség iránt Rafael Luque, a Chicagói Egyetem munkatársa és kollégái.

A szakértőknek sikerült a rendszerben egy harmadik bolygó jelenlétét is megerősíteniük, miközben megtalálták a kulcsot a rendszer értelmezéséhez: egyértelművé vált, hogy a három bolygó úgynevezett rezonáns pályákon kering a rendszerben. A további pályarezonanciák előrejelzése és a fennmaradó megmagyarázatlan adatokkal történő összevetése lehetővé tette a csapat számára, hogy felfedezze a rendszer másik három bolygóját is.

Különleges rendszer

A rezonáns bolygórendszerek azonosítása azért rendkívüli jelentőségű, mivel a kialakulásukról és az azt követő időszak fejlődéséről árulnak el fontos információkat. Úgy tűnik, a bolygók leginkább rezonáns pályákon keletkeznek a csillagok körül, ám nagyon könnyen elhagyhatják azokat a legkisebb zavarok, például egy nagyon nagy tömegű, a közelben elhaladó másik csillag hatására.

A kutatók sok olyan rendszert ismernek, amely több bolygóból áll, ezekben ma már nem áll fenn a rezonancia, de a keringési periódusok olyanok, hogy a múltban valamikor ez lehetett a helyzet. A rezonancia-állapotot sokáig megőrző bolygórendszerek ritkák.

Úgy véljük, hogy az összes rendszer csak körülbelül egy százaléka marad rezonancia-állapotban

– mondta Luque. Ezért is különleges és további vizsgálatokra érdemes rendszer a HD110067, amely máig változatlan, ősi állapotát mutatja. Korábban mindössze három olyan rezonáns bolygórendszert találtak, amelyben hat bolygó van, és ebből kettőt a Cheopsnak köszönhetek a csillagászok.

A rezonancia a bolygók keringésének egymáshoz hangoltságára utal. A mostani rendszerben például a csillaghoz legközelebbi bolygó pontosan három kört tesz meg, amíg a második kettőt, és ugyanez az arány a második és a harmadik égitest esetében is.

„A Cheops új felfedezése fényesen igazolja, hogy a jó 10 évvel ezelőtt megfogalmazott működési elv, az égen szinte bármikor, bárhova irányítható ultrapontos űrfotométer koncepciója kiválóan működik. Az amerikai TESS-űrtávcső által talált egzotikus rendszer valódi természetét soha nem ismerhettük volna meg a Cheops rugalmas és célpontokhoz alkalmazkodó adatgyűjtése nélkül” – nyilatkozta Kiss László, a Cheops-konzorcium tudományos irányító testületének magyar tagja.

A HD110067 a legfényesebb csillag, amely körül legalább négy bolygó kering. Mivel ezek mindegyike a Neptunusznál kisebb méretű, és valószínűleg kiterjedt légkörük van, ezért ideális célpontok a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség közös James Webb űrtávcsöve és az ESA jövőbeli Ariel és Plato űrteleszkópjai számára, amelyekkel a bolygók atmoszférájának összetétele is tanulmányozható lesz majd.

Az új felfedezéshez Bárczy Tamás (ADMATIS Kft., Miskolc), Csizmadia Szilárd (Institut für Planetenforschung, Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Berlin), Kiss László (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Budapest), Simon Attila (Abteilung für Weltraumforschung und Planetologie, Physikalisches Institut, Universität Bern, Bern) és Szabó M. Gyula (ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Szombathely) is hozzájárult.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik